A visszajelzések, a beérkező információk, a gazdaság teljesítménye és a társadalmi folyamatok alakulása alapján úgy látjuk, hogy 2025-ben is történelmi magasságokban, vagyis 40 000 fő fölött maradt a Magyarországot elhagyó magyar állampolgárok száma – jelezte lapunknak a hazai munkaerőpiaci folyamatokra rálátó, munkaerő-közvetítéssel, kölcsönzéssel és HR-szolgáltatásokkal foglalkozó Trenkwalder Magyarország stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója, Nógrádi József.
Erről hivatalos, végleges adatok csak az év második felében érkeznek, ám ez mindenképpen magas adat lenne, ugyanis ez a mutató 2024-ben lépte át először a szakmai körökben lélektaninak tartott 40 000-es szintet, amelyet korábban a Qubit.hu is vizsgált. Soha ez a szám nem volt ennyire magas, még az erős kivándorlási hullámként nyilvántartott 2015–2016-os időszakban sem, akkor 39 ezer alatt maradt az országot elhagyók száma – folytatta. Ez még annak fényében is tetemes adat, ha a visszavándorlók száma is emelkedett, és 2024-ben egyébként megközelítette a 29 ezret a 2023. évi 23 860-nal szemben. Az egyenleg azt mutatja, hogy számos tendencia mellett ezen fejlemények miatt is veszít munkaerőt a magyar gazdaság – mutatott rá a szakember. A trend aggasztó, mert azt jelzi, hogy egyre nagyobb többen nem találják a helyüket itthon, nem elégedettek a szociális beágyazottságukkal, lehetőségeikkel, munkahelyi pozícióikkal vagy jövedelmükkel.
Az átmenetileg vagy végképp elköltöző száma akár nagyobb is lehet, mint az a KSH elérhető legfrissebb demográfiai portréjának nemzetközi vándorlással foglalkozó fejezetében is szerepel, azaz a hivatalos hazai statisztikában megjelenő kivándorló magyar állampolgárok száma messze elmarad a tükörstatisztikák adataitól.
A tükörstatisztika nem a hazai, hanem a befogadó országok nyilvántartásait veszi alapul. Az Unió statisztikai hivatala, az Eurostat összegzése azt tükrözi, hogy ez a mutató 2024-ben 50 000 környékén lehetett.
Ráadásul éppen a fiatalok, a munkaerőpiac számára egyik legfontosabb réteg körében nőtt meg az elvándorlási hajlandóság – tette hozzá Nógrádi József. A KSH statisztikái is ezt támasztják alá: a 20–24 évesek aránya, amely 2008-ban még csak 8 százalék volt, 2023-ra stabilan 16 százalék fölé emelkedett.
Százból csak hat magyar fiatal maradna biztosan itthon, több mint felük a kivándorláson gondolkodikMár csaknem 150 ezer magyar dolgozik AusztriábanMagyarországon a rendszerváltást követő évtizedben csupán az emberek 5–6 százaléka tervezett migrációt, ez az arány azonban fokozatosan növekedett, és 2016-ban a migrációs potenciál közel 40 százalékát a 35 év alattiak adták - mutatot rá Szabó Andrea szociológus, politológus, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, igazgatóhelyettese és az ELTE ÁJK habilitált egyetemi docense az „Útkezdet vagy végállomás? – Külföldi tanulmányok és kivándorlás” című, a Qubit által is idézett, tavaly év végi előadásában. Szabó Andrea az egyetemisták körében mért kivándorlási potenciállal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy míg 2015 és 2016 között a magyar egyetemisták 37, illetve 33 százaléka tervezte a külföldre költözést, addig 2024-re ez az arány 45 százalékra emelkedett.
Az országban maradást nem különlegességekben kell keresni, főként arra van szükség, hogy megfelelő, a képzettséghez passzoló álláslehetőségek legyenek - tette hozzá Nógrádi József. A bérezés megfelelő megélhetési lehetőségeket biztosítson, ne pedig csak pangást vagy stagnálást az életszínvonalban. Kell, hogy perspektíva, jövőkép álljon a fiatalok és mindenki más előtt, aki az elvándorláson gondolkodik. Ha olyan üzemek érkeznek, amelyek aztán minimálbérhez közeli jövedelmeket ajánlanak, az nem nevezhető előremutatónak, mert ha minden kötél szakad, akkor a cégek ezeket az álláslehetőségeket végül úgyis feltöltik harmadik országokból érkező munkavállalókkal.
El kell fogadni azt az ökölszabályt, hogy ha egy léptékkel nagyobb bért kínálnak külföldön, mint itthon, akkor biztosan lesznek olyanok, akik elindulnak. De nem mehetünk el az elmúlt évtizedben kialakult társadalmi változások mellett sem
– tette hozzá. Amikor ugyanis ennyire kétpólusúvá válik egy ország, mint amit itthon látunk, az segíti az elvándorlást. Vagyis ahhoz, hogy a kivándorlási trend a jövőben mérséklődjön, nemcsak a gazdasági konjunktúrát és az egyének számára gazdagabb lehetőségeket, biztosabb jövőt kínáló állapotokat kell megteremteni, visszaállítani, de törekedni kell a megosztottság enyhítésére is. A magyar valóságot nézve ez is egy markáns eleme annak, hogy a fiatalok elvándorlása mérséklődjön – hangsúlyozta Nógrádi József.
