Az úgynevezett megbízhatósági vizsgálat a jelen formájában sérti az Emberi Jogok Európa Egyezmények 8. cikkét, amelyik védi a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot – írja a 444 az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) keddi ítéletére hivatkozva
Az Orbán-kormány a rendőrségi törvény 2021-es módosításával tette lehetővé megbízhatósági vizsgálatot, vagyis azt, hogy titkosszolgálati eszközökkel figyeljenek meg több száz ezer olyan személyt, aki a magyar államigazgatásban dolgozik. Ennek a helyszíne lehetett az iroda, ahol az illető a munkáját végzi, a szolgálati járműve belsejében és közterület. Mindez bármiféle bírósági kontroll nélkül, Pintér Sándor belügyminiszter vagy a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetőjének utasítására történhet meg. A megbízhatósági vizsgálat lényege, hogy a célszemély magatartását fedett nyomozók előre megtervezett, mesterségesen kialakított helyzetekben vizsgálják. Ez egyszerűen csapdát jelent, amelybe akár az érintett ismerőseit vagy munkatársait is bevonhatják, miközben rendőrök és nyomozók is szerepet játszhatnak. Rejtett felvételeken rögzítik, hogy az érintett elfogad-e, vagy elutasít vesztegetési pénzt, bűnözői ajándékot vagy szexuális jellegű ajánlatot.
Megbízhatósági vizsgálat: törvénymódosítást követelnek a szociális terület szakszervezeteiA megbízhatósági vizsgálatot gyakorlatilag bárkire kiterjeszthették, aki az államigazgatásban dolgozik: a minisztériumok és az alájuk tartozó költségvetési szervek, illetve a kormányhivatalok munkatársaira, a gyermekvédelmisekre és a NAV-osokra, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vagy az Oktatási Hivatalra és az egészségügyi dolgozókra is, kivéve az egyházi kézben lévő kórházakat.
A testülethez Szelényi Zoltán orvos fordult, ítélethirdetés után pedig az ügyben eljáró Litresits András ügyvéd emlékeztetett, azért született ez a bírósági döntés, mert a megbízhatósági vizsgálat lefolytatásához nincs szükség gyanúra, bárkit mindenféle előzmény nélkül megfigyelhetnek és velük szemben megfigyelési eszközöket alkalmazhatnak. Szerinte az Orbán-kormánynak most kormánynak hatályon kívül kell helyezni a 2021-es törvénymódosítást.
A felügyeletet a kormány alárendeltségébe tartozó ügyészség jelenti. Szelényi Zoltán hosszú ideje zajló jogi fellépésének és a jogvédők bírálatának oka az volt, hogy a megbízhatósági vizsgálatot szabályozó törvény titkosszolgálati eszközökkel végzett, bírói kontroll nélküli titkos információgyűjtést is lehetővé tesz az érintettről és környezetéről. Telefonlehallgatást, számítógépes behatolást, levelek vagy csomagok felnyitását, illetve magánlakás és személyes jármű titkos átvizsgálását vagy technikai eszközökkel való felszerelését nem, mivel ezekhez bírói engedély szükséges, de elkerülhetetlenül sok olyan kívülállóról készülhet rejtett felvétel, akik ügyfélként, ismerősként, páciensként vagy munkatársként kapcsolatba kerülnek az érintettel. Ezeket a jogszabály szerint három napon belül törölni kell - bár a felvételek így is elkészülnek. Ezeket az elemeket a jogvédők és Szelényi Zoltán alkotmányellenesnek és alapjogokat sértőnek minősítették, a strasbourgi bíróság pedig most nekik adott igazat.
