Nincs szó tévedésről, vezet a Tisza Párt

A választótáborok eltérő aktivitása a mérések pontosságára is hatással lehet – ezt Mikecz Dániel politológus nyilatkozta előző cikkünkben. Elképzelhetőnek tartotta, hogy a (kormánytól független) kutatók felülmérik a Tisza Párt népszerűségét. Félreértés ne essék, nem manipulációval vádolta őket. Feltevését arra alapozta: mivel a tiszás szimpatizánsok aktívabbak, előfordulhat, hogy nagyobb hajlandósággal válaszolnak a közvélemény-kutatók kérdéseire.

Valóban torzíthatnak az adatok a Tisza javára? Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője kérdésünkre hangsúlyozta, a tévedés elvileg mindkét irányba fennállhat, ám a konkrét esetben több okból sem gondolja, hogy tévedésről lenne szó.

Az egyik ilyen ok – magyarázta Róna Dániel –, hogy minden felmérés során mindenkitől megkérdezik, kire szavazott a legutóbbi választáson (ami a 2024-es EP-választás volt). A mintában kialakult arányt összevetik a valós választási arányokkal. Ennek alapján egyértelmű, hogy nem mérik felül a Tiszát és alul a Fideszt.

– tette hozzá.

Közbevetettük, hogy ezzel szemben Gulyás Gergely miniszter a Kell még valamit mondanom, Ildikó? című állami tévés műsorban azt állította, belső felméréseik alapján annál is jobban áll a Fidesz, mint amiről Orbán Viktor nyáron Tusnádfürdőn beszélt. A kormányfő akkor úgy vélte, akár nyolcvan egyéni választókerületben is nyerhet a Fidesz.

Róna Dániel azonban felidézte, hogy amikor nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktort ebben a témában kérdezték, a miniszterelnök hosszas fejtegetésekbe kezdett arról, hogy a választói magatartás egyfajta misztérium, amit nem lehet kiszámítani. Tette mindezt úgy, hogy korábban mindig magabiztosan azt válaszolta, nagy fölénnyel vezetnek. Róna Dániel szerint a kampányfőnök (és sok bevált jelölt) lecserélése, a köztársasági elnök bebetonozása is arra utal, hogy a Fidesz tudja, nehéz helyzetben van.

- sorolta a 21 Kutatóközpont vezetője.

- Nagyon sokféle adatfelvétel zajlik telefonon, online formában és személyesen is. Mindegyikből, amit nem a kormány által fizetett cégek készítenek, az jön ki, hogy jelentősen vezet a Tisza – állapította meg Róna Dániel. Külön kitért arra a szokatlanul nagyon mintán végzett, 4 ezer fő személyes megkérdezésével készült felmérésre, amit Kovách Imre és Szabó Andrea szociológus ismertetett a közelmúltban. Ennek eredménye is a Tisza Párt előnyét mutatta.

Pulai András, a Publicus Intézet vezetője előrebocsátotta, hogy ebben az ügyben nagyon óvatosan kell fogalmazni, különben a „fideszes trollok azonnal rárepülnek a témára”. Elvileg nem tartja kizártnak, hogy Mikecz Dániel feltevése megállja a helyét. A tiszás szavazók valóban aktívabbak, nagyobb a választási hajlandóságuk és a politika iránti érdeklődésük. Ezért elképzelhető, hogy „erősebbnek tűnik” a Tisza Párt. Semmiképpen sem tudatos torzításról van szó, hanem az adott politikai helyzetből fakadó lehetséges következményről.

Ezt támaszthatja alá az is – jegyezte meg –, hogy a Publicus helyi méréseiben, ahol kevésbé kap teret a „hurráoptimizmus”, változó mértékben ugyan, de általában jobban szerepel a Fidesz és rosszabbul a Tisza, mint az országos mintában. Ha tehát a választókerületekben végzett kutatásokat kivetítik országos szintre, akkor más számokat kapnak, mint ami az országos vizsgálatokból következne.

– közölte Pulai András.

Kérdésünkre, hogy vannak-e „rejtőzködő szavazók”, Pulai András elmondta: számottevő mértékben nem tapasztalnak ilyesmit. A Publicusnál belső használatra létrehoztak egy olyan kategóriát is, ahova azokat sorolják, akik politikailag aktívak, de tudatosan nem árulják el, melyik pártra szavaznának. (A felmérések publikált adataiban a „nem tudja, nem válaszol” kategóriában jelennek meg.) Ők nevezhetők rejtőzködő szavazóknak: mindössze két-három százalékot tesznek ki, arányuk az elmúlt egy-másfél évben nem változott. A többi kérdésre adott válaszaik mintázata alapján a valószínű preferenciájuk azonosítható, nagyjából ugyanannyi közöttük a fideszes és a tiszás.

Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója szerint a „rejtőzködő szavazó” visszatérő, már-már legendás toposza a közvélemény-kutatásoknak, amit leginkább utólag, a kevésbé sikeres előrejelzések magyarázataként szoktak felhozni, hol a kormánypárti, hol az ellenzéki oldalon. Volt ilyen, a Jobbik szavazótáborát jellemzően alulmérték a kutatások, de miután a párt bejutott az Európai Parlamentbe, szalonképesebbé vált.

- Ma nincs ilyen probléma, a válaszadástól nem politikai alapon zárkóznak el az emberek. A Mediánnak szívesen válaszolnak – tájékoztatott Hann Endre. A kérdőív elején nem is direkt szavazási kérdések vannak, inkább általános hangulati témák. Ha meg már bemelegedtek, a válaszadók készségesen elmondják a pártpreferenciájukat is. Az úgynevezett bizonytalan szavazók aránya manapság kifejezetten alacsony.

Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a közvélemény-kutatás egy pillanatfelvétel, és nem jóslás, nem a választási eredmény valószínűsítése vagy előrejelzése.

Lényeges – említett egy másik körülményt Horn Gábor –, hogy más dolog válaszolni egy felmérés kérdésére, és megint más részt venni a parlamenti választáson. Hiszen a választás egy tényleges (offline) esemény, egyben pedig mozgósítási verseny is. A pillanatfelvételek, azaz a közvélemény-kutatások lényegüknél fogva nem számolhatnak be előre arról, hogy a választás napján a pártok milyen sikerrel képesek megszólítani a szavazókat.

Az aktivitás önmagában nem torzító erő – reagált Mikecz Dániel nyilatkozatára Horn Gábor. Ha a tiszások a választás napján ugyanúgy aktívabbak lesznek a fideszeseknél, mint most, akkor ez megmutatkozik majd a választás eredményében is. De egyáltalán nem biztos, hogy így marad. A szavazótáborok aktivitásában meglévő különbséget a Fideszben is felismerték: az egész kormánypárt nyár óta megfeszített erővel – és beláthatatlan mennyiségű közpénz felhasználásával – azon dolgozik, hogy ezt a hátrányát ledolgozza.