A Népszava Online-on, január 15-én megjelent írással (Választás 2026: beavatkozás orosz-szerb-magyar koprodukcióban) kapcsolatban többen megkérdeztek: lehetséges-e, hogy a magyar titkosszolgálatok saját akciójáról van szó. A Mandiner ukránokat vádoló január 14-ei cikke a szerb Vaseljenska TV-re hivatkozott. Ez utóbbi „eredeti ukrán dokumentumokat”, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) „leveleit” hozta annak alátámasztásául, hogy az SZBU durva, véres provokációra készül a kárpátaljai magyarság ellen.
Mi sem volt egyszerűbb, mint egyszerre három mesterséges intelligenciát (MI) is megkérdezni a szövegről: a ChatGPT-t, a Claude-ot és a Perplexity-t.
Választás 2026: beavatkozás orosz–szerb–magyar koprodukcióbanA két dokumentum szövegelemzése alapján mindhárom MI egybehangzó értékelése, hogy a két dokumentum (az SZBU levelei az ukrán miniszterelnöknek és honvédelmi miniszternek a kárpátaljai magyarság ellen készülő ukrán titkosszolgálati akcióról) HAMISÍTVÁNY, szerzőjük pedig OROSZ ANYANYELVŰ – aki jól tud ukránul. A Claude azt is felveti, esetleg orosz-ukrán fordításról van szó, gépi fordító felhasználásával.
A hamisítással kapcsolatban mindhárom MI lényegében csokorba szedte azokat az érveket – többek között az iktatószámokkal és az azt „hitelesítő” QR kódokkal kapcsolatban – amelyeket Rácz András Oroszország szakértő Facebook bejegyzésében összegzett, illetve Németh András a HVG-ben foglalt össze.
Újak az MI-k által adott nyelvi szempontok.
A ChatGPT szerint „NEM ukrán anyanyelvű szerző, hanem orosz anyanyelvű (keleti szláv) személy, aki ukránul ír, de orosz szerkezetekkel és lexikai mintákkal”.
A szöveg több kifejezése formailag ukrán, de orosz szóhasználati logikát követ. Előfordulnak orosz jellegű ún. elöljárós szerkezetek, akárcsak oroszos kötőszó használat. Emellett a stílus túl mereven hivatalos-oroszos, az ukrán valamivel oldottabb lenne.
A ChatGPT határozottan kizárta azt is, hogy a szöveg írója más keleti szláv vagy nem-szláv anyanyelvű lenne.
Végül a ChatGPT összegzésében „a szöveget nagy valószínűséggel orosz anyanyelvű, ukránul jól beszélő személy írta, aki orosz hivatalos-biztonsági diskurzusból fordítja át gondolatait ukrán nyelvre”.
A Claude értékelése szerint „nem ukrán anyanyelvű írhatta. A szöveg nyelvezete túlságosan irodalmi, formális és merev ahhoz, hogy natív ukrán nyelvtudással rendelkező hivatalnok írta volna.”
Az erre utaló jelek között olyanokat sorol fel, mint a túlzottan bonyolult mondatszerkezetek, a nyelvtanilag helyes, de ukránban természetellenes fordulatok, a tükörfordítás, a rossz szórend, helyenként oroszból átvett, de az ukránban így nem használt (bár érthető) szavak.
A Perplexity szerint „a szöveg ukrán nyelven íródott, de nem ukrán anyanyelvű szerzőtől származik.
Valószínűleg orosz anyanyelvű (valamelyik orosz változatból, pl. orosz vagy fehérorosz) szláv anyanyelvű személy készítette, aki jól ismeri az ukránt, de nem natív szinten. Ez nem hivatalos SZBU dokumentum, hanem fikció vagy szatírának tűnő hamisítvány, számos nyelvi és stilisztikai hibával, amelyek az orosz hatás nyomait viselik magukon.”
A Perplexity tipográfiai és ortográfiai furcsaságokat említ, amelyek szerinte az orosz hatás jelei. Ugyancsak észrevételez nyelvtani és lexikai hibákat, valamint stilisztikai és idiomatikus furcsaságokat. Az ukrán hivatalos állami szövegek kifejezéskészlete ma már legtöbbször EU-kompatibilis, míg ebben a szövegben egyfajta „ruszifikált ukrán” jegyek érhetők tetten.
A Perplexity ugyancsak kizárja, hogy a szöveg írója más keleti szláv vagy nem szláv anyanyelvű legyen.
Mindhárom MI az érvelését sok példával támasztja alá, párhuzamba állítva a kifogásolt szövegrészeket, kifejezéseket az általa anyanyelvinek tartott változattal.
Végül a ChatGPT értékelésének külön előnye, hogy készített egy ellenőrző listát a hamissággal kapcsolatban. Érdeklődők és tényellenőrzők figyelem!!! Erre érdemes ügyelni, ha hasonló „dokumentumok” bukkannak fel:
1. QR-kód
– Azonos QR több iraton? → hamis a dokumentum
– QR-tartalom ≠ nyomtatott azonosító? → hamis a dokumentum
– A QR nem hivatalos ellenőrző oldalra mutat? → gyanús a dokumentum
2. Jogi hivatkozások
– Létezik-e az adott dokumentumban hivatkozott jogszabály?
– Reális lehet-e a dokumentum tárgya az adott dátummal?
– Tényleg az adott szerv hatáskörébe tartozik a dokumentumban körvonalazott feladat, javaslat?
3. Tartalom
– Nyíltan jogsértő utasítások – ezektől óvakodnak titkosszolgálati dokumentumokban is
– „Túl jól idézhető”, botrányos pontok listázva fordulnak elő
– Olyan részletek, amiket egyébként – bizalmasságuk miatt szóban - vagy szűk körben szóban intéznének
4. Nyelvezet
– Idegen (pl. orosz) tükörfordítások
– Hivatalos stílus túlzott merevsége
– Az adott nyelvre nem jellemző fordulatok, szóhasználat
5. Kinek az érdeke?
– Egyoldalúan egy másik országot kompromittálása
– Diplomáciai konfliktust élezése
– Felbukkanás érzékeny politikai pillanatban
***
A józan szakértői ész is azonnal észreveszi az ilyen és hasonló „dokumentumok” hamisságát, valós célját – a választói magatartás befolyásolását. Megdöbbentő azonban, mily mértékben hatol be a mesterséges intelligencia is erre a területre is.
De nemcsak azoknak segít, akik efféle hamisítványokat fabrikálnak. Azok dolgát is megkönnyíti a feltárásban, akik látják, mi húzódik meg a háttérben a valóságban.
Tombol a Trump-elefánt a porcelánboltban, avagy vége az „emberarcú kapitalizmus” évtizedeinek