Figyelmeztet a svájci bártűz, Magyarországon több közösségi létesítmény még a jelenleg hatályos előírásoknak sem felel meg

A magyar rendszer sem teljesen felkészült a svájci bártűzhöz hasonló helyzet megelőzésére, hiszen a tűzvédelem sokszereplős feladat a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig és az ellenőrzésig – nyilatkozta a Népszavának Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke.

Noha a hazai jogszabályok világosan rögzítik a felelősségi láncot, amelyben a tűzvédelmi szakági tervező, a kivitelező és az üzemeltető egyaránt kulcsszereplő, ám mindez csak akkor hatékony, ha mindenki kitart a szakszerű megoldások mellett. Még akkor is, ha ezek költségesek - hangsúlyozta Koji. Veszélyforrás a spórolási kényszer, aminek jellemzően a korszerű, automatizált megoldások, a leghatékonyabb sprinkler, azaz szórófejes rendszerek esnek áldozatul, holott azok a leghatékonyabb eszközök az élet- és vagyonbiztonság szempontjából. 

– hangsúlyozta a szakszövetség elnöke. Tipikus helyzet, hogy a gyakorlatban a minimális követelmények teljesítése a cél, különösen az erős piaci árverseny közepette. Az új létesítményeknél a hatósági szerepkör gyakran csak a tudomásulvételi eljárásra korlátozódik. Ez csökkenti az adminisztrációt, de növeli a tervezők, kivitelezők és üzemeltetők felelősségét – emelte ki Koji László. Hozzátette: a jogalkotásból és az ellenőrzésből fakadó biztonsági garanciákat a piaci szereplők nem tudják pótolni.

Magyarországon számos közösségi létesítmény még a jelenleg hatályos tűzvédelmi előírásoknak sem felel meg - kongatta meg a vészharangot az építőipari szakszövetség közleményében. Mint az ÉVOSZ elnöke kérdésünkre elmondta: a legnagyobb kockázatot a régi épületek jelentik, különösen azok, amelyek rendeltetése az idők során megváltozott vagy bővítés történt. Tipikus példa, amikor egy étterem rendezvényhelyszínné válik, vagy pincehelyiségeket kezdenek el közösségi térként használni. A funkcióváltásokból adódó kockázat az is, hogy sok esetben a hatóságokhoz nem jelentenek be minden változást, így a kötelező tűzvédelmi intézkedések sem valósulnak meg. Az eredeti rendeltetés megváltozik, de a tűzvédelmi rendszerek nem igazodnak az új használathoz.

A budapesti Nyugati téri West Balkán néhány évvel ezelőtti tragédiája is arra volt tragikus példa, milyen következményei lehetnek az üzemeltetői mulasztásoknak: a menekülő tömeg ott három ember halálát okozta a vészkijárat szűkössége miatt. Koji László szerint a felelősségi lánc leggyakrabban az üzemeltetésnél szakad meg. A tűzmegelőzési berendezések, például az automatikus tűzoltó rendszerek karbantartása sok helyen nem kap kellő figyelmet – mondta. – Ez nem feltétlenül hanyagságból ered, hanem leginkább abból, hogy kevés a szakember, ezért nehéz megfelelően képzett munkaerőt találni. A tűzvédelem egyik égető problémája, hogy a tudáshiány és a létszámhiány mind a tervezői, kivitelezői és hatósági oldalon jelen van. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen célirányos képzéseket indított az ÉVOSZ, amire van igény, de még kevés szakembert tudtak kiképezni.

Az ÉVOSZ sürgeti a felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök tűzvédelmi képzésének megerősítését is. Nem elég ugyanis, ha a tűzvédelmi szakmérnökök rendelkeznek megfelelő tudással, a kivitelezésben és az üzemeltetésben döntési helyzetben lévőknek is érteniük kell a kockázatokat.

– szögezte le Koji László. – A tűzbiztonság nem adminisztratív kérdés, hanem tudatos üzemeltetői gyakorlat és következetes szakmai felelősségvállalás, miközben tanulni kell a múltból, hogy elkerüljük a következő tragédiákat. Mindezek miatt az építőipari szakszövetség szorgalmazza a tűzvédelemre vonatkozó hazai jogszabályok, jogosultsági rendeletek átvilágítását is.