Az Európai Parlament és a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács december eleji megállapodása szerint 2026. április 25-től betiltanák az orosz rövid távú cseppfolyósított- (LNG-), 2026. június 17-től pedig az ilyen vezetékesgáz-vásárlásokat. A szankció 2027. január 1-től a hosszú távú LNG-, 2027. szeptember 30-tól a hosszú távú vezetékesgáz-vásárlásokra is kiterjedne.
Az Európai Parlament ezt december közepén szentesítette, így az Európai Tanács hozzájárulása már csak úgymond puszta formalitás. Igaz, csak azért, mert bár az Európai Tanács elé kerülő tervek általában teljes egyhangúságot igényelnek és az orosz tilalom ellen Magyarország és Szlovákia jóelőre vétót jelentett, a beterjesztés formája miatt a törvénybe iktatáshoz ezúttal elég a tagállamok minősített többsége is. Budapest és Pozsony emiatt perelni fog, amely eljárás alatt a végrehajtás felfüggesztését kérik.
Megszavazta az Európai Parlament a végleges leválást az orosz földgázról Az EU-t nem érdekli a Trump–Orbán-megállapodás, 2027 végéig teljesen le kell válni az orosz energiahordozókrólMiután az Orbán-kormány a Századvég augusztus végi elemzésére hivatkozva azt állítja, hogy egy ilyen lépés több mint háromszorosára emelné a családok áram- és gázszámláit, december elején a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) munkatársai, Kotek Péter, Takácsné Tóth Borbála és Selei Adrienn részletes becslést tettek közzé egy azonnali, illetve egy 2026-2027-ben EU-szerte fokozatosan érvényesített importtilalom árhatásairól.
A magyarok már szabadulnának az orosz energiától, de az Orbán-kormány nem hagyjaAz orosz földgáz részaránya az uniós behozatalban az Ukrajna elleni orosz támadást megelőző 45 százalékról 2023-ra 15 százalékig esett, bár 2024-ben az érték kissé nőtt. Az EU-ba 2024-ben 32 milliárd köbméter orosz gáz vezetéken, 20 milliárd pedig LNG-ként - kétharmaduk hosszú távú szerződés keretében - jutott el. 2025 októberében Magyarország 4,5, a szlovákok és a görögök pedig 2-2 milliárd köbméteres hosszú távú vezetékes orosz földgázvásárlási szerződést tudhattak magukénak, a franciákkal és a spanyolokkal LNG-re élt hasonló. Abban szinte minden elemző egyetért, hogy az orosz földgáz uniós kitiltása emelheti a TTF nevű irányadó holland gáztőzsde árait. Ennek mértéke az egy hónapja megawattóránként 28 euró körül imbolygó TTF-árakra a REKK által figyelt tanulmányok szerint a másfél euró és a – Századvégtől idézett – kétszereződés között mozog. Az Európai Bizottság korábbi, a REKK által alapul vett, a most formálódónál kissé szigorúbb terve az intézet számításai szerint EU-szerte egyenletes eloszlással 0,5 eurós, 1 százalékos, vagyis az összes idézettnél szerényebb gázáremelkedés hez vezethet. Egy amúgy nem várható, azonnali bevezetésre az intézet szintén csak 4 százalékos uniós drágulást jósol. Ez Közép-Kelet-Európában 1 eurós nyugati és 5 eurós balkáni közötti, 3-4 eurós áremelkedést hozhat.
Az Európai Bizottság szerint az orosz földgáz kitiltása nem okozhat hiányt, mivel a világszintű LNG-kínálat 2030-ig további 200 milliárd köbméterrel nőhet, Románia Fekete-tengeri gázmezőinek 2027-től tervezett termelésbe állítása pedig további évi 8-10 milliárd köbmétert ígér. 2024-hez képest Európában további évi 60 milliárd köbméternyi LNG-visszagázosító épül. A görög, lengyel és horvát LNG-lefejtők évi 13 milliárd köbméterrel bővülnek.
