A 15 éve ingyenes jogsegélyszolgálatot működtető Utcajogász Egyesület arról tájékoztatta lapunkat, hogy nagyon kemény évet zártak tavaly. December végéig a Blaha Lujza téri személyes ügyfélfogadáson 551 esetben, e-mailben 563, telefonon pedig 312 ügyben nyújtottak segítséget. Kérdésünkre, hogy milyen ügyekkel fordulnak hozzájuk a legtöbben, megtudtuk: továbbra is hatalmas probléma az eladósodás, amely a lecsúszó középosztály és a hajléktalanságban élők számára lehetetlenné teszi az újrakezdést. Ezért a Menhely Alapítvánnyal együttműködve kifejezetten adósságkezelésben nyújtottak segítséget a hozzájuk fordulók számára, és a projekt során összesen körülbelül hétmillió forint tartozástól szabadították meg ügyfeleiket.
Szintén az adósságkezeléssel foglalkozott elsősorban az Utcajogász ismeretterjesztő videósorozata, a Segíts magadon!, amely a hétköznapokban felmerülő jogi kérdéseket válaszolt meg közérthető formában. „Tipikus, hogy azzal keresnek minket, hogy a végrehajtótól értesítést kaptak egy számukra nem ismert vagy évekkel korábbi tartozásról.
Általában kiderül, hogy egy régi tartozásból eredően fizetési meghagyást bocsátottak ki, azonban azt az ügyfél olyan lakcímére küldték, ahol már nem lakott. Így a meghagyás anélkül emelkedett jogerőre és lett behajtható, hogy az ügyfélnek egyáltalán lehetősége lett volna kifogásolnia azt.
Gyakori az is, hogy valakinek pár százezres tartozás miatt árverezik el az otthonát. Bár ezt a jogszabály nem tiltja, az Utcajogász súlyosan alapjogsértőnek tartja, és mind az Alkotmánybíróság, mind pedig az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt fel kíván lépni ez ellen” – tájékoztatta lapunkat az egyesület.
Hozzátették: az elért sikerekről számszerű kimutatásokat nem vezetnek, hiszen esetcsoportonként mást és mást tekinthetünk jól megoldottnak. „A végrehajtási ügyekben nagyon nehéz eredményeket elérni, éppen azért, mert végrehajtásra már akkor kerül sor, amikor minden jogorvoslati út lezárult. Sok probléma azonban megelőzhető, ha az emberek időben kérnek jogi segítséget. A végrehajtási ügyek intézése során eredménynek kell tekinteni például azt, ha az eljárásokat akár egy időre is, de sikerül megakasztani. De például büszkék vagyunk arra, hogy most is rengeteg olyan egyéni vállalkozó anya fordult hozzánk, akinek csed vagy gyed iránti kérelmét jogszerűtlenül utasította el a hatóság, és ezen ügyek mindegyikét megnyertük.
Úgy tűnik, az Orbán-kormány több év után sem érdekelt a helyzet megnyugtató rendezésében.
Szerintünk a jogszabály egyértelművé tételére lenne szükség ahhoz, hogy a kormányhivatalok ne tudják félreértelmezni azt, és ne kelljen minden elutasított kérelmet bíróságon megtámadni, hogy a jogosultak hozzájussanak az őket megillető ellátásokhoz. De az is óriási eredményünk, hogy tavaly márciusban lezárult egy négy éve tartó, stratégiai jelentőségű per: harmadfokon is elítélte a bíróság azt a két mohácsi rendőrt, aki a pandémia időszakában hajléktalan embereket bántalmazott.”
Pert nyert az Utcajogász, az ORFK-nak meg kell vizsgálnia a bántalmazott mohácsi hajléktalan férfi panaszátOptimizmusra kevesebb okot adó ítélettel zárult az Utcajogász egy másik pere, amelyben A Város Mindenkié (AVM) csoport három tagját ítélte el a másodfokú bíróság. Az AVM aktivistái a közvécék hiányára akarták felhívni a figyelmet kampányukkal, amelynek utolsó állomásaként 2020-ban feliratokat festettek a járdára. Emiatt büntetőeljárás indult ellenük, amely öt éven keresztül húzódott. A másodfokú ítélet novemberben helybenhagyta az elsőfokú döntést: a Fővárosi Törvényszék egy évre próbára bocsátotta a három aktivistát, és a bűnügyi költség megfizetésére kötelezte őket. Az Utcajogász véleménye szerint az aktivisták elsősorban az Alaptörvényben foglalt véleménynyilvánításhoz való jogukat gyakorolták, és tettük társadalmilag hasznos volt, mivel már 2017-ben ombudsmani jelentés állapította meg, hogy a közvécék hiánya alapjogi visszásságot okoz.
Egy év próbára bocsátották a közvécék hiánya miatt festékszóróval tiltakozó aktivistákatAz egyesület természetesen kiemelten fontos ügyként kezelte a helyi önazonosság védelméről szóló új törvényt, amely felhatalmazza az önkormányzatokat arra, hogy feltételekhez kössék az emberek számára a településre való beköltözést. A civil szervezet szerint a törvény korlátozza a tulajdonhoz való jogot, illetve a hátrányosabb helyzetben lévők szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát. Az eddig kiadott rendeletekből ugyanis világosan látszik, hogy a törvényt elsősorban a szegények diszkriminációjára használják fel az önkormányzatok.
Amíg az Utcajogász létrejöttekor a közterület-használattal összefüggő szabálysértésekkel foglalkoztak sokat, ma már az ügyfeleik nem a közterületi hajléktalanságban érintettek közül kerülnek ki, hanem a hajléktalanszállókon vagy rossz, bizonytalan körülmények között lakók közül – mondták el lapunknak. Az ügyek egyre nagyobb részét teszik ki a tartozások miatti végrehajtási esetek, ezért a végrehajtás kérdésével 2021 óta kiemelten foglalkoznak. Mint megtudtuk, az elmúlt években sokkal kevesebb lett a kilakoltatás ahhoz képest, hogy nyolc-tíz esztendővel ezelőtt hetente jártak kilakoltatásra; ezek többségében önkormányzati lakásokban élők voltak érintettek. „Azt látjuk, hogy az önkormányzatok számára politikailag egyre kevésbé vállalható egy család kilakoltatása. Fontos azonban, hogy az elhelyezés nélküli kilakoltatást jogszabály tiltja, de továbbra is elképzelhető, hogy egy családból a felnőttek utcára, a gyermekek pedig állami ellátásba kerülnek” – hívta fel a figyelmet az egyesület.
„A hatalom kicsiben, rajtunk próbálta ki, hogyan lehet sikeresen működtetni az elnyomó gépezetet”