A magyar-orosz megállapodás után 12 évvel, kilenc éves csúszással kezdődött el Paks 2 alapozása

Csütörtökön Rafael Grossi a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Alekszej Lihacsov, az orosz állami Roszatom vezérigazgatója, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelenlétében az „első betonöntéssel” megkezdődött Paks 2 két tervezett blokkjából az 5-ös számú alapozása. Ez, a NAÜ szabályai szerint az építkezés hivatalos kezdete. Bár tavaly felmerült, hogy az eseményen Vlagyimir Putyin is megjelenhet, azon végül sem az orosz elnök, sem Orbán Viktor nem vett részt.

Bár Szijjártó Péter szokása szerint az ügy kevéssé szívderítő előzményeit figyelmen kívül hagyva „gyors” megvalósítást említett, érdemes feleleveníteni, hogy az orosz állami megvalósításra puccsszerűen megkötött 2014-es Orbán-Putyin-megállapodás óta szinte napra pontosan 12 év telt el. Ugyan ez az időtáv nyilvánvalóan nem támasztja alá a magyar-orosz beruházás még a megszokott fideszes szintnél is sztálinistább hazai propagandáját, szakértők szerint a nukleáris beruházásokat nagyjából mindenütt ekkora vagy még hosszabb csúszások jellemzik.

Míg a kormányközi megállapodás idején Lázár János kancelláriaminiszterként az első blokk átadását még 2023-ra ígérte, a csütörtöki esemény alapján maga az építkezés is csak három évvel ezt követően indul el. A betonöntést az első tervek még 2017-re tették, ami tehát tételesen 9 éves csúszás. Az elmúlt évtized során Alekszej Lihacsov, vagy épp a – csütörtöki ünnepségen is felszólaló, a mostani választások során a kormánypárt színeiben induló – Süli János egykori Paks 2-es miniszter rendre a rákövetkező egy-két évre tette a betonöntést. Bár a beruházás – pontosabban annak állami támogatása - uniós engedélyezési eljárása szintén két évig tartott,

Erre viszont legfeljebb korábbi kormányilletékesek elszólásai, illetve a lassan kiadott hatósági engedélyek egyes kitételei utaltak: míg esetenként még a Roszatom is önkritikusnak bizonyult, Orbán Viktor és Szijjártó Péter soha nem említette az oroszokat az okok között. Az eleve csak 2020-ban összeállt létesítési engedélykérelemre a betonöntést lehetővé tévő utolsó hozzájárulás az időközben vezető- és jogi besorolásváltást is megért Országos Atomenergia Hivatal részéről csak a múlt hét csütörtökön született meg.

Míg az Európai Unió 2022 február elején, nem kevéssé az Orbán-kabinet nyomására, az atomerőmű-építéseket is a „zöld” beruházások közé sorolta, jelenleg Paks 2 az egyetlen, uniós területen zajló orosz nukleáris építkezés. Az Ukrajna ellen ugyanazon hónap végén indított orosz támadás után Finnország elállt a megbízástól. Bár az EU ezután a Paks 2-es terv kapcsolódó – például pénzügyi – orosz szereplőire kereskedelmi tilalmakat vetett ki, az igazi érvágást a Biden-adminisztráció által 2024 végén az elszámolásban részt vevő Gazprombankra kivetett szankciók jelentették.

Miközben az előrehaladást a munkagödör egy sarkának tavalyi letörése is több hónappal visszavetette, a Trump-kormányzat először ideiglenesen, majd Orbán Viktor november eleji washingtoni látogatása nyomán véglegesen feloldotta a Paks 2-es elszámolást nehezítő intézkedéseiket. Bár a brüsszeli folyosókon visszatérő követelés az orosz nukleáris ipar uniós jelenlétének tilalma is, ezek eddig nem kerültek hivatalos szintre. Az Orbán-kormány a Moszkvához fűződő „pragmatikus” viszonyt hangsúlyozva mindmáig látványosan kivonta magát az ukrajnai agresszorral szembeni nemzetközi fellépés alól. Olyannyira, hogy tavaly feloldotta a 2014-ben a „kulcsrakész átadás fixként” hirdetett, 12,5 milliárd eurós ellenértékének emelési tilalmát is.

Az átadás időpontjára tett ígéretek az elmúlt bő évtized során szintén erősen vesztettek komolyságukból. Orbán Viktor legutóbb 2032-t említett, ám Perger András, az Energiaklub szakértője szerint a betonöntéstől számított 6 év alatt még a Roszatom sem húzott fel kulcsrakész atomerőművet: esetükben ez az idő legalább 8-10 év, a sürgetés pedig a nukleáris biztonságot veszélyezteti. Az 5. blokk alaptestébe mintegy 9 ezer tonna betonvasat és 43 ezer köbméter betont építenek be – derül ki a Roszatom közleményéből.

Szijjártó Péter beszédében az amerikai és az uniós szankciók megakadályozása mellett a megvalósulás feltételeként említette az „ellenzék legyőzését” is. A Tisza Párt amúgy kiáll Paks 2 mellett, de átvilágítást ígér.