Ukrajnában bekérették a magyar nagykövetet az Orbán-kormány nemzeti petíciója miatt, Szijjártó Péter kiakadt

Ukrajna a kijevi magyar nagykövet bekéretésével, tovább feszíti a húrt, de bármit is csinál, amíg Magyarországon szuverén nemzeti kormány van, addig a magyar emberek pénzét nem fogják elküldeni a szomszéd országba - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Orbán-kormány ma tartott ülése előtt számolt be arról, hogy a kijevi külügy bekérette Heizer Antal magyar nagykövetet, tiltakozásul az Orbán-kormány által elindított nemzeti petícióval szemben. Erről a nemzeti petícióról Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tett bejelentést a múlt heti Kormányinfón, arra hivatkozva, hogy Ukrajna tíz év alatt 800 milliárd dollárt kell, a kabinet azonban nem adja a magyarok pénzét. Ezt nem is kérte senki, az Orbán-kormány simán hazudik, bár 800 milliárd dollárról valóban beszélnek az ukránok – Julija Szviridenko miniszterelnök jelentette, be, hogy országának 800 milliárd dollárra van szüksége a következő tíz év jóléti kiadásainak fedezésére – ehhez az Európai Uniónak nincs köze, egy amerikai-ukrán megállapodásról van szó, amelybe a G7 országai beszállnának. Eredetileg úgy volt, hogy a davosi Világgazdasági Fórumon aláírják, de – írta meg a Financial Times – a Grönland körüli feszültség miatt nem fogják.

Az Európai Unió egy 90 milliárd eurós támogatást nyújt Ukrajnának a következő két év alatt. Ehhez a 27 EU-tagországból 24 hitelt vesz fel, Magyarország Szlovákiával és Csehországgal együtt kimarad ebből. 

Ezt nagyon durva beavatkozásnak tartjuk Magyarország belügyeibe. Mi, itt, Magyarországon vagyunk jogosultak arra, hogy eldöntsük, hogy a magyar emberek pénzét mire költsék. Mi nem járulunk hozzá ahhoz, hogy a magyar emberek pénzét elküldjék Ukrajnába. A magyar emberek pénzének a helye Magyarországon van, abból Magyarországot kell fejleszteni, a magyar családokat kell erősíteni – jelentette ki Szijjártó Péter a magyar nagykövet kijevi bekéretéséről. A tárcavezető leszögezte, hogy végig fogják vinni a nemzeti petíciót, függetlenül attól, hogy az ukránok hogyan tiltakoznak és még hányszor rendelik be a magyar nagykövetet. Elmondása szerint az ukránok azt is közölték, hogy korlátozni fogják a magyar kormányzati tisztségviselők utazását és látogatásait Kárpátalján. – Ez egy újabb, európai értékekkel és szabályokkal ellentétes húzása az ukránoknak, újabb magyarellenes húzás, hiszen nyilvánvalóan a magyar kormány és a kárpátaljai magyar nemzeti közösség közötti kapcsolattartást akarják korlátozni, ami teljesen ellentétes mindenfajta európai szabállyal és európai értékkel – emelte ki.

Az nem világos – fűzhetjük hozzá –, hogy ha a kárpátaljai magyarok ennyire fontosak, akkor az Orbán-kormány miért akadályozza Ukrajna EU-csatlakozását. Ennek a hivatalols indoka a kárpátaljai magyarok jogainak a korlátozása és az, hogy az ukrán EU-tagság állítólag veszélyt jelentene a magyar mezőgazdaságra és nem mellesleg a nyugdíjrendszerre is. Bár Ukrajna 2023 decemberében módosított az EU által is vitatott kisebbségi törvényén, az Orbán-kormánynak ez nem volt elég, ugyanis azt követeli,  hogy a kijevi vezetés térjen vissza a 2015 előtti kisebbségi jogokhoz. A kárpátaljai magyar kisebbség ügye mellett a magyar-ukrán viszony másik neuralgikus pontja az, hogy az Orbán-kormány egyre nyíltabban Oroszország pártján áll a Vlagyimir Putyin parancsára 2022. február 24-én megtámadott Ukrajnával szemben. A miniszterelnök évek óta orosz szájíz szerint beszél az orosz-ukrán háborúról, következtetése mindig az, hogy Ukrajna úgysem győzheti le Oroszországot, és eleve csak nyugati támogatással tudja tartani magát. Nevezte már Ukrajnát senkiföldjének, 2023 áprilisában pedig pénzügyileg nem létező országnak is., ma pedig egy újságíró kérdésre a háborúval indokolta, miért ellenzi az ukrán EU-tagságot. Ez az egész lehet az oka, hogy egy 2024. februári felmérés szerint az ukránok több mint fele, 52 százaléka Magyarországot ellenséges államnak tartja.