Eddig egyetlen nemzetiségi képviselőnek sikerült mandátumot szereznie az Országgyűlésben, a német kisebbséghez tartozó Ritter Imrének, aki ebben a minőségében két ciklust töltött a törvényhozásban. A tavaszi választás után ön veszi át a helyét. Miért váltottak?
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata közgyűlésének döntése értelmében én leszek a német nemzetiségi lista vezetője. Ritter Imre nem indult. Ennek személyes okai vannak: 74 éves, több időt szeretne tölteni a családjával. Abban, hogy rám esett a választás, jó értelemben vett fiatalítás is közrejátszott. A közösségünk aktív tagjának számítok, eddig Ritter képviselő úr kabinetfőnöke voltam. A parlamenti munkát nem távolról, tankönyvekből ismerem, hanem belülről, a mindennapi gyakorlatból. Magamról még annyit: katolikus sváb vagyok, a Dunakanyarban élek, liturgikus munkatársként is dolgozom az egyházközségünkben.
Jobb lett a német nemzetiség helyzete attól, hogy szavazati joggal felruházott képviselőt küldött a parlamentbe?
A teljes jogú képviselő léte egyértelmű pluszt hozott. Tudom, hogy nehézségeket is okozott, de a mérleget mindenképpen pozitívnak látom.
Ritter Imre korábban a Fidesz polgármester-jelöltje volt. Önnek van kötődése a Fideszhez, vagy bármely más párthoz?
Soha nem is volt.
Miközben semmilyen szinten nincs párt iránti elkötelezettségem, kiváló barátaim vannak jobboldalról és baloldalról, fentről és lentről egyaránt.
Mondana neveket „fentről”?
Bár nem feltétlenül nevezném minden esetben szó szerint vett baráti viszonynak, a jelenlegi kormányzat tagjaival jó munkakapcsolatot ápolok. Ellenzéki oldalról például nagyra tartom és becsülöm az MSZP-s Hiller Istvánt. Volt SZDSZ-es képviselőkkel is jó kapcsolatban vagyok, még Szentendréről, ahol korábban éltem. Tehát szerteágazó kapcsolatrendszert tartok fenn, és ezen nem is kívánok változtatni. Lényegesnek gondolom, hogy nyitott szívvel és füllel minden oldalt meghallgassunk.
Elégedett volt a Fidesz nemzetiségi politikájával?
Alapvetően igen. A kormány figyelembe vette a nemzetiségek igényeit és elvárásait. Persze, mint minden rendszernek, ennek is akadtak hibái, de az észrevételeinket mindig figyelembe vették, azokat közösen megoldottuk.
Nagy Márton az elmaradt repülőrajtról: Senki nem számolt azzal, hogy ilyen mélyre süllyednek a németek„Ha egy előterjesztésnek van nemzetiségi vonatkozása, akkor a nemzetiségi érdekeket tartom szem előtt, ha nincs, akkor a mindenkori kormánnyal együtt szavazok” – Ritter Imre ezt még 2018 tavaszán nyilatkozta a Népszavának. Aztán valóban így tett a parlamentben. Ugyanerre lehet számítani öntől is?
Visszautalnék egy régebbi beszélgetésre, amit Ritter Imre és Heinek Ottó, az országos német önkormányzat akkori – sajnos, már elhunyt – elnöke folytatott. Egyetértettek abban, és ezt mindenkinek be kell látnia, hogy nemzetiségi politikát nem lehet ellenzékből csinálni. Amíg az adott kormány politikája jó, előremutató a nemzetiségek számára, addig célszerű a kormánnyal együttműködve szavazni. Ez nemcsak Magyarországon, hanem a szomszédainkban és az egész világon így működik. Go with flow: az áramlattal kell menni. Ugyanakkor fenn kell tartani a lehetőségét annak, hogy felszólaljunk, ha valamilyen veszélyt érzékelünk.
Milyen veszélyre utal?
