Japán újraindította a világ legnagyobb atomerőművének egyik reaktorát

Japán közel tizenöt évvel a fukusimai atomerőmű-baleset után újraindított egy reaktort a világ legnagyobb nukleáris erőművében - írja a BBC.

A Tokiótól északnyugatra található kashiwazaki–kariwai atomerőmű 6-os blokkját szerdán helyezték ismét üzembe. Az indítást egy nappal el kellett halasztani egy riasztórendszeri hiba miatt. A tervek szerint a reaktor pedig várhatóan a jövő hónapban kezdi meg a kereskedelmi termelést.

A 2011-es katasztrófa után az ország valamennyi atomerőművét leállították. Az újraindítás a japán atomenergia fokozatos visszaállításának következő lépése, ám a folyamat még messze nem zárult le. A hetedik reaktor legkorábban 2030-ban állhat vissza a hálózatra, az öt fennmaradó egység sorsa bizonytalan: még az is elképzelhető, hogy eltávolítják azokat. Ennek következtében az erőmű kapacitása jóval elmarad attól az időszaktól, amikor mind a hét reaktor működött, és összesen 8,2 gigawatt teljesítményt biztosított.

Japán, amely hagyományosan rá van utalva az energiaimportra, a nukleáris energia korai és elkötelezett alkalmazói közé tartozott. Ezek a törekvések azonban 2011-ben megtorpantak, amikor az ország történetének egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófája következett be. A Japánban valaha regisztrált legerősebb földrengés következtében a fukusimai Daiicsi atomerőmű több reaktorában is leolvadás történt, ami radioaktív szennyezést okozott. A környező településekről kitelepítették a lakosokat, és sokan a hatóságok későbbi biztonsági ígéretei ellenére sem tértek vissza otthonaikba. A bírálók szerint az erőmű tulajdonosa, a Tokyo Electric Power Company (Tepco) nem volt megfelelően felkészülve egy ilyen helyzetre, és sem a vállalat, sem az állami szervek nem reagáltak kellően összehangoltan. Egy független kormányzati jelentés az esetet „ember okozta katasztrófának” minősítette, és a Tepcót tette felelőssé, noha egy bíróság később felmentette a cég három korábbi vezetőjét a gondatlanság vádja alól.

A fukusimai katasztrófa nyomán kialakult félelem és bizalomvesztés miatt a japán közvélemény elfordult a nukleáris energiától, az ország pedig röviddel a baleset után mind az 54 reaktorát leállította. Az elmúlt tíz évben ugyanakkor Japán fokozatosan azon dolgozik, hogy ismét üzembe helyezze ezeket az erőműveket, miközben a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél érdekében növelni kívánja a tiszta energiaforrások arányát. 2015 óta a 33 üzemképes reaktor közül 15-öt indítottak újra. A kashiwazaki–kariwai erőmű az első olyan létesítmény, amelyet a Tepco tulajdonában lévők közül ismét működésbe hoztak.

2011 előtt a nukleáris energia Japán villamosenergia-termelésének közel 30 százalékát adta, és a kormány azt tervezte, hogy ezt 2030-ra 50 százalékra növeli. A tavaly bemutatott energiastratégia ennél jóval visszafogottabb célt határozott meg: 2040-re 20 százalékos részarányt.

A félelem és a bizalmatlanság ugyanakkor továbbra sem tűnt el. 2023-ban a fukusimai atomerőműből származó, kezelt radioaktív víz tengerbe engedése Japánban és külföldön egyaránt aggodalmat váltott ki. Sokan ma is ellenzik az atomerőművek újraindítását. Decemberben több száz tüntető gyűlt össze a Niigata prefektúrai közgyűlés épülete előtt, biztonsági kockázatokra figyelmeztetve. Egy demonstráló úgy fogalmazott: ha baleset történne, annak következményeit a helyben élők viselnék. A fukusimai katasztrófa után jelentősen szigorították a nukleáris biztonsági szabályokat. A 2012-ben létrehozott Nukleáris Szabályozási Hatóság felügyeli az erőművek újraindítását. A kashiwazaki–kariwai létesítménynél 15 méter magas tengeri védőfalakat emeltek a cunamik elleni védekezés érdekében, a kulcsfontosságú berendezéseket pedig vízzáró ajtókkal látták el.