A Ferenciek terén a kátyú gyakorlatilag eltüntette a buszsávot – hördült fel Vitézy Dávid, a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság (KKVB) legutóbbi ülésén, ahol a hóhelyzet erősen bírált kezelése mellett terítékre került a fővárosi utak egyre kritikusabb állapota is.
Budapest agyonfoltozott, de még így is lyukacsos útjai már a hó előtt is extrém helyzetekhez vezettek. Novemberben a Lurdy Ház előtt több mint egy tucat autó kapott defektet szinte egymás után, a BKV a végén melegedő buszt küldött ki a pórul járt autósoknak. A csomópont komplex rekonstrukciója ugyan szerepel a beruházási tervekben, de a forráshiány miatt a kivitelezés folyamatosan tolódik.
„Budapesten az úthálózat állapota és a több éve nem tapasztalt csapadékos-fagyos időjárás, a fagyási-olvadási ciklusok sűrű váltakozásának hatására napi 500-1000 kátyú keletkezik a fővárosi utakon. Az elmúlt hetek észlelései alapján 2026 első negyedévében várhatóan 10–12 ezer darab burkolathiba javítására lesz szükség a fővárosi utakon” – ismertette a helyzetet Szőke Gábor, a Budapest Közút Zrt. vezérigazgatója a KKVB ülésén.
Az egyre drámaibb képet öltő kátyúhelyzet lassan kezd alapállapottá válni. A hó, az olvadás, az ónos eső, de még a nyári tartós esőzések is az aszfalt ellenségei,
így a burkolathibák kialakulása folyamatos. Egy átlagos napon, ha az időjárás kegyes, 100-150 kátyú keletkezik, de extrém esetben ez a szám több százra nő. Az idei év első három hetében 3791 új úthibát számoltak össze a Budapest Közút Zrt. munkatársai. Soha nem sikerül kijavítani az összeset, így a kátyúk elleni harc soha nem a nulláról indult. A burkolathibák számát 2021 óta nem sikerült 28 600 alá szorítani. A legtöbbet 2023-ban számolták, abban az évben 40 850 kátyút tartalmazott a lajstrom. Tavaly ezt sikerült 28813-ra letornázni, azután jött a hó. Az idén megdönthetik a három évvel ezelőtti kátyú-csúcsot. S ez nem is az összes kátyú.
A Budapest Közút ugyanis csak a fővárosi önkormányzat által kezelt és üzemeltetett közutakért felel. Ez a negyede az összesnek. „A fővárosi burkolt közúthálózat teljes hossza ugyanis 4422 km, ebből a fővárosi kezelésű és üzemeltetésű közutak hossza 1104 km. A kezelt úthálózat negyede rossz állapotú, a közúthálózat leromlásához hatványozottan hozzájárul a téli csapadékos és intenzív hőingadozású időjárás” – mondta Szőke Gábor a bizottsági ülésen.
Sok a kátyú az utakon, a Magyar Közút szerint ilyen időben nem lehet mit tenniA fővárosi önkormányzattal kötött közszolgáltatási keretszerződés értelmében a Budapest Közút elsődleges feladata a balesetveszélyt jelentő burkolathibák megszüntetése. A társaság minden rendelkezésre álló erőforrását mozgósítva, megemelt saját kapacitással, valamint alvállalkozó bevonásával végzi a hibák elhárítását. A városszerte rendkívül nagy számban jelentkező javítási igény miatt azonban első körben a közvetlen veszélyt jelentő burkolathibákat javítják ki a közúti forgalom biztonsága érdekében.
A minél gyorsabb munkavégzés érdekében a cég más szakterületekről is átcsoportosított munkaerőt.
Január közepétől a szokásos két műszakban dolgozó 10 brigád helyett három műszakban 30 brigád javítja a hibákat.
Ez a megnövelt kapacitás napi 480-520 kátyú eltüntetésére elég, ezzel együtt jelenleg gyorsabban keletkeznek a kátyúk, mint ahogy javítják.
„A helyzetet bonyolítja, hogy decembertől január végéig csak hideg zsákos aszfalttal lehet dolgozni, ami csak ideiglenes megoldást jelent, a gödör megszüntetése a cél. A tartós eljárás a melegaszfaltos technológia, amely azonban csak enyhe, csapadékmentes időjárás esetén alkalmazható. Így a végleges melegaszfaltos helyreállításoknak csak tavasszal kezd hozzá a Budapest Közút” – magyarázta Szőke Gábor.
Pusztító időjárás
A fagyás-olvadás ciklus különösen pusztító a burkolatoknak. A hőmérséklet-ingadozások és a járművek terhelése miatt az útburkolaton kialakult repedésekbe beszivárog a csapadék. A hideg, téli időben a víz megfagy, térfogata megnő, és szétfeszíti az aszfaltot, valamint az alatta lévő rétegeket. Olvadáskor a víz elpárolog, és egy üreg jön létre a burkolat alatt. A járművek folyamatos terhelésének hatására az üreg fölött lévő aszfalt darabjai kitörnek.
Az idén 350 millió forintot költhet kátyúzásra a cég, míg a nagy felületű útjavításra 1,4 milliárd forint jut. Utóbbit alkalmazzák akkor is, ha rengeteg kis kátyút kellene egymás után betömködni. A vezérigazgató azonban nem tagadta: „ha ilyen csekély ütemű lesz az útfelújítás mértéke, ahogy most zajlik, akkor 5-10 éven belül még rosszabb útállapotok lesznek”.
55 millió kárrendezésre
A korábbi évek hasonló időszakához képest eddig nem érkezett kiugróan sok kárbejelentés a Budapest Közúthoz. A cég kártérítést fizet az igazoltan az általa kezelt úton keletkezett úthiba miatt az autóban bekövetkezett károkért. Az idén mindenesetre a 2024-es igen rossz időjárási viszonyok idején kifizetett kárigényekhez hasonló összeggel kalkulálnak. Akkor egyébként 430 bejelentés volt, amire 53,6 millió forint kártérítést fizettek ki. Tavaly jóval több bejelentés volt – összesen 608 – de csak 34,7 milliót térítettek meg az autósoknak. 2026-ban 55 millió forintot irányoztak elő erre. A kárbejelentéseket egyébként igazságügyi kárszakértővel véleményeztetik, és csak a jogos és igazolt károk után fizetnek.
