Magyarország;nyugdíjasok;Human Rights Watch;

A Human Rights Watch arra figyelmeztet, hogy nem biztosítja az idősek megfelelő életszínvonalhoz való jogát a magyar állam

Az elemzés kiemeli, a társadalombiztosítási rendszer sok idős embert arra kényszerít, hogy válasszon, a csekély nyugdíját élelmiszerre, gyógyszerre vagy fűtésre költi-e.

A magyar kormány nem biztosítja az idősek megfelelő életszínvonalhoz való jogát, beleértve az elegendő élelmiszerhez, gyógyszerhez és energiához való hozzáférés jogát – erre jutott a Human Rights Watch frissen közzétett elemzése, amelyről elsőként a hvg.hu számolt be.

A jelentésben az áll,

Magyarország elégtelen társadalombiztosítási rendszere sok idős embert arra kényszerít, hogy válasszon, a csekély nyugdíját élelmiszerre, gyógyszerre vagy fűtésre költi-e.

A szervezet felidézi, hogy Magyarország a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya értelmében – amelyet az ENSZ 1966-ban fogadott el és 1976-ban vált a magyar jog részévé – köteles biztosítani a jogot a szociális biztonsághoz, a megfelelő életszínvonalhoz és az elérhető legmagasabb egészségügyi állapothoz.

A jelentés szerint a legnagyobb bajban azok a nők vannak, akik fiatal korukban a gyereknevelés miatt több éven át nem dolgoztak, továbbá azok, akiket feketén vagy részben informálisan foglalkoztattak. A Human Rights Watch négy fő, rendszerszintű problémát mutatott be:

  • mivel a nyugdíjakat nagyrészben az ember egykori fizetése határozza meg, azok, akik az 1990-es években vagy a 2000-es évtized elején mentek nyugdíjba, kevesebb pénzt kapnak, mint akik később lettek nyugdíjasok,

  • évtizedeken át volt jellemző, hogy sokakat jelentettek be minimálbérre, hiába volt magasabb a fizetésük ennél, ők most úgy kapnak nyugdíjat, mintha tényleg minimálbéresek lettek volna,

  • mivel 2011 óta a nyugdíjemelést az inflációhoz kötik, a 2010-es évtized második felében minden korábbinál jobban elszakadtak egymástól a dolgozók bérei és a nyugdíjak,

  • és mivel a nők általában rosszabbul keresnek, ellenben tovább élnek, mint a férfiak, közülük sokkal többeket fenyeget az időskori elszegényedés.

A tanulmányt összeállító Kartik Raj az elemzés kapcsán arról beszélt, hogy az élelmiszerutalványok vagy a sietve törvénybe iktatott 13. havi nyugdíj, majd a 14. havi első negyede „csak tapasz Magyarország növekvő nyílt sebére”. Kitért a 2022-2023-as, és a mostani ár-, illetve árréskorlátozásokra is: szerinte a szabályozás alá nem tartozó termékek árának növelése korlátozta az ötlet hatékonyságát.

Nagy többségüknek pontosan megérkezett számlájára hétfőn a nyugdíja.