Az Európai Unió betiltja az orosz földgázt, Magyarország és Szlovákia perelDrága az orosz LNG, az Orbán-kormány mégis vásárol belőleAzonnali kivezetés esetén a spanyolok és a franciák könnyedén fogadhatnak más forrásból LNG-t, így esetükben a REKK 1 eurós emelkedéssel számol. Míg a magyar, cseh, osztrák és szlovák árak 2-3, addig a román, bolgár és görög piacok 4-5 euróval drágulhatnak. Egy elnyújtott, lényegében 2028-tól véglegesedő tilalomig az uniós gázfogyasztás további 70 milliárd köbméterrel apadhat. Míg az Európai Gázpiaci Modell alapján a túlkínálat miatt az árak 4,9 euróval csökkennének, addig szerintük az oroszágáz-tilalom az árakat átlag 0,3 euróval növelné; igaz, utóbbi hatás épp Magyarországon a legnagyobb, 0,6 euró. A REKK főképp amerikai LNG megjelenésére számít. 2027 után szerintük az árakat a Török Áramlat vezetékrendszeren keresztüli orosz szállítások esetleges leállítása és az uniós gázigények vártnál szerényebb apadása sem emelné számottevően. A (mostanihoz igen hasonló) bizottsági javaslat tehát a kutatók szerint jól átgondolt.
Lengyelország LNG-t importálna az Egyesült Államokból, egy részét Ukrajnának és Szlovákiának továbbítanáVan földgáz az oroszon túl is, az amerikaiak nemrég már hat EU-tagállamnak is olcsóbban adták, mint Magyarországnak a Putyin-rezsimBár a kormányzati kommunikáció szerint a leválás az orosz földgázról évi 800 milliárd forinttal növelheti a magyar számlát, a REKK modellszámításai ugyanerre 26 milliárdos, körülbelül másfél százalékos emelkedést mutatnak – hívja fel a figyelmet kiegészítésében az intézet. Az összevetés a háztartások végfelhasználói díjaival szerintük önkényes, mivel azokat Magyarországon jóval a piaci árak alatt, szabályozottan húzták meg. Ha a magyar kormány 2-3-szor magasabb háztartási gázszámlát becsül, akkor sem szabad azt se az orosz gázkivezetésre, se az Európai Bizottságra kenni - írják. Egy ilyen lépés azt jelentené, hogy a magyar kormány nem képes-hajlandó fedezni a háztartások alacsony gázszámláját más állami költségvetési sorokból – zárul a REKK elemzése.
Ezzel szemben a valóság az...
Orbán Viktor a szegedi Lázárinfón szokása szerint megismételte, hogy az energiaárak „az égben” vannak. Ezzel szemben a valóság, hogy az Európában irányadó piaci olaj- és gázárak ötéves mélypontjuk közelében járnak. Ilyformán
a kormányfő szintén évek óta hangoztatott fordulata, miszerint az égben lévő energiaárakat a szankciók okoznák, úgy igaz, hogy az energiaárak az egyre szigorodó oroszellenes szankciók közepette is már-már az Ukrajna elleni orosz támadás előtti időszakot idézik.
Ennek kapcsán az Orbán-kormány gyakorta az amerikai háromszorosára rúgó európai energiaárakra panaszkodik, e többé-kevésbé valós ténynek ugyanakkor semmi köze a szankciókhoz, mivel a két piacot évtizedek óta ezek az árarányok jellemzik. Sőt, az Erste elemzése szerint a szállítási költséggel növelt amerikai gázár december elején beérte az európait. Orbán Viktor szerint az európai energiaárak a kínaiakat is három-három és félszer meghaladják, miközben a távol-keleti gáztőzsdék évek óta nagyjából az európai szintjén állnak.
Orbán Viktor: Én azt akarom, hogy a magyarok nagyok legyenek és gazdagok. És ezzel még nem végeztemA miniszterelnök ismét fenyegette Ukrajnát, miszerint villamosenergia-ellátásuk 44, gáz tekintetében pedig 58 százaléka Magyarországról érkezik, ami nélkül úgymond összeomlanának. Ezzel szemben a valóság, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség jelentése szerint Ukrajna belső áramtermelési képessége most 17,6 gigawatt (GW), amihez télen 2,1 GW behozatal és 0,65 GW kivitel társul. Az említett arány legfeljebb a behozatalra igaz, bár a magyar irányú áramkivitel azt is apasztja, ha ki nem oltja.
Ukrajna gázfogyasztásának 20-40 százaléka származik külföldről. Ennek körülbelül fele érkezhet, ha nem is okvetlen itteni cégektől, de legalábbis Magyarországról, így valós arány 10-20 százalékra tehető.
Bár az orosz támadás alatt álló szomszédunk egyre nagyobb ellátási gondokkal küzd, Budapesten kívül az egész EU-ból - így például az LNG-képességeket biztosító lengyelektől és görögöktől - folyamatosan érkeznek a támogató felajánlások.
Lázár János ugyanitt azt állította, hogy a Lázárinfó hallgatóinak fontosabb a gázár, mint a gender. Ehhez képest soproni fórumán azzal érvelt, hogy most 9 forint a gáz köbmétere, ami a „minket a picsába elküldő EU” miatt száz forintra nőhet.
