„Vérzett az orrom, csupa lila folt voltam” – Nemcsak a korábbi igazgatóról, más bántalmazó munkatársakról is beszéltek a Szőlő utcai ügy tanúi

A Szőlő utcai ügy új tanúi nemcsak arról vallottak, hogy Juhász Péter Pál szexuális aktusokra vette rá őket: a hvg.hu birtokába került ügyészségi dokumentum alapján ugyanezek a fiúk más bántalmazó munkatársakról is beszéltek. Köztük van Kovács-Buna Károly, akiről az elhíresült biztonsági kamerás felvételek nyilvánosságra kerültek.

A portál már korábban írt arról, hogy olyan új tanúk tettek tanúvallomást a Szőlő utcai ügyben, akik azt állítják, a javítóintézetben az akkori igazgató, Juhász Péter Pál szexuálisan molesztálta őket. Az akkor még csak 14-15 éves fiúk szerint az általuk máig Péter bácsiként emlegetett intézményvezető ígérgetéssel, ajándékokkal, illetve egyiküknél a családját is érintő fenyegetéssel vette rá őket orális szexre és közösülésre.

A tanúk, egyben lehetséges sértettek meghallgatása a hvg.hu birtokában lévő dokumentumok alapján november 19-én és 25-én, valamint december 1-én zajlott a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen. Vagyis mindez azt megelőzően történt, hogy a volt politikus, influenszer Juhász Péter december 9-től kezdve elkezdett volna közzétenni több olyan biztonsági kamerás felvételt, amelyeken a javítóintézeti dolgozók a rájuk bízott fiúkat ütik-verik és alázzák.

A tanúvallomások alapján a fiúknak beszámozott fotókat is mutattak, ezeken kellett beazonosítaniuk az ügy szempontjából fontos személyeket. A portál korábbi, szexuális molesztálásról szóló cikkében Tamás álnéven szereplő fiú volt az, aki már a novemberi kihallgatásakor felhívta a nyomozók figyelmét Kovács-Buna Károlyra. A hvg.hu birtokába került ügyészségi jegyzőkönyv szerint úgy fogalmazott: „Károly bácsinak, azaz Kovács-Buna Károlynak is szerintem a képek között lenne a helye, mert bántotta a gyerekeket. Semmi keresnivalója a javítóintézetben egy ilyen embernek. (…) Engem is bántott, kétszer is volt, hogy megrugdosott, ütött a földön.”

Csak az egyik esetben részletezte, mivel haragította magára az akkor még gyermeknevelőként dolgozó későbbi igazgatót: feleselt az egyik kolléganővel.

– fogalmazott. Vagyis – jegyzi meg a portál – a fiú november végi tanúvallomásában leírt, földön megrugdosós jelenet kísértetiesen egybevág azzal, ami a Kovács-Buna Károly brutalitásáról decemberben kiszivárgott felvételeken látható. De Juhász Péter az általa közzétett rugdosós felvételről azt nyilatkozta, hogy nagyjából tíz éve készült. Tamás viszont a Covid alatt, 2020-21 táján volt a Szőlő utca lakója, vagyis a két eset között nagyjából öt év telhetett el.

Tamás elmondta azt is, hogy a bántalmazását sokan látták, ugyanúgy a csoport előtt, nyíltan zajlott, mint a videón, ráadásul nevelők szeme láttára.

– idézte fel. Akárcsak a Demokratikus Koalíciónak név nélkül beszélő, másik intézetis érintett, Tamás is azt állította a vallomásában, hogy a verésből származó sérüléseit az intézetben nem látták el.

Csak „amikor vagdostam magam, azt ellátták az egészségügyi részlegen” – beszélt önsértő magatartásáról is Tamás. „Előtte és utána nem vagdostam magam, csak a Szőlőben” – magyarázta az ügyészeknek, a jegyzőkönyvben még azt is rögzítették, hogy felhúzta a pulóvere ujját és megmutatta a karjain látható hegeket.

Kovács-Buna mellett a fiú név szerint említett egy másik vezető beosztású munkatársat és egy rendészt, utóbbi is legalább öt alkalommal bántalmazta, állította. A rendészek – megfogalmazása szerint – akkor ütöttek, „ha a gyerekektől rosszalkodásnak vettek valamit”. Egy esetben az is előfordult szerinte, hogy ez a rendész nem a csoport előtt hagyta helyben, hanem levitte a „nevelőibe” és „agyba-főbe verte”.

– áll a tanúvallomásban. Korábban egyébként több belső forrás is beszélt arról, hogy Juhásznak az egyik mániája volt az „alakizás”, az intézményben igyekezett a katonaságra jellemző szabályokat beemelni a gyakorlatba.

A tanúvallomásból az is kiderül, hogy a most már 20 éves fiatal többször is kifejezte, mennyire nehéz beszélnie a vele történtekről, illetve a nyomozók kérdéseire válaszolni. Ráadásul „nagyon fél attól, hogy Péter bácsi megtalálja”, mivel elmondása szerint a Szőlő utcában sokan beszéltek arról, hogy Juhász Péter Pálnak „kint is vannak emberei”, köztük magas beosztásúak. Ezt pletykaszinten hallotta csak, nevet nem mondott. De ezt támasztja alá szerinte az is, hogy hiába volt – papíron – az intézetben jelentéstételi kötelezettsége a dolgozóknak, „mégsem történt semmi Juhásszal”.

A hvg.hu cikke szerint a fiú csecsemőkorától állami gondozásban élt, egyik nevelőszülőtől a másikhoz került, ezalatt sem anyja, sem apja nem kereste. Viselkedési problémásként könyvelték el, már tizenévesen a bűnözés felé sodródott, végül a javítóintézetbe csoportos rablásban való részvétel és lopások miatt került be. Innen az Aszódi Javítóintézet volt a következő állomás, ahol leülte a rá kirótt büntetést, kikerülése óta is egyik napról a másikra él, családja, stabil háttere nincsen.

A hvg.hu a kérdéseit elküldte az akkor megbízott igazgató Kovács-Buna Károlynak, akit múlt hétfőn többször is sikerült elérnie telefonon. Először azt mondta, hogy kérdéseket írásban megválaszolta és elküldte a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak (SzGyF), hiszen a felettes szerv jogosult a sajtóval kommunikálni. Majd ráállt arra, hogy közvetlenül beszéljenek, csak türelmet kért arra hivatkozva, hogy „hivatalos ügyet intéz”. Mikor késő délután a portál újra elérte, már elárulta, hogy a hivatalos ügy a felmondása volt, akkor vitte be az SzGyF-be, amit a főigazgatóság elfogadott.

Kovács-Buna Károlyt a hvg.hu szembesítette a tanú állításaival, de a frissen távozó igazgató tagadta, hogy bántotta volna. „Olyan, hogy én készakarva, csak a bántalmazás kedvéért bántalmaztam volna bárkit, ez ki van zárva” – állította két nappal a biztonsági kamerák felvételének nyilvánosságra hozása előtt. Tagadta azt is, hogy egy előző bántalmazási ügy miatt kellett egy időre eltűnnie a javítóintézetből, ahová állítása szerint azért hívták vissza, mert jó munkaerő. Utána is többször érlelődött benne a döntés, hogy felmondjon, mégsem lépte meg.

– fogalmazott. Ugyanakkor szerinte „ez nem egy kisdedóvó”, mert itt nagyon „agresszív, fegyelmezetlen, durva” fiatalokkal kellett dolgozni, és „hát bizony időnként nagyon határozottan kellett ellenük fellépni”.