Minden az OpenAI-jal kezdődött, jellemezhetnénk a mesterséges intelligencia körül kialakult amerikai politikai és társadalmi vitát Szerb Antal Utas és holdvilág című regényéből kölcsönzött parafrázissal. Ez az állítás persze, mint minden tetszetős hasonlat, kicsit sántít, de mégis jól megragadja a korszellemet. A világgazdaságot jelenleg alapjaiban felforgató AI-bumm az Egyesült Államok számára egyszerre áldás és átok, az pedig egyelőre nyitott kérdés, hogy a Donald Trump America First (Amerika az Első) programjának gazdasági szuperfegyvere, vagy társadalmi támogatottságának rombolója lesz. A Republikánus Párton belül mára heves polémia alakult ki arról, hogy a 21-ik századi gazdasági fejlődés motorjának tartott technológia mennyiben támogatja az USA újraiparosítását, lendíti fel a belföldi beruházási kedvet, és az általa okozott környezeti terhelés milyen értékben rombolja a vidéki Amerika életminőségét, amely 2024-ben elsöprő többséggel szavazott Donald Trump újbóli elnökké választására. Mindkét kérdésre a „nagyon” lehet a válasz, az arányokon azonban sok múlhat, nem beszélve a Kínával nagyhatalmi versenyfutásról, amelynek egyik terepe a mesterséges intelligencia és az algoritmusok feletti uralom megszerzése.
A washingtoni kongresszus republikánus tagjai kényes helyzetbe kerültek: úgy kell támogatniuk az országszerte épülő szerverközpontok projektjét, hogy közben a félidős választások tudatában a választókerületeikben élők aggodalmait is figyelembe veszik. A helyzetüket nehezíti, hogy múlt csütörtökön Trump elnöki rendeletet írt alá, amelyben tíz éves moratóriumot hirdetett az AI-fejlesztések bármilyen állami szintű szabályozására és úgy rendelkezett, hogy a szabályozás alakítása kizárólag egy szövetségi szintű jogi keretrendszerben történhet.
Röviden: a mesterséges intelligencia szoftverek adatokkal történő „etetése” hatalmas méretű szerverparkokkal lehetséges, amelyek nemcsak földterületet foglalnak el, de hűtésük ipari mennyiségű vizet is igényel. Ezen kívül az Egyesült Államok sokhelyütt elöregedett elektromos hálózatát is túlterhelhetik, működésük pedig megnövekedett zajterheléssel jár.
A beruházások a szerverparkok felépítésének idejére ugyan több tízezer munkahelyet teremtenek a helyi közösségek számára, ám arra, hogy ezek a munkahelyek meg is maradnak a központok üzembe állítása után, már a technológia automatizáltság miatt már nincs garancia.
Az Alphabet (a Google anyavállalata), az OpenAI, a Meta, az Amazon és a Microsoft óriáscégek profittermelése pedig politikailag nehezen eladható üzenet egy olyan párt számára, amelynek populizmusa kifejezetten a megélhetési válsággal küzdő átlag amerikait igyekszik megnyerni magának.
Úgy issza a vizet a mesterséges intelligencia, mintha nem lenne holnap, egy e-mail megírása is nagy terhelést jelent a természet számáraFlorida republikánus kormányzója, Ron DeSantis már kilátásba helyezte a szerverközpontok számának korlátozását, Marjorie Taylor-Greene georgiai republikánus képviselőnő és Josh Hawley Missouri állam szenátora szintén megkérdőjelezi az elnök szándékát az államok szabályozási jogkörének felülírására. Természetesen főként azok a törvényhozók érzik a választói nyomást, akik a szerverparkok által behálózott államokat képviselnek, például Indiana, Ohio, Pennsylvania, vagy az adatközpontok számában közülük is kimagasló Virginia. Utóbbi egyik republikánus képviselője, Rob Wittman szerint az embereknek jogos aggodalmaik vannak azzal kapcsolatban, hogy ki fogja állni a beruházások megemelkedett energiaköltségeit egy enélkül is magas megélhetési költségekkel küzdő államban.
Ráadásul az amerikai villamoshálózat regionális kiterjedése miatt több állam is egymásra van utalva az energiafelhasználás tekintetében. Az idén ősszel New Jersey állam kormányzójává választott demokrata Mikie Sherrill odaszúrt a szomszédos Virginia állam vezetőinek, ahol szintén új kormányzót választottak a demokrata Abigail Spanberger személyében. „Jelenleg itt kell előállítanunk a saját energiánkat, mert Virginia milliónyi adatközpontja elszívja az összes kapacitást a piacunkról – fogalmazott Sherrill egy korábbi vitaesten. Itt kell előállítanunk az energiát olcsóbban és ne terheljük tovább a költségeket a New Jersey-i adófizetőkre, jelentette ki. A mára megválasztott kormányzó ugyan retorikai túlzásba esett a milliós szám emlegetésével, de való igaz: Virginia állam a Washington DC-hez való közelsége és a fejlett energetikai infrastruktúrája miatt az egyik legkedveltebb beruházási célpont a nagy techcégek adatközpontjai számára. Virginiában jelenleg 666 ilyen létesítmény üzemel, míg New Jerseyben csupán 82. Spanberger az X-en válaszolt a kritikára. „Hajrá Mikie, átvesszük a bevételt!”, üzente Virginia leendő kormányzója, aki régi jó barátnője a szomszédos állam vezetőjének.