Ezzel szemben a valóság, hogy a rezsicsökkentett gázár most száz forint.
A kormányfő a Karcag TV-nek adott közelmúltbeli interjújában azt állította, hogy az orosz gáz egy részét Ukrajnán keresztül kapjuk, miközben a gáztovábbítást északkeleti szomszédunk szerződése lejártával ez év elején leállította. A TV2-n kijelentette, hogy az amerikaiak szankció alá helyezték azokat a cégeket, amelyek orosz gázt vásárolnak. Ezzel szemben a valóság, hogy az amerikaiak nem helyezték szankció alá azokat a cégeket, amelyek orosz gázt vásárolnak. A kormányfő szerint, amíg Amerikában Trump, Magyarországon pedig ő irányít, a megállapodás él. Ezzel szemben a valóság, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter nem cáfolt bejelentése szerint az orosz Lukoil és Rosznyefyt olajára vonatkozó felmentésünk egy éves. Orbán Viktor a Tisza Pártot a rezsicsökkentés eltörlési szándékával is vádolta, amit az ellenzéki tömörülés többször cáfolt. Szerinte az energiaárakat az emberek javára térítik el, mert a piaci árak megölnének bennünket. Kérdés, ebbéli, a tőzsdei gázárak 20-30-szorozódását is túlélő, évtizedes eltökéltségüket miért írná felül az orosz energiavásárlások kiváltása, ha szakértők szerint ennek esetleges többletköltsége egy általános piaci árcsökkenésben fel is oldódhat. A hetekben tartott kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter megismételte valótlan energiapropaganda-paneleiket.
Az Orbán-kormány 9,1 ezer milliárd forintot utalt a Putyin-rezsimnek kőolajért és földgázért az orosz-ukrán háború kitörése óta Orbán Viktor most védte meg Washingtonban a rezsicsökkentést, kár, hogy az üzemanyagáron ez nem látszikPortfolio-Századvég-csörte
A gázárak háromszorozódásával riogató kormánypropaganda hivatkozási alapjául a Századvég augusztusi anyaga szolgál. A Portfolio ezt áttekintő, november közepi cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország beszerzési árai nem hatnak a lakossági díjakra, mert utóbbiakat az állami támogatás tartja alacsonyan. Másrészt a rendszerhasználati díjjal és áfával terhelt lakossági gázdíjra a TTF bármekkora esetleges ugrása is csak tompítottan hatna. Azt a feltételezést, hogy az orosz gáz egyik napról a másikra eltűnne, az évek óta zajló viták és a fokozatos kivezetési tervek tükrében irreálisnak tartják, amiként most sincs piaci pánik. Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. és Lehotzky Soma Csaba, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány képviselői válaszcikkükben az uniós vita eltérő álláspontjaira és korábbi, hasonló esetekre hivatkozva márpedig lehetségesnek tartják az orosz ellátás gyors megszűntét. Másrészt szerintük az orosz ár kivezetése tarthatatlanná tenné a hazai ártámogatást, aminek kivezetése a Portfolio szerint is háromszorozná a lakossági díjakat. Piaci pánik tárgyában a 2022-es árrobbanást idézik. Azt pedig, hogy az EU örökre kitiltaná a világ egyik legnagyobb termelőjét, az egyes térségeknél magasabb uniós energiaárak tükrében céltévesztésnek és biztosan észszerűtlennek nevezik. A Portfolio válasz-válaszcikkében újra rögzíti: Magyarország piaci árat fizet az orosz gázért, a jelenleg is eső piaci ár szakmai becslések és már megkötött jövőbeni ügyletek alapján tovább mérséklődhet, az orosz behozatal már most töredéknyi, a kivezetés fokozatossága nem álvita, hanem tény, illetve mivel Moszkva a gázellátást hangsúlyosan politikai fegyverként használja, az örökös tiltás sem nyilvánvalóan értelmetlen - zárta le a maga részéről a vitát a Portfolio. A 2025-ös 792,5 milliárd forinthoz képest a költségvetés 2023-ban legalább 2282 milliárd forintot fordított az alacsony lakossági energia- – túlnyomórészt gáz- - díjak fenntartására, ám ezt akkor Orbán Viktor mégsem nevezte tarthatatlannak - jegyzik meg mindezek kapcsán mások. Ráadásul, míg a kereszténységére oly büszke Orbán-kormány és propagandaszakértői világképében az ukrajnai agresszorral folytatott üzletelés esetleges hasznait felülíró erkölcsi szempont értékként nem jelenik meg, addig az EU fennmaradó hányadán a jelek szerint ez nem is kérdés - fűzik hozzá.
