Varga Mihály;Költségvetési Tanács;megszorítások;Horváth Gábor;Windisch László;

Windisch László, Hegedüs Éva, a Magyar Közgazdasági Társaság fõtitkára, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály, Pleschinger Gyula, az MKT elnöke és Horváth Gábor Veszprémben 2025. szeptember 4-én

Megszorításokra lehet szükség 2027-re – pendítette meg a Varga Mihályt és Windisch Lászlót is sorai közt tudó Költségvetési Tanács

Az Orbán-kormány jól bevált kommunikációs módszere, hogy tagad, amikor megszorításokat hajt végre, az előrejelzés alapján azonban olyan kiigazításokra lesz szükség, ami nehezen elképzelhető megszorítások nélkül.

„Ha a 2025. évi tényadatok, illetve a 2026-os költségvetési folyamatok függvényében szükségessé válik, a Bizottság a tavaszi előrejelzési fordulóban javasolhatja a Tanácsnak a Magyarországgal szemben folytatott túlzottdeficit-eljárás újabb szakaszba léptetését” - írja három éves előrejelző elemzésében a Horváth Gábor által elnökölt, Varga Mihály jegybankelnököt és Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét sorai közt tudó Költségvetési Tanács (KT).

A dokumentumot szemléző hvg felidézi, hogy Magyarország jelenleg túlzottdeficit-eljárás alatt áll, ami egyelőre főleg monitorozást jelent, a folyamat továbbléptetése azonban újabb kötelezettségek megállapítását, akár bírságot is magában foglalhatna, közvetetten pedig a forint további gyengülését is okozhatja, az államkötvények hozama pedig emelkedne.

Az Európai Unió által Magyarország számára előírt korrekciós pálya értelmében a költségvetési kiadások csak meghatározott mértékben nőhetnek évről évre, azonban az ország lecsúszni látszik a vállalt pályáról, mivel a jövő évi választások előtti osztogatásoktól és egyéb kiadásoktól nem függetlenül az Orbán-kormány a GDP 5 százalékára emelte a jövő évi költségvetési hiánycélt. A cikk szerint az eddig bejelentett intézkedések hatása 2025-ben 0,4 százalék GDP-arányosan, 2026-ban azonban már 2,2 százalék a statikus becslés szerint, jóllehet, a tényleges hatás valamivel kedvezőbb lehet, mivel a pénz egy része adókon keresztül visszafolyik az államkasszába.

A dokumentumban a Költségvetési Tanács megjegyezte, hogy a kormányzati kommunikáció nem tért ki arra, hogy a költségvetési törvényben meghatározottnál nagyobb várt hiánynak mi a belső összetétele. Mindenesetre arra jutottak, hogy a kiadások tervezetthez képest magasabb 2025-ös és 2026-os növekedése miatt 2026 végére a kumulált növekedésük GDP-arányosan 0,8 százalék lehet, miközben 0,6 százalék a limit. 

Miután pedig alappal lehet feltételezni, hogy a magyar gazdaság az elkövetkező években sem fog kirobbanó, az előrejelzéseket meghaladó növekedést produkálni, a kormányzati szektor elsődleges egyenlegét 1,7 százalékkal kellene kiigazítani GDP-arányosan ahhoz, hogy a 0,6 százalékos szint 2027-re elérhető legyen. Miképp arra a hvg felhívja a figyelmet, egy ilyen kiigazítás megszorítások nélkül aligha képzelhető el.

A cikk szerint ha 2026-ben 0,8 százalékos lesz GDP-arányosan a kiadások növekedése, akkor a kormánynak 2027-2028-ban már nem marad mozgástere, az Orbán-kormánynak egy jelentős kiadási oldali megszorítást kell végrehajtania, az állami kiadásoknak szűkülniük kell a várhatóan növekvő GDP-hez képest. A Költségvetési Tanács arra figyelmeztet, hogy a bevételi oldalon sem lesz túl nagy mozgástér, adócsökkentésre, illetve különadók kivezetésére például csak más kiadások csökkentése vagy más bevételek növelése esetén lesz lehetőség.

„A Strabag átbaszott bennünket, de mi levertük rajtuk” – állapította meg az építési és közlekedési miniszter.