Nem az a baj, hogy a magyarországi deepfake-videók primitívek és megtévesztőek, hanem az, hogy miattuk már az igazságnak sem fognak hinni

Mit gondol arról, hogy a kampányban jelentős szerepet kaptak a mesterséges intelligenciával készített videók?

Egyre jobban kezdjük átvenni az amerikai szólásszabadságot, ami azt jelenti, hogy nagyon sok minden belefér egy kampányba. Még a hazugság is. Olyan sok klassz dolog van Amerikában, nem hiszem, hogy pont ezt kéne adaptálni. Ami a hazai, minden szempontból primitív deepfake-videókat illeti, nem is az a baj, hogy megtévesztőek. Hanem az, hogy miattuk már annak sem fognak hinni, aki igazat mond. Van egy közgazdasági elmélet a használtautó-piacról. Sosem lehet tudni, melyik autó órája van visszatekerve, ezért a vevők hajlamosak minden autót rossznak gondolni. Nemrég olvastam egy könyvet arról, hogy valami hasonló kezd bekövetkezni az információk piacán is. Ez pedig azokat is el kell, hogy gondolkodtassa, akik használják a deepfake-videókat. Ha kialakul egy olyan nyilvánosság, ahol semmit nem lehet elhinni, akkor az rájuk is vonatkozik.

Ez a belátás vajon mikor jöhet el?

A deepfake-őrület egy ideig biztosan „sláger” lesz, de meggyőződésem, hogy alkalmazkodunk majd hozzá. Kialakulnak azok az eszközök, amelyekkel visszaszorítjuk. A társadalmi béke és a demokrácia forog kockán. Van egy kialakult rendszerünk, és mivel jelenleg nem tudunk helyette jobbat, ezért a meglévő integritását kell őrizni. Vagyis muszáj lesz bizonyos keretek közé terelni ezt a jelenséget. Nem gondolom, hogy a mesterséges intelligencia miatt Mad Max-szerű apokalipszis vár ránk. Mindannyiunk érdeke, hogy ne fajuljon idáig. Ebben optimista vagyok.

Nemrég Palkovics Lászlót kinevezték mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosnak, és megírták a második magyar AI-stratégiát, ami 2025-től 2030-ig szól. Honnan indulunk? Hogy áll most Magyarország a mesterséges intelligencia fejlesztésében?

Alapvetően úgy, mint egy átlagos közép-európai ország, de valójában Európa maradt le az Egyesült Államokhoz és Kínához képest. Vannak azonban területek, ahol Magyarország kifejezetten jól teljesít.

Például?

Az autonóm vagyis önvezető járművek fejlesztése ilyen. Nálunk nagyon korán elindult ez az irány. Megépült a zalaegerszegi tesztpálya, a BME és más egyetemek pedig intenzíven fejlesztettek ehhez szoftvereket, sokszor mesterséges intelligencia alapokon. Ebben előrébb járunk, mint sokan a régióban. De van saját nagy nyelvi modellünk is, a Puli. Alapvető hátrányunk ezen a területen, hogy a magyar nyelv nagyon különleges, értelemszerűen kevesebb adat áll rendelkezésünkre, mint a ChatGPT-nek vagy a kínai Deepseeknek. A saját fejlesztés mellett az egy érv, hogy jobban érti a hazai kulturális kontextusokat, ami tény, viszont a globális versenyben nagyon számít a méret.

Mit lehet tudni a hazai AI-stratégiáról? Vannak benne látszólag elég meredek mondatok, például, hogy 2030-ig 15 százaléknyi AI indukálta GDP-növekménnyel számol.

Valóban vannak benne elrugaszkodott célok, de azt megtanultam az üzleti világból, hogy a túlzott ambícióknak van motiváló ereje. A stratégiában külön jó, hogy végre vannak számszerű indikátorok, van mihez mérni magunkat. A korábbi digitális stratégiákból ez hiányzott. Viszont az is tény, hogy egy kormányzat sok mindent tehet, de azt a kultúrát – bátran vágj bele, nem baj, ha elbuksz, majd megpróbáld újra – ami az amerikai gazdaság egyik sajátossága, nem tudja pótolni. Ott elég három fiatalnak összeállnia egy ötlettel, és máris megjelennek a befektetők, gyakorlatilag „hozzájuk vágják” a pénzt.

Látszik már valami abból, hogy ez a stratégia körülbelül fél éve él?

Még nem telt el annyi idő, hogy érdemben lehessen erről beszélni, de azért vannak fejlemények. Például az egyetemeken tömegével indultak AI-képzések, pár éven belül sokkal többen fognak érteni a gépi tanuláshoz és az AI alapú szoftverekhez. Az NKE-n mi is elindítottunk egy AI-modult, ami inkább a társadalomtudományi és szabályozási oldalra koncentrál. A diákok átfogó képet kapnak arról, hogy milyen AI-alapú alkalmazások léteznek ma a világban, és hogyan jelennek meg a különböző társadalmi alrendszerekben.

A frissen megalkotott magyar AI-törvény – egyben az uniós szabályozás hazai adaptációja – , kitér a hazai kis- és középvállalkozásokra is. Hogy áll ebben a magyar kkv-szektor?

A magyar kkv-szektor digitalizációja és AI-használata még nagyon alacsony. De fontos látni, hogy ezen a téren mindenki az elején tart, mert még senki nem tudja igazán a generatív AI-t beépíteni egy átlagos kisvállalkozás működésébe. A kkv egy nagyon színes terület, és még nincsenek kiforrott gyakorlatok, erre még kell pár év. Sok irreális ötlet is lesz, és sok elhal majd, de egy idő után kialakulnak majd az adaptálható trendek. Például egy könyvelőiroda esetén egy olyan szoftver, ami segít, de nem vezeti félre a könyvelőt. Aztán persze az is lehet hosszabb távon, hogy egyáltalán nem lesz szükség könyvelőkre.

Az is viszonylag friss hír, hogy AI-biztosokat raknak a minisztériumokba, a főispánok mellé, és az egyetemekre. Ezt hogy értékeli?

Az állam csak facilitálni tud a piacon: pénzzel, illetve akadályok lebontásával. A magyar költségvetés pedig nincs olyan állapotban, hogy ezermilliárdokat költsön minderre, ezért is jó irány, hogy az állam magán kezdi a fejlesztést. Az AI-alapú ügyintézés egyébként a 2021-es stratégiában is szerepelt már. A közigazgatás óriási mennyiségű ügyet visz, komplexitásában persze nagy különbségek vannak. Nyilván az egyszerűbb ügyekkel kellene kezdeni. Az ügyfélszolgálati folyamatokat, az írásban zajló egyszerűbb ügyintézéseket akár ki is lehetne váltani. Hogy ez a személyi állománynak tetszeni fog-e, az más kérdés. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy százasával rúgják majd ki az embereket. Mindennek viszont nulladik lépése, hogy legyen adat, nem lehet beszkennelt fotókból dolgozni.

És van?

A teljes közigazgatást nem látom át, de a bíróságokat például igen. A bírósági digitalizáció kifejezetten jól áll, ami részben Handó Tündének köszönhető. Bár az elnöki tevékenysége sok konfliktussal járt, ebben a kérdésben nagyon jó munkát végzett. Azt is tudom, hogy a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség – ami eddig nem igazán csinált semmit – most új feladatot kapott. A NAVÜ valójában egy adat-nagykereskedő szeretne lenni, amely többek között az AI-t fejlesztőket is kiszolgálja, valamint ellát más állami szereplőket adatokkal és elemzésekkel. Ez nagyon jó irány, de hogy a gyakorlatban működni fog-e, azt még nem tudjuk. Ehhez le kell küzdeni a korábbi hozzáállást.

Mi ez a hozzáállás?

Az, hogy én egy állami szerv vagyok, nehogy már egy magánember nyerészkedjen az én adataimon. Egyébként ez nem csak magyar jelenség, egész Európára jellemző. Az USA-ban természetes, hogy ami az adófizetők pénzén jött létre – néhány kivétellel – közkincs. Másrészt, míg Amerikában bárki leül a gép elé az adatot termel, az Európai Unióban ennek egy hatalmas akadálya az adatvédelmi rendelet, a GDPR. Hiszen ha belegondolunk, a legtöbb adat valamilyen módon személyes is. Az EU már a 2000-es évek elején szerette volna megnyitni az állami adatokat, de ez lett Európa egyik legnagyobb kudarca, mert lényegében az irányelvet senki nem vette komolyan. Később több szabályozás is létrejött, de ezek szinte mind GDPR-ral szembefutó célokat igyekeztek elérni. Csakhogy ez a kettő, egyfelől védeni és elzárni az adatokat, másfelől gazdaságilag kiaknázni ezeket, ez egyszerre nem működik: vagy erre megyünk vagy arra. Most azt hallani, hogy valamit tenni szeretnének, mert felismerték, hogy ha nem lesz könnyebb hozzáférni az adatokhoz, akkor itt nem lesz semmilyen európai mesterségesintelligencia-ipar vagy fejlesztés.

Mit jósol, mi az AI jövője?

Roy Charles Amara mondta: a technológiai hatásait rövidtávon mindig túlbecsüljük, hosszútávon pedig mindig alulbecsüljük. Hogy konkrét legyek, az 1990-es évek közepén terjedt el az internet és ekkor mindenki azt hitte, hogy a kiskereskedelem eltűnik, mert majd mindenki az interneten vásárol. Ahogy a bankok is bezárnak, mert majd online bankolni. Ez részben be is következett, de 25 év kellett hozzá. Ezt a várakozást hívták dotcom-lufinak, ami 2002-ben pukkadt ki. Ez zajlik most is az AI-val, de ez a lufi is kipukkad, 30 év múlva pedig alig ismerünk rá a világunkra.