Felbőszítette a gyógyszerészeket a Magyar Orvosi Kamara a hétvégi közleményével. A MOK arra az Orbán-kormánynak arra a rendelettervezetére reagált, amely szerint a gyógyszerészek vényírási jogot kapnának. A köztestület azt írta, hogy „a gyógyszerrendelés nem adminisztratív aktus, hanem orvosi döntés”, és a tervezett rendszer „szakmai szempontból elfogadhatatlan, nagyon alacsony minőségű” munka. A MOK szerint az orvosokat kihagyták az egyeztetésből, a tervezetből hiányoznak a betegbiztonsági garanciák. A közlemény végén jelezték, ha változatlan formában lép életbe a rendelet, arra fogják biztatni a betegeket, hogy „saját biztonságuk érdekében” továbbra is az orvossal írassák fel a gyógyszereiket.
A gyógyszerészek e közleményre adott reakcióinak Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének egykori alapító elnöke adott hangot. Mint az Egészségügyi Figyelő Facebook-csoportban olvasható: övön alulinak tartja a kamarai közleményt, amely a nagy nyilvánosság előtt megalázza és megalapozatlanul minősíti a gyógyszerésztársadalmat. Szerinte a kamarai álláspont arra jó, hogy belső ellentéteket szítson az egészségügyi ellátórendszeren belül. Megjegyezte: „a diplománkat és a jogosítványainkat ugyanazon az egyetemen kaptuk, a kötelező szakképesítéssel összesen nyolc esztendős tanulással, amit folyamatos továbbképzés követ.”
A Magyar Orvosi Kamara szerint elfogadhatatlan az Orbán-kormány rendelettervezete, amellyel a patikákban is fel lehetne írni gyógyszereketMint Hankó Zoltán gyógyszerészi kamarai elnök szavaiból kiderül, az orvosi köztestület nevében kiadott közlemény többet gondolt bele a gyógyszerészi vényírás lehetőségéről szóló, hat hónap múlva hatályba lépő szabályozásról, mint ami abban benne van. Az elnök lapunknak felidézte,
a rendelettervezet szerint a gyógyszerészi vényírásra első alkalommal akkor kerülhetne sor, ha az adott termékkel a beteget az orvosa már legalább fél éve kezelte.
Ebben az esetben egy doboznyit írhatna a gyógyszerész és ezt ki is adhatná. Ezt követően a betegnek lenne 30 napja, hogy a következő adag felírásáért elmenjen az orvosához és azt nála felírassa. Továbbá szakorvos által rendelt gyógyszerekre, kábító- illetve pszichiátria szerek körébe sorolt orvosságokat nem írhatna fel a gyógyszerész.
Patikák új szerepben: vényírás, oltás, ügyeleti reformAzaz - mondta Hankó Zoltán - ezek a fékek egyértelműen a betegbiztonságot szolgálják. Arra a kérdésünkre, hogy miért van szükség a rendelkezés hatályba léptetéséhez hat hónapra, Hankó