Nincs logikus magyarázat arra, hogy a Demokratikus Koalíció miért támadt neki a Mediánnak, ez a vita súlyos károkat okozhat a pártnak – nyilatkozta lapunknak Galgóczi Eszter politológus, a Forrás Intézet alapítója. Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke felháborodását – ahogyan arról a Népszava is beszámolt – az váltotta ki, hogy a Medián csupán 1 százalékos népszerűséget mért pártjának. A DK-s politikus azt állította, hogy a közvélemény-kutató cég „kamuzik”, ennek hátterében anyagi érdekeket gyanított. Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója határozottan visszautasította a vádat.
Galgóczi Eszter szerint a DK több szempontból is kommunikációs, politikai hibát követett el. Egy olyan hitelesnek tartott kutatócéget vádolt hazugsággal, amely az ellenzéki közvéleményben nagy tekintélynek örvend. Amikor például a 2022-es választás után a Medián is azt hozta ki, hogy a Demokratikus Koalíció a legnagyobb ellenzéki párt, akkor a DK nem emelt kifogást.
Alapvető hiba az is – folytatta Galgóczi Eszter –, hogy a DK ráirányította a figyelmet egy számára kedvezőtlen adatra.
Ha a DK a saját szavazótábora felé azt az üzenetet szeretné megerősíteni, hogy nem egy elsüllyedőben lévő párt, hanem igenis érdemes szavazni rá, akkor egész bizonyosan nem a Medián elleni támadással kellett volna reagálnia az 1 százalékos eredményre. Ezzel csak taszította a szavazókat. A saját szempontjából jobban járt volna, ha tudomást sem vesz a felmérésről. Dobrev Klára, a DK elnöke gyakran érvel azzal – a minap is így tett –, hogy a kormányváltás nem elég, rendszerszintű változásra van szükség, amelyhez erős baloldali jelenlét kell a parlamentben. Márpedig közlése szerint a DK az egyetlen következetesen baloldali erő Magyarországon. (Lehetnek sejtéseink arról, hogy kijelentéséhez mit szólnak az MSZP-ben.) Kérdés, hogy amennyiben a DK nem jut be a parlamentbe, képviselet nélkül maradnak-e baloldali értékek, vagy azokat akár a Tisza Párt is felvállalhatja.
„Pénzéhes kamuizé” – Hazugsággal vádolja a Mediánt a Demokratikus Koalíció- Magyar Péter ideológiáját – jegyezte meg Galgóczi Eszter – nehéz elhelyezni, de nyilvánvalóan közelebb áll a jobboldali, mint a baloldali értékekhez. Pontos képet egy részletes programból, annak irányaiból tudnánk alkotni. Tavaly tavasszal az úgynevezett átláthatósági törvény, vagy például a Budapest Pride elleni kormányzati fellépés apropóján élénk vita folyt arról, szükség van-e olyan pártokra, amelyek más, adott esetben baloldali értékrendet is képviselnek azon kívül, hogy le kell váltani az Orbán-kormányt – idézte fel Galgóczi Eszter. Ez egy releváns vita volt. Akkor úgy tűnt, a DK számára rés nyílik, amelyen keresztül – ha következetesen beszél arról, hogy olyan értékeket vall, amelyeket a Tisza nem képvisel – meg tudja szólítani a választókat.
A választásokhoz közeledve azonban az ország egyre inkább egyetlen kérdés lázában ég: maradjon Orbán Viktor, vagy sem? – mondta a politológus.
Ennek fényében az ideológiai megközelítések elhalványulnak. Az ellenzéki közhangulat abba az irányba megy, hogy mindegy, ki jön, csak váltsuk le az Orbán-rendszert.
Galgóczi Eszter se vonja kétségbe, hogy vannak baloldali érzelmű választók, akik – ha nem a mostani kiélezett helyzetben lennénk – Magyar Péter helyett valaki mást választanának. Csakhogy az elmúlt másfél évtizedben a DK-t is elsősorban az Orbán-kormánnyal szembeni ellenállás jellemezte, és kevésbé az ideológia, a baloldaliság. 2022 után a DK is úgy gondolta, hogy egyetlen ellenzéki pártnak kell szembeszállnia Orbán Viktorral. Csupán azzal nem számolt, hogy ezt a szerepet végül nem a DK, hanem a Tisza fogja betölteni. Pontosan a régi ellenzéki parlamenti pártok tanították meg választóikat arra, hogy az Orbán-rendszer leváltása érdekében félre kell tenni az ideológiai nézetkülönbségeket.
Fidesz-előnyt mért a Demokratikus Koalíció a fix szavazók közöttGyőri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője a DK és a Medián közötti perpatvart nem szerette volna kommentálni. Arra viszont felhívta a figyelmet, hogy a DK korábban nem kifejezetten baloldali pártként, hanem olyan gyűjtőpártként próbálta pozicionálni magát, amelyik a liberális, konzervatív és zöld szavazókat is szeretné megszólítani. Ez a felfogás nem áll messze attól, amit Magyar Péter és a Tisza Párt képvisel – konstatálta Győri Gábor. A DK egy ideje azért állítja ennyire előtérbe a baloldaliságot, mert azt látja, hogy csak az erre fogékony választórétegbe „kapaszkodhat”.
A Policy Solutions vezető elemzője
kétségesnek tartja, hogy a DK stratégiája sikeres lesz-e. A közvélemény-kutatások jelenlegi számai nem arra utalnak, hogy az lenne.
Jogos felvetés ugyanakkor, hogy fontos a baloldali értékek képviselete, amivel Győri Gábor is mindenképpen egyetért. Azt, hogy a DK tudja-e leginkább megjeleníteni a baloldaliságot, a választóknak kell eldönteniük.
- 2022-ben Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje hangsúlyozottan jobboldali volt, bizonyos tekintetben még inkább az, mint most Magyar Péter – mondta Győri Gábor. Ezzel együtt: minél inkább halad előre a kampány, úgy jelenik meg egyre több olyan elem, amelyik szociális érzékenységet, tehát tipikus baloldali értéket közvetít. A 2022-es választás előtt is így volt. Márki Zay-Péterhez hasonlóan Magyar Péter is figyelembe veszi, hogy a baloldali álláspont – bár nincs többségben – létező valóság Magyarországon. Kulcsfontosságú, hogy a baloldaliak mozgósíthatók legyenek, részt vegyenek a választáson, menjenek el szavazni az ellenzékre.
Gyurcsány Ferenc távozása sem hozott megváltást a DK-ban, a párt helyzete még rosszabb lettA Tisza Párt megjelenésétől függetlenül az is tény, hogy a baloldal válságban van – állapította meg Győri Gábor. Ez akkor is igaz lenne, ha Magyar Péter soha nem lépett volna politikai színpadra. Ha elfogadjuk azt, hogy a DK markáns baloldali párt, és feltesszük, hogy végül mégiscsak sikerül „becsusszannia” az Országgyűlésbe, a kérdés még érvényes: a parlamenti erőviszonyokat és a számarányokat nézve ez komoly képviseletnek nevezhető a baloldal számára?