Első körben a nemzetiségekre, a nemzetiségi autonómiára leselkedő veszélyre, de értelemszerűen bővíthetjük a kört azzal, hogy mit tartunk veszélyesnek az országra nézve. Január 11-én volt egy malenkij robotos megemlékezés Kismaroson. Ott idéztem Maria Turski németországi holokauszttúlélőt: „Du sollst nicht gleichgültig sein”. Ne légy közömbös! Azt gondolom, hogy ennek kellene lennie a 11. parancsolatnak. Nem szabad közömbösnek lennünk más közösségek és általános felelősségérzettől vezérelve az ország problémáival szemben sem. Másfelől húznunk kell egy határt, hogy milyen mélységekbe megyünk bele akár aktuálpolitikai, akár a nemzetiségeket közvetlenül nem érintő szakpolitikai kérdésekbe.
Hol húzódik ez a határ?
Az országos német önkormányzat közgyűlésével és kabinetjével dolgozunk egy olyan normarendszeren, amely segíti a reménybeli országgyűlési képviselő munkáját, egyedileg vizsgálja a parlament elé kerülő törvényjavaslatokat, módosításokat.
Előfordult, hogy Ritter Imre a parlamentben nem szavazott meg egy nagy tiltakozást kiváltó fideszes javaslatot? Én nem emlékszem ilyenre.
Tudtommal nem volt ilyen, de ezt mindenki megnézheti a parlament.hu-n.
Névjegy
Gallai Gregor 1975-ben született, anyai és apai ágon német családban. Budapesten, Békásmegyeren nőtt fel. Nős, egy fiú édesapja. 2016 óta dolgozik nemzetiségpolitikai szakértőként Ritter Imre német nemzetiségi szószóló, majd parlamenti képviselő mellett, valamint azóta, hogy Ritter Imre a bizottság elnöke, az Országgyűlés nemzetiségek bizottsága titkárságán. 2024 óta a német nemzetiségi önkormányzat alelnöke Budaörsön, tagja a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának.
Ebből az következik, hogy a kormány egyszer sem lépte át azt a bizonyos határt?
A nemzetiségek szempontjából biztosan nem.
Az imént éppen arról beszélt, hogy létezik általános felelősségérzet is az ország ügyei iránt.
Én saját magamról és majd a 2026 tavaszán kezdődő törvényhozási ciklusról tudok érdemben nyilatkozni.
Másfajta politizálást próbál meghonosítani, mint az elődje?
Ha van rá lehetőség, Hans-Dietrich Genscher volt külügyminisztert is szeretném németül idézni: „Zu einem immer neuen Gespräch gibt es keine Alternative”. Vagyis:
„A folyamatos párbeszéd pótolhatatlan”.
Ezt tartom a legfontosabbnak.
Minek örülne jobban: ha maradna a fideszes kormány, vagy annak, ha jönne a Tisza?
Muszáj válaszolnom erre?
Nem tud, vagy nem akar válaszolni?
Őszintén mondom, hogy nem tudok, mert a közösségünk egészére gondolok. Amit viszont biztosan tudok: kisebb-nagyobb számban szerte az országban élnek németek, Dunán innen, Tiszán túl.
Kétesélyes játszma
A nemzetiségek kedvezményes módon juthatnak teljes jogú parlamenti mandátumhoz, ehhez nagyjából negyedannyi szavazatot kell szerezniük, mint egy átlagos országgyűlési képviselőnek. A gyakorlatban ez 20-25 ezer érvényes voksot jelent. Nemzetiségi listára csak azok szavazhatnak, akik szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben (ők viszont nem szavazhatnak pártlistára). A német nemzetiségi névjegyzékben jelenleg közel 30 ezer regisztrált választó szerepel.
A kisebbségek létszáma alapján a tizenhárom törvényben elismert nemzetiség közül csak a németeknek és a romáknak van esélyük parlamenti mandátumot szerezni (különböző okokból eddig ez a romáknak nem sikerült). A többi nemzetiség szavazati jog nélküli szószóló révén képviseltetheti magát az Országgyűlésben.
