Michael McGrath uniós igazságügyi biztos egyértelművé tette: a kért felülvizsgálatoknak átláthatóknak kell lenniük, be kell vonni minden érintett felet, az Európai Bizottságot és a Velencei Bizottságot is. Guillaume Mercier az EB szóvivője az N1 szerb csatornának nyilatkozva elmondta, a Bizottság ezt az üzenetet a hatalom más szintjein is közvetíteni fogja. Hozzátette: az EB „sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Szerbia elnöke aláírta a kulcsfontosságú igazságügyi törvények módosításait”.
Az EB a törvénycsomag elfogadása előtt is világosan jelezte álláspontját, miszerint a módosítások súlyos visszalépést jelentenek Szerbia Európai Unióhoz való csatlakozási útján, aláássák a korábban vállalt kötelezettségeket, valamint az eddig elért előrehaladást is.
Bojana Selaković, az EU Nemzeti Konventjének koordinátora korábban azt nyilatkozta, hogy a szerb igazságszolgáltatási törvénymódosításokat tudatosan, egy politikai színjáték részeként és az Európai Unióval való viszony tesztelésére terjesztették be. Marta Kos bővítési biztos azt hangsúlyozta: egy EU-tagságra pályázó országtól – amilyen Szerbia is – elvárható, hogy európai módon járjon el. Hozzátette: „új dinamika” alakult ki a bővítési folyamatban: Albánia és Montenegró gyorsan halad a tagság felé, miközben Szerbia az ellenkező irányba mozdul el.
A szerb parlament január 28-i rendkívüli ülésén fogadta el öt, az igazságszolgáltatás működését érintő törvény módosítását. Aleksandar Vučić elnök január 30-án írta alá a szakma részéről megnyilvánuló erős ellenállás, illetve az Európai Unióból érkező éles bírálatok és figyelmeztetések dacára. Február 2-án Belgrádban már utcára vonult az ügyészek, bírák, ügyvédek színe-java tiltakozásképpen az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetése ellen.
Nem alaptalan az aggodalmuk. Tulajdonképpen a teljes igazságszolgáltatási rendszer működésének módosításáról van szó, hiszen a bíróságok és ügyészségek szervezetét, az ügyészségi tanács hatáskörét, valamint a magas technológiai bűnözés elleni fellépést szabályozó törvények módosultak. Az Aleksandar Vučić elnök mögött álló kormányzati többség szerint a módosítások az igazságszolgáltatás működésének stabilizálását és hatékonyságának növelését szolgálják. Az ellenzéki pártok valamint az érintett szakmai szervezetek bírálják mind az elfogadott jogszabályok tartalmát, mind az elfogadás módját, amely kísértetiesen hasonlít más autokráciákban is előszeretettel alkalmazott módszerhez. Egy ilyen horderejű törvénycsomagot a Szerb Haladó Párt képviselője, Uglješa Mrdić javaslatára fogadta el a belgrádi törvényhozás anélkül, hogy előzetesen bárminemű szakmai, társadalmi egyeztetést folytatott volna. A parlamenti vita során az ellenzék minden módosító javaslatát elutasították. Az ellenzéki pártok, az igazságszolgáltatásban dolgozók és civil szervezetek szerint az új jogszabályok nem az igazságszolgáltatás függetlenségét erősítik, hanem a politikai befolyást. A kormányzat célja az volt, hogy ellenőrzést szerezzen az önálló, független hatalmi ágazat fölött, és csökkentse az ügyészségek objektivitását. A módosítások egyik legfontosabb eleme ugyanis az ügyészek ideiglenes áthelyezésének 2023-ban megszüntetett visszaállítása.
Tizennégy hónap kitartással győztek a diákok, Szerbiában jön az előrehozott választásDilemma előtt áll az Európai Unió, a lázadó szerb diákokat támogassa-e vagy a lítiumbányászatotAz új szabályozás szerint az ügyész – indokolt esetben és saját írásos beleegyezésével – legfeljebb három évre másik ügyészségre rendelhető ki, az erről szóló döntést pedig az Ügyészségi Főtanács hozza meg, nem egyéni mérlegelés alapján – számolt be a Vajdaság Ma portál. A törvénycsomag emellett szűkíti a legfőbb ügyész diszkrecionális jogköreit, és egységesebb irányítást vezet be a Belgrádi Felső Ügyészség különleges osztályainál.
A módosítások érintik a bíróságokat is. Belgrádban létrejön a negyedik alapfokú bíróság és az ahhoz kapcsolódó ügyészség, míg Kosjerić községben új bírósági egységet alakítanak ki.
Ellenzéki szerb portálok, köztük a Radar, előre jelezték, hogy a hatalom ezekkel a törvénymódosításokkal a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség vizsgálatait készül megállítani. Az események ezt látszanak igazolni. A belgrádi Különleges Bíróságon zajlik az úgynevezett Vezérkar-ügyben folyó bírósági eljárás, amelyben Nikola Selaković kulturális minisztert és további három személyt – a Műemlékvédelmi Intézet és a szaktárca alkalmazottai - hivatali visszaéléssel és okirathamisítással vádol a szervezett bűnözés elleni ügyészség. Amint arról lapunk is beszámolt, a vád szerint a meghamisított dokumentumok tették lehetővé, hogy egy amerikai cég engedélyt kapjon egy hotel építésére Belgrádban a Jugoszláv Néphadsereg egykori főparancsnokságának a helyén, amely korábban kulturális örökségnek számított. A vádlottak ártatlannak vallották magukat, Selaković szerint az egész ügy pusztán politikai játszma, amely valójában Aleksandar Vučić ellen irányul.
Aleksandar Vučić a diákmozgalmak nyomására előrehozott választásokat ígért. Ezek időpontját máig nem tűzte ki. Elnöki mandátumért azonban már nem indulhat, így a Szerb Haladó Párt(SNS) arra játszik, hogy Aleksandar Vučić hatalmát átmentsék, ő legyen a következő miniszterelnök. Miloš Vučević, az SNS elnöke épp tegnap nyilatkozta, hogy reális és indokolt lenne, ha az elnök a jövőben Szerbia miniszterelnökeként folytatná politikai pályáját. Mint mondta: kár lenne elveszíteni azt a politikai tapasztalatot és tudást, amely Aleksandar Vučićban felhalmozódott.
