egészségügy;gyermekvédelem;per;TASZ;csecsemők;Belügyminisztérium;Országos Kórházi Főigazgatóság;kórházban hagyott babák;

Képünk illusztráció

Döntött a bíróság, az Orbán-kormánynak ki kell adnia a kórházakban visszatartott kisbabákról szóló adatokat

Pert nyert a TASZ. A tárgyaláson a bíró hangsúlyozta, az állami szervek nem hivatkozhatnak arra, hogy nincs náluk a kért adat.

A minisztériumoknak és állami szerveknek kötelességük kiadni a kórházakban visszatartott kisbabákról szóló adatokat – erről döntött szerdán a Fővárosi Törvényszék a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által indított perben. A jogvédő szervezet azért fordult bírósághoz, mert az érintett gyermekek számára és jogi helyzetére vonatkozó információk elengedhetetlenek ahhoz, hogy felléphessenek a helyzetük rendezéséért.

A TASZ tájékoztatása szerint a bíróság kimondta,

  • hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) köteles kiadni, intézményi bontásban, hogy hány kisbaba vár a kórházakban arra, hogy elhelyezzék őket.

  • a Belügyminisztériumnak meg kell adnia az összes érintett gyermek számát, valamint azt is, hányan vannak ideiglenes elhelyezésben, nevelésbe vételben vagy örökbefogadhatóként nyilvántartva.

  • a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak pedig közölnie kell, hogy hány gyermeket nyilvánítottak örökbefogadhatónak.

Az elsőfokú ítélet szerint az alpereseknek 15 napon belül el kell juttatniuk az adatokat a TASZ-hoz, és 537 ezer forint perköltséget is meg kell téríteniük.

Míg a belügyminiszter új csecsemőotthonok létrehozásáról beszél, a TASZ szerint a gyerekek egy részét azonnal haza lehetne engedni, mivel szüleik nem mondtak le róluk, és a kórházban tartásuknak nincs jogszerű oka. A többiek esetében felül kell vizsgálni, hogy mi akadályozza az örökbefogadhatóvá nyilvánítást, illetve azt, hogy nevelőszülőkhöz kerüljenek.

A tárgyaláson a bíró hangsúlyozta: az állami szervek nem hivatkozhatnak arra, hogy nincs náluk a kért adat.

A gyermekvédelmi rendszer informatikai nyilvántartása tartalmazza a gyerekek jogi státuszára vonatkozó adatokat, és ezekből törvényi kötelességük előállítani a választ akkor is, ha ez többletmunkát igényel. Ha egy adat mégsem lelhető fel az adott szervnél, akkor kötelesek megmondani, hogy az adatigénylő mely másik hatóságtól kérheti, az állami szerveknek ugyanis együtt kell működniük.

„A részletes adatok birtokában további eljárásokat indítunk azért, hogy rendezzék az érintett gyerekek helyzetét, akiknek minden egyes kórházban töltött nappal súlyosan sérülnek a jogaik” – mondta Boros Ilona, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának vezetője.

Lapunk többször is írt a kórházban váró kisbabákról. Legutóbb - néhány nappal ezelőtt -, az Országos Kórházi Főigazgatóság Telexnek adott válaszában azt közölte: jelenleg 353 olyan gyermek van kórházi ellátásban, akikről a szüleik lemondtak, vagy nem vihettek haza magukkal.

A számuk idén január óta jelentősen nőtt, akkor ugyanis lapunkat még arról tájékoztatták, hogy 260 anya nélküli csecsemő volt egészségügyi intézményben. Akkor azt írtuk, legkevesebb 2000 nevelőszülő hiányzik a rendszerből.

Miután a Belügyminisztérium tavaly szeptemberben azt közölte – és erről elsőként a Népszava számolt be -, hogy országos szinten 280-300 olyan csecsemő él kórházban, akiket nem akartak, vagy nem tudtak hazavinni szüleik, és a most közölt szám ennél alig 20-40-nel kevesebb, rákérdeztünk arra, miként sikerült csökkenteni a létszámot, hogyan oldották meg a kisbabák helyzetét, és közülük hányat sikerült örökbe adni. Erre azonban már nem kaptunk választ.

Ez a kérdés azért is aktuális, mert tavaly július 1-jén lépett hatályba az az új szabály, amely kimondja: a jövőben az örökbe adáshoz nincs szükség annak a szülőnek a hozzájárulására, aki gyermekét közvetlenül a születést követően az egészségügyi intézményben hagyja, és a zárójelentés kézhezvételétől számított hat héten belül ő vagy a gyermek más hozzátartozója nem jelentkezik a csecsemőért. Akkor is ez a helyzet, ha írásban vagy jegyzőkönyvbe foglalva nem tesz külön nyilatkozatot az egészségügyi intézmény felé, hogy a gyermeket onnan szándékában áll elvinni.

Az Államadósság Kezelő Központ jogi képviselője azzal érvelt, hogy a hitel nem közpénz. Amúgy éppen csak a legfontosabbat, vagyis a kamat mértékét felejtették el közölni.