A magyar kormány átírná a Helyreállítási Tervet, amivel az EU a koronajárvány utáni gazdasági fellendülést kívánta támogatni - hívta fel a figyelmet a K-monitor korrupcióellenes civil szervezet. Ez az uniós boríték Magyarország számára 10,4 milliárd eurót tartalmazna, amit 2026 augusztusig kellene elkölteni. De a pénzhez a magyar kormány nem fér hozzá, mert előbb az Európai Bizottság által elvárt korrupcióellenes és átláthatósági követelményeknek kellene megfelelnie.
Annak ugyan még nem látni jelét, hogyan akar a kormány megfelelni az elvárásoknak, de a módosítás komoly elmozdulást jelentene a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv korábbi változatához képest.
Az EU által közvetlenül Magyarországnak nyújtott kedvezményes uniós hitelt és az energetikai átállásra szóló pénzeket szinte teljesen kihagynák a tervből, a maradék támogatásból mintegy 4 milliárd eurót, azaz 1600 milliárd forintot az MFB tőkeemelésére fordítanának.
Az Európai Bizottság által korábban elfogadott tervből főleg a közösségi közlekedés fejlesztésére, oktatási és egészségügyi programokra szánt projekteket vágnák vissza. A tőkeemeléssel ugyanakkor vállalni kellene azt is, hogy az MFB által kiosztott hitelek olyan projekteket támogatnak, amik megfelelnek az uniós helyreállítási céloknak.
A koronajárvány okozta gazdasági problémák enyhítésére az EU nagyságrendileg 650 milliárd eurót oszt szét a tagállamok között, részben hitelként, részben közvetlen támogatásként, ezt a Helyreállítási Alapot (angolul RRF) az EU közös hitelből finanszírozza. A tagállamoknak ezért cserébe vállalni kellett különböző reformokat is, a kifizetések előtt a Bizottság vizsgálja ezek elérését, az előre meghatározott projekteknek pedig bizonyos arányban például a zöld és a digitális átállást kellett elősegíteni.
Magyarország esetében azonban a szokásos úgynevezett mérföldkövek (például energetikai elvárások, szakpolitikai reformok) mellett 27 szupermérföldkövet (átláthatósági, korrupcióellenes elvárásokat) is teljesítenie kellene ahhoz, hogy a 10,4 milliárd euróhoz hozzájussunk.
A 2022-ben meghatározott elvárások közül mindössze négy esetében mondta ki a Bizottság, hogy azokat a kormány az igazságszolgáltatási reformmal teljesítette. A többi olyan elvárásokat tartalmaz, mint például a közbeszerzések átláthatóságának javítása, vagy a vagyonbevallások rendszerének átalakítása. Ezek nagyrészt átfedésben vannak olyan elvárásokkal, amelyek más befagyasztott uniós pénzek feloldásához szükségesek.
Az Amnesty International Magyarország, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, és a Transparency International Magyarország civil szervezetek múlt héten kiadott elemzése alapján idén novemberre a 27 szupermérföldkőből 17 tekinthető megvalósultnak, kilenc csak részben valósult meg, egy pedig egyáltalán nem. Ez ráadásul visszaesést jelent egy évvel ez előtthöz képest. A terv során az összes országnak egyéb reform mérföldköveket kellene elérni, 2025 végére 45 ilyen mérföldkő volt meghatározva, és ebben is le vagyunk maradva.
Még 2026 áprilisa előtt megkaphatja az Orbán-kormány az uniós védelmi pénz milliárdjait, jogállamisági mérföldkövekről nincs szó- A szupermérföldkövek a helyreállítási tervben elengedhetetlenek. A terv végrehajtásához garanciát kell kapnunk arra, hogy azok teljesíthetők
– mondta Maciej Berestecki, az Európai Bizottság szóvivője a Népszava kérdésére. A szóvivő megerősítette, nem történt előrelépés a tervekben, és nincs tárgyalás az elvárásokat érintő jogszabálytervekről, vagyis a terv módosítása kevés ahhoz, hogy a kormány pénzhez jusson reformok nélkül.
Az RRF teljesítésével ugyanakkor más országokban is komoly problémák vannak, sok esetben a 2026 augusztusig tartó idő nem elég a projektek megvalósításához, éppen ezért a Bizottság a kereteken belül nagyobb rugalmasságot próbál biztosítani. Májusban döntött úgy a Bizottság, hogy az egyik megoldás a fejlesztési bankok feltőkésítése lehet, amit meg lehet oldani a határidőig, ezzel a módszerrel költi el a pénz egy részét hat tagország, köztük Belgium és Lengyelország is.
Bod Péter Ákos az Orbán-Trump védőpajzsról: Olyankor szoktak ilyen megoldásokhoz fordulni, amikor válság vanMár 230 milliárd forintnyi büntetést vontak le a Magyarországnak járó uniós pénzekből, és újabb 25 milliárdnyi levonásáról értesítettekKét hónapon belül csaknem 64 milliárd forintra teheti rá a kezét az Orbán-kormány a befagyasztott uniós pénzekből