Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden, a beruházással kapcsolatos kifizetés jogilag megkérdőjelezhetőnek minősül, ami meglehetősen kockázatossá teszi a legújabban jövő februárra tervezett „első betonöntést” (a szerkezeti betonelemek kialakításának megkezdését), amikortól a paksi munkagödörben zajló építkezés hivatalosan is épülő atomerőműnek számítana.
Az értesítőt Teresa Ribera, a Bizottság ügyvezető alelnöke küldte, a formális címzett pedig Lakos Eszter, a Tisza EP-képviselője volt, aki nem sokkal korábban írásbeli kérdést tett fel a bővítés körüli jogi helyzet tisztázása végett. Ennek megértéséhez fontos rögzíteni, hogy a tagállamok területén zajló nukleáris beruházások engedélyezésében (az Unió egyik alapját jelentő Euratom Szerződés nyomán) az Európai Bizottság kikerülhetetlen; ezért is volt probléma, hogy a magyar kormány a 2014-ben aláírt Orbán-Putyin atompaktummal megpróbálta megkerülni, ami évekkel késleltette megvalósítás megkezdését. Lakos arra kérdezett rá, hogy miután az Európai Unió Bírósága 2025. szeptember 11-i ítéletében megsemmisítette az Európai Bizottság 2017. évi határozatát (amely jóváhagyta Paks 2 állami támogatását), mi a pontos jogi helyzet most az uniós engedéllyel.
Ma egy kicsit vége lett az Orbán-kormány paksi álmainak, az Európai Unió Bírósága megsemmisítette a magyar állami támogatást jóváhagyó bizottsági döntéstA kérdésben az szerepelt, hogy milyen közvetlen hatással van az ítélet a beruházáshoz kapcsolódó meglévő szerződésekre, közbeszerzési határozatokra és finanszírozási megállapodásokra - különösen az orosz szervezetekhez kapcsolódókra -, és a Bizottság fellebbezni fog-e az ítélet ellen, vagy inkább korrekciós eljárásokat indít; milyen lépések várhatóak a 2017. évi támogatás-jóváhagyási határozat újbóli értékelése ügyében, és milyen lehetőségeket lát a Bizottság Magyarország számára az uniós jognak való megfelelés fenntartására.
Teresa Ribera válasza azok álláspontját erősíti, akik szerint az engedélyezés ezzel visszakerült a startmezőre. Az alelnök azt írta: „Az állami támogatást jóváhagyó határozat hatályát vesztette (…) A határozat megsemmisítését követően az állami támogatások ellenőrzési eljárása ismét a EB-hez került, visszajutva a határozat elfogadását követő szakaszba.”
Sok a kockázat, elszálltak az árak, szóval akár 20 ezer milliárd forintba is kerülhet a paksi bővítésAz állami támogatás a beruházás egyik kulcseleme. Korábbi eljárásában a Bizottság azt állapította meg, hogy Paks 2 teljes egészében állami támogatással épül(ne), olyan finanszírozással, amelyet egy magánberuházó racionálisan nem vállalna. Ha az újraindult engedélyezés nyomán a testület arra jut, hogy az állami támogatás ténye nem egyeztethető össze az EU versenyszabályaival – például a Roszatom tendereztetés nélküli megbízása miatt, aminek a jogszerűségét korábban érdemben nem vizsgálták, most viszont a bírósági ítélet szerint mélyrehatóan vizsgálni kell -, akkor az összes eddigi és ezutáni kifizetést vissza kell fizetni.
Bár az eddig csupán egy munkagödör kiásásáig jutó folyamatra már mintegy 700 milliárd forintot költöttek, a visszafizetés veszélye különösen az első betonöntés után válik fenyegetővé, az igazán költséges műveletek ugyanis ekkor következnek.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a napokban azt mondta, hogy a beruházás minden szükséges engedéllyel rendelkezik, így a betonöntés a jövő év elején megkezdődhet, ez azonban jogilag semmiképpen sem tartható a bizottsági válasz ismeretében. A látszat sokkal inkább az, hogy az Orbán-kabinet a választások előtt megpróbál kész helyzetet teremteni a következő kormány számára, olyan munkálatokat is elvégezve (jogszerűtlenül, és így a visszafizettetés kockázatát vállalva), ahonnan úgymond már nincs visszaút.
Elmarasztalták az Orbán-kormányt Paks 2 miattPaks 2, az egyetlen
Ha jövőre tényleg megtörténik az első betonöntés, Paks 2 lesz az egyetlen épülő atomerőmű Európában (egy évvel ezelőtt a Roszatom vezetője mondta egy magyar hírportálnak adott interjúban, hogy egyedül a paksi létesítmény épül, de ez akkor sem volt igaz, és a hivatalos besorolás szerint azóta sem vált igazzá). A finnországi Olkiluoto 3 és a franciaországi Flamanville 3 már a tesztüzemnél tart, ugyanúgy, mint a csehországi Mochovce; ezeken már nincs mit építeni (mindháromra igaz, hogy az építési idő és a költség is a többszöröse lett az eredetileg tervezettnek). A paksi sztori kimenetele tehát nem csak az európai piacra betörni szándékozó (nem mellesleg: az ukrajnai háborúban is aktív) Roszatom számára fontos, hanem az évtizedek óta nukleáris reneszánszt ígérő, de a tényleges nukleáris kapacitás folyamatos fogyatkozását elnézni kénytelen európai atomiparnak is.
