M5;roma közösség;médiatanács;közmédia;NMHH;cigányozás;

Nem látott kivetnivalót a Médiatanács a közmédia cigányozásában

Az indoklás szerint a megjegyzés a közönség egy része számára sértő lehetett, azonban nem érte el a gyűlöletkeltés hatósági és bírósági gyakorlatban meghatározott mércéjét.

A közösség egy részét érzékenyen érinthette és sérthette, de a romákkal szembeni gyűlöletkeltésre vagy a kirekesztésre nem lehetett alkalmas a közmédia Hazajáró című szeptemberi műsorának Felső-Csallóközi, a cigányságot népcsoportként lenéző őszi epizódja. Ezt állapította meg a Médiatanács februári 10-i hatósági ellenőrzése egy magánszemély beadványa nyomán.

„Minden adott, hogy nagy magyar település legyen Nagymagyar. Ám az a szomorú valóság, hogy ahol egykor az Esterházyak, a Zichyek, a Batthyányak és a Pálffyak voltak az urak, ott ma már szinte csak cigányok élnek. De nem kell messzire menni innen életerős magyar közösségért”

– hangzott el az M5-ön szeptember 28-án vetített műsorban.

A Közöd című dunaszerdahelyi podcast műsorvezetői figyeltek fel a cigányságot, mint kisebbséget összességében lenéző megjegyzésre, ami a beadványtevő szerint mindenképpen elfogadhatatlan, egy kulturális csatornától pedig végképp mást várna a néző. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa azonban a minap arról tájékoztatott, hogy nem tartja indokoltnak közigazgatási hatósági eljárás lefolytatását a Hazajáró: Felső-Csallóköz 2. – Az aranykert aranykora című műsorszámban elhangzottak kapcsán.

Az indoklás szerint

a megjegyzés a közönség egy része számára sértő lehetett, azonban nem érte el a gyűlöletkeltés hatósági és bírósági gyakorlatban meghatározott mércéjét. 

A sérelmezett gondolatsor a tanácstagok szerint nem volt alkalmas erőszak érzelmi előkészítésére vagy olyan indulatok gerjesztésére, amely a befogadó racionális gondolkodását háttérbe szorítva érzelmi alapú döntésre késztetné a közönséget a cigánysággal szemben. A műsorszám a Médiatanács szerint nem volt alkalmas a roma közösség kirekesztésére és a meglévő sztereotípiák felerősítésére sem, mert nem érvelt valamely közösség idegensége, különállósága mellett.

„Azt mondják, hogy mi, cigányok nem vagyunk magyarok, a cigányokat szembeállítja az életerős magyar közösséggel, továbbá rábízza a kedves, előítéletes nézőre, hogy a cigányokról gondoljon, amit akar”

– mondta lapunknak Daróczi Ágnes újságíró, kisebbségkutató a Médiatanács határozatára reagálva.

Budapest-törvényt ígér a Tisza győzelem esetén, de a szolidaritási hozzájárulás eltörléséről nincs szó a választási programban. Újraosztanák a kártyákat a főváros és a kerületek között.