Földközelben marad ez a repülőrajt is, az infláció még okozhat kellemetlen meglepetést 2026-ban

Senki sem számított olyan gyenge évre tavaly a magyar gazdaságban, mint ami lett belőle. Bár 2025 utolsó negyedéves GDP adatára még várni kell, vélhetően nem tud olyan erős növekedést kihozni a KSH az október-decemberi időszakra, hogy az éves növekedés 0,4 százaléknál magasabb legyen. Ez pedig azt jelenti: még az előző évinél is lassabb növekedést produkált a magyar gazdaság 2025-ben, hiszen 2024-ben 0,6 százalék volt a „növekedés” – ezt sikerült alulmúlni a repülőrajttal. Azt már az év elején is látni lehetett, hogy repülőrajt nem lesz, sem januárban, sem júliusban, de hogy az év végén a pozitív nulláért kaparni kell – azt sem a kormány, de még a független elemzők sem gondolták, vagyis minden pesszimista előrejelzést alulmúlt a valóság.

Az okok közismertek – még véletlenül sem a háború meg az EU elhibázott politikája, - hisz ebben a környezetben az eurózóna 1 százaléknál némileg gyorsabb növekedést tud produkálni. Vagyis tovább nő a magyar lemaradás, de a cseh GDP 2,1, a lengyel 3,1, a szlovák 1,2 százalékkal nőhetett 2025-ben a várható adatok alapján. A magyar gazdaság erőteljesen függ az ipari termeléstől, a magyar ipar pedig a német autóipartól - ez az egyik probléma. Idehaza viszont nincsenek beruházások és hiába nőnek immár második éve a reálbérek, az nem képes jelentősebben növelni a lakossági fogyasztást sem.

Az elemzők óvatosan optimisták (már megint), szerintük 2026-ban most már valóban beindulhat a növekedés. A kormány az idei költségvetésben 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulált – ez már akkor irreális volt, amikor beterjesztették a költségvetési javaslatukat. Ennek ellenére ez törvényerőre emelkedett, miközben még nem hivatalosan sem csökkentette a kormány az előrejelzését. Nagyobb baj, hogy a 2026-os büdzsé erre az irreális növekedési előrejelzésre épül. Az elemzők decemberben végén átlagosan 2,3 százalékos növekedést jósoltak 2026-ra, de hozzá kell tenni, hogy ezek már – megint - csökkentett prognózisok. Pár hónappal ezelőtt az általános elemzői várakozások még 2,5 százalék felett voltak – a különbség nem nagy, de olyat már számtalanszor láttunk az elmúlt három-négy évben, hogy az elemzők mondanak valamit, majd az idő előrehaladtával az új információk birtokában fokozatosan mérséklik várakozásaikat.

Ennek ellenére van esély arra, hogy a növekedés 2026-ban magához térjen: a német ipar, pláne az autóipar nem kecsegtet semmi jóval, így nem onnan várható a húzóerő, azonban a debreceni BMW-gyár idén ősszel megkezdte a termelést és más hazai autóipari beruházások is elindultak. Ezek együttesen legalább a magyar ipari kibocsátás visszaesését meg tudják állítani. Igaz, hogy ezzel párhuzamosan a kecskeméti Mercedes 2026 első negyedévétől technológiaváltás miatt a kétműszakos termelésről egy műszakos rendre áll át. Az elemzők szerint a beruházások sem csökkennek már tovább idén – növekedést még kevesen mernek prognosztizálni. De az, hogy megáll a csökkenés, már támaszt ad a növekedésnek, amit továbbra is a lakossági fogyasztás húz majd. Ez utóbbit ráadásul támogatja az Orbán-kormány választások előtti osztogatása, ami biztos növelni fogja a keresletet – így 2026-ra összejöhet a 2-2,5 százalékos növekedés.

A kormányzati osztogatás vélhetően hatással lesz az inflációra, ám közel sem várható akkora sokk, mint 2022-ben. Egyrészt 2026-ban már nem lesz energiaár-robbanás, másfelől a jegybank sokkal szigorúbb monetáris politikát folytat, ezzel mérséklik a várható inflációs impulzust. Ha az éves előrejelzéseket nézzük azok egybevágnak: a kormány a 2025-ös 4,5 százalék után, 2026-ra 3,6 százalékos pénzromlást vár. Ez megegyezik a legutóbbi elemzői előrejelzésekkel, sőt ha az elmúlt hetekben született prognózisokat nézzük, akkor inkább éves átlagban 3,5 százalékkal emelkedhetnek az árak 2026-ban. Ebből a mezőnyből is kilóg lefelé a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb infláció prognózisa, amely már csupán 3,2 százalékos áremelkedést jelez 2026-ra a korábbi 3,8 százalékkal szemben.

A pénzromlás miatt első látásra talán nem kell aggódni, bár a kép ennél egy fokkal összetettebb. Az év első hónapjaiban ugyanis látványosan csökken majd az infláció az áremelések befagyasztása miatt, amit a kormány a választások miatt kért a bankoktól, biztosítóktól, távközlési cégektől. Így februárban akár 2 százalék alatti árindexet is láthatunk majd. Ez azonban nem lesz tartós és ebben megegyeznek az elemzők. Az első félévben még visszafogottabb emelkedés várható, de a második félévben akár 5 százalékra is gyorsulhat az infláció. A fogyasztói árak emelkedését fogja hajtani az árrés-stopok várható elengedése a választások után, a júliusra ütemezett jövedéki adó emelés, illetve szintén júliustól emelhetik áraikat a bankok és a távközlési szolgáltatók. Az MNB szerint van arra esély, hogy 2027 elején az infláció számottevően csökkenjen, majd az év második felében elérje a MNB által célzott évi 3 százalékot – ám ez nagyban függ attól, hogy milyen kormány kerül hatalomra és az milyen megoldásokat választ a gazdaság rendbetételéhez.