Miközben Magyarország a közép-kelet-európai térség negyedik legnagyobb gyógyszerpiaca, a hazai patikákban egyre kevesebbszer vásárolnak a betegek, és akkor is főként a vényköteles gyógyszereiket váltják ki - derült ki a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) sajtóbeszélgetésén bemutatott elemzésekből.
Tavaly a gyógyszertárakban csaknem 114,7 millió vásárlás történt – ez mintegy 700 ezerrel kevesebb, mint az egy évvel korábban. Ugyanakkor másfél millióval több vényt váltottak be 2025-ben, mint egy évvel korábban. A vény nélkül elérhető szerek forgalma dobozszámban mérve csökkent, míg a vényköteles készítményeké enyhén nőtt. A szakemberek értékelése szerint mindez ez azt is jelzi, hogy romlott a lakosság vásárlóereje, s emiatt kevesebb juthat a megelőzésre.
A teljes gyógyszertári forgalom 2025-ben elérte az 1377 milliárd forintot, de a növekedési ütem lassult. Míg 2023–24-ben a vényköteles piac 12, az OTC (azaz nem receptköteleseké) 6 százalékkal nőtt, addig 2024–25 között már „csak” 9, illetve 5 százalékos volt a bővülés. A forgalomnövekedés háromnegyedét a vényköteles készítmények adták, miközben a dobozszám alig változott.
Azaz drágább, nagyobb értékű terápiákat írtak a betegeknek az orvosok.
Zlinszky János, a HGYSZ elnöke elmondta, hogy 2025 a magyar gyógyszer-kiskereskedelemben „csendesebb” évnek tűnt – nem jöttek azok a nagy, piacot felforgató ötletek, amelyek 2023–24-ben a levegőben voltak. Olyanok, mint például a gyógyszerautomaták alkalmazása, a kórházi patikák központosítása, projekttársaságba szervezése. A háttérben viszont elindult egy lassú, de lényegi átrendeződés: új háziorvosi kompetenciák csúsznak át a patikák felé, és a Belügyminisztérium (BM) szervezésében egy új gyógyszerügyi kerekasztal is működni kezdett.
A magyar patikai bevételek több mint felét a betegek fizették zsebbőlA kormány ígérete birtokában azt remélik a patikusok, hogy az év első felében megjelennek azok a jogszabályok, amelyek jelentősen bővítik a gyógyszerészek jogosítványait. Az alapokat lefektették, a részletszabályok viszont még hiányoznak. Zlinszky János szerint nem arról van szó, hogy valaki „visszafogja” a folyamatot, inkább arról, hogy az egész rendszer technikailag és jogilag bonyolult. Azaz sok munkát kell a megvalósításához elvégezni. Olyan, mintha egy kész, sokszereplős forgalmi rendbe kellene új sávot nyitni: kell hozzá informatikai fejlesztés, jogosultsági logika, és a legnehezebb részek egyike a támogatás elszámolása. Ha ezek megoldódnak, az nagy változás lesz, mert így a gyógyszerész is fölírhatja a krónikus betegeknek a gyógyszert, és a patikusok oltásokat is adhatnak a pácienseknek. Zlinszky János megjegyezte: a cél, hogy „a jövő gyógyszertárába” már nemcsak gyógyszerekért, hanem egészségmegőrző szűrésekért is jöhet a páciens, sőt az enyhébb betegségek ellátásában is partnerei lehetnek a gyógyszerészek az orvosoknak.
Napirenden van a gyógyszertári oltópontok ügye MagyarországonLapunk kérdésére, hogy mikortól igazíthatják az alapellátáséhoz a patikai ügyeleteket, amit tavaly tavasszal Takács Péter államtitkár megígért a Magyar Gyógyszerészi Kamara mezőkövesdi vándorgyűlésén, Zlinszky János elmondta: a Belügyminisztériumban működő gyógyszerészi kerekasztal elé került szakmai javaslatok lényege: kevesebb, de jobban felkészített, fix ügyeletes patika legyen – olyan, amelyik készlettel, személyzettel tényleg ellát, nem csak papíron ügyeletes.
Cél az is, hogy 50 kilométernél közelebb is lehessen találni éjszaka gyógyszertárat. Most például vannak olyan területek, ahol több mint 100 kilométer a távolság az ügyeleti pont és a nyitva tartó patika között.
Most az a kormányzati ígéret, hogy az ügyeleti átalakítás 2025 második félévében elkezdődhet. Erről legközelebb május körül várható újabb egyeztetés. A patikák oldaláról a HGYSZ szerint kulcskérdés a pénz: országosan az ügyeleti bérköltség 1,5–2 milliárd forint és ezt ma érdemben nem kompenzálja senki – miközben a forgalom önmagában azt nem fedezi.
Nincs már távol, hogy egyes védőoltásokat a patikákban is beadhassanak Magyarországon