A két új paksi atomblokkot tervező Roszatom 2025. végén szerződést bontott a létesítmény irányítástechnikájának szállításával megbízott Siemens Energyvel – idézte szerdán az orosz állami fővállalkozó közlésére hivatkozó Bloomberget a VG. Az ok, hogy a német cég immár három éve nem kap a berlini kormánytól magyarországi irányú kiviteli engedélyt. A Roszatom közleménye több megoldási lehetőséget említ. Megjegyzendő: ez ügyben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már három éve tárgyalt a francia Framatome-mal. Kérdés, ezek után a Siemens tavalyi nyári bejelentéséhez híven Magyarországra telepíti-e teljes, Paks 2-es kivitelezésben érdekelt részlegét.
Ez máris az első hidegzuhany azután, hogy a múlt héten ünnepélyes körülmények között, az „első betonöntéssel” hivatalosan is megkezdődött Paks 2 építése – vélik elemzők. Az események igazolták az Energiaklub minapi gyanúját, miszerint a fejlesztésre a mérföldkőnek számító első betonöntés után is drágulást-csúszást hozó akadályok várnak. (Most csak Paks-5, vagyis Paks 2 első, 1200 megawattos reaktora épül, Paks-6 hasonló terveiről egyelőre nincs hír.) Mindez nem hozza előrébb az áramtermelés kezdetét sem – szögezi le a szakpolitikai intézet.
A magyar-orosz megállapodás után 12 évvel, kilenc év késéssel elkezdődött Paks 2 alapozása700 milliárd forintot már elszórtak rá, Paks 2 most az évtized legnagyobb pénzügyi kockázatával fenyegetAz ezzel már egy évtizeddel csúszó megvalósítást az atomberuházások általános gondjai is sújtják: a pénzügyi bizonytalanság és drágulás, a résztvevők esetleges felkészületlensége és az engedélyezést-ellenőrzést hátráltató tényezők. Paks 2-t az orosz-ukrán háború miatt uniós és amerikai szankciós kockázatok is fenyegetik. Bizonytalanságot jelent az Európai Bíróság 2025 szeptemberi ítélete, amely megsemmisítette az Európai Bizottság 2017-es engedélyét Paks 2 állami támogatására. Az átadásról (avagy az azt megelőző hálózati csatlakozásról) következetesen csak elnagyolt, például „a 2030-as évek elejére” utaló ígéretek hangzanak el. Ez a tapasztalatok fényében kevéssé megalapozott: a Roszatom hasonló beruházásokat jellemzően 9-10 év alatt hoz tető alá. A 2035 előtti befejezés így az Energiaklub szerint még nyugodt körülmények között is kizárható.
Ma egy kicsit vége lett az Orbán-kormány paksi álmainak, az Európai Unió Bírósága megsemmisítette a magyar állami támogatást jóváhagyó bizottsági döntéstKisatomerőművek itt aligha lesznek, az Orbán-kormány sem kockáztatná, hogy Magyarország nukleáris ötletek kísérleti terepévé váljonAz ár szintén ködös. A magyarországi jogszabályok tavaly lehetővé tették az eredeti, 12,5 milliárd eurós költség növelését. A drágulás viszont megjelenik majd a termelt áram árában is. Ráadásul a magyar-orosz szerződés 2014-es aláírása óta a naperőművek példátlanul terjedést mutatnak, fejlődik az energiatárolás és immár az - akár környékbeli - szélturbinák is érdemi kihívók. A Duna hűtőképességét érintő új helyzetet teremtenek a szerződéskötéskor még 2032-2035 között leállítani tervezett jelenlegi paksi blokkok akár 20 éves továbbműködtetési tervei is. Szintén kérdés, az első 1200 MW-s új paksi egység üzembe állításával miként biztosít Magyarország a szabályok szerint hasonló póterőművi készenlétet. A jelenlegi, 500 MW-s helyettesítő blokkok szintén üzemidejük végén járnak – szögezi le az Energiaklub.
Sok a kockázat, elszálltak az árak, szóval akár 20 ezer milliárd forintba is kerülhet a paksi bővítés