Itt a mesterséges intelligencia, de az amerikaiak nem akarnak bemenni az etikus utcábaA korábban említett Hawley szenátor már nem ennyire lelkes az adatközpontok terjedésével kapcsolatban. "Amit nem szeretnék, hogy az történjen, ami Virginiában. Bejönnek és mindenki költségei felszöknek az égbe. Ez rossz üzlet és nem szeretném viszontlátni Missouriban", fogalmazott.
A MAGA republikánusok által pártvonaltól rendszeresen eltérő Thomas Massie, a Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát is indítványozó Kentucky-i képviselő is kritizálta Trump Big Beautiful Bill nevű monstre törvénycsomagjának vonatkozó rendelkezéseit. A csomag egyik passzusa ugyanis szövetségi szinten írná át az államok területrendezési szabályait az adatközpontok javára. Ez állami hatáskör és helyi ügy, és ha megpróbáljuk felülírni az államok ilyen irányú szabályozási jogát, az nagyon veszélyes -, kongatta meg a vészharangot Massie.
Az amerikaik AI-beruházásokhoz fűződő viszonya ellentmondásos. Az aggodalom nem alaptalan, hiszen az AI technológiát körülvevő befektetői lelkesedés később akár gazdasági buboréknak is bizonyulhat, amelynek kipukkadásával a cégek a veszteségeik leírásával tovább állnak, ám a beruházások hosszú távú környezeti hatásaival már a helyieknek kell megküzdeniük.
Legek legjei
Jelenleg Louisiana állam északi részén zajlik a legnagyobb méretű AI-adatközpont építése, amelyet a Facebookot is tulajdonló Meta finanszíroz. A Hyperion kódnév alatt futó projekt Mark Zuckerberg vezérigazgató szerint egy Manhattan-szigetének megfelelő területen 10 milliárd dollárból épül meg. A Meta 20 éves adómentességről szóló megállapodást írt alá az állam republikánus kormányzójával, Jeff Landryvel. A projekt felépítése 5000 ideiglenes munkahelyet teremt, az üzemeltetés pedig 500 állandó állást kínál az USA egyik legszegényebb régiójának. A létesítmény tervezett fogyasztását jól mutatja, hogy csúcsidőben kétszer akkor energiafelvétellel fog működni, mint New Orleans városa. Ehhez a vállalat már benyújtotta az engedélyezési kérelmét három új gázüzemű erőmű építésére is, amely jelzi: a techvállalatok hajlandóak akár saját infrastruktúrát is építeni energiaszükségleteik fedezésére.
Nem ilyen lelkesek azonban a Tennessee állambeli Memphis polgárai. A város déli részén Elon Musk techvállalkozó az X közösségi platform AI technológiáját támogató adatközpontot létesített, amelyben egy Colossus nevű szuperszámítógép üzemel. A létesítmény energiaellátásáért metánturbinák felelnek, amelyek nitrogén-oxidot, formaldehidet és más toxikus vegyületeket bocsátanak közvetlenül a levegőbe.
A szerverpark közelében többségében alacsony keresetű feketék élnek, akik között magas az asztmás és légzőszervi megbetegedések aránya. A helyi civil szervezetek számos tüntetést szerveztek, az egyik transzparensükön ez állt: A tüdőnk, az életünk: nem eladó.
A Kanadával határos Wisconsinban a Microsoft ütközött a helyi lakosság ellenállásába. A Michigan-tóhoz közeli Caledonia települése leszavazta azt az indítványt, amely közel 100 hektárnyi termőterületet (főként szójabab és kukorica földeket) minősített volna át egy új adatközpont építéséhez. A helyiek aggódtak a romló levegőminőség és a zajszennyezés miatt. A vermonti cég bő 30 kilométerre keletre, Mount Pleasant városában azonban szerencsével járt, a meglévő központ kibővítése mellett egy újat is épít. Ebben segítette, hogy még 2018-ban az iPhone-ok legfontosabb beszállítójának számító tajvani Foxconn tervezett itt egy gigászi léptékű beruházást, amely később kútba esett. Ezt az űrt kívánja betölteni a Microsoft, amely 250 ezer négyzetméter területű adatközpontot húzna fel a városka mellett.
AI-csúcs: elszalasztott lehetőségAz új Apollo-program
A Sam Altman OpenAI-vezér, valamint Larry Ellison Oracle alapító által fémjelzett új cég felvenné a kesztyűt Kínával a mesterséges intelligencia fejlesztésének versenyében és biztosítaná az USA technológiai fölényét az ázsiai kihívójával szemben. A Chatgpt-t fejlesztő OpenAI a következő négy éves periódusban 500 milliárd dollár értékben ruház be az AI infrastruktúra kiépítésében, amely optimista terveik szerint több százezer új munkahelyet teremt és stratégiai előnyt is teremt az amerikai nemzetbiztonság erősítéséhez. A projekt munkálatai már megkezdődtek Texas állam területén. Az Stargate-ben együttműködőként részt vesz az emirátusokbeli MGX cég, a pénzügyi védőhálót pedig a Softbank pénzintézet garantálja.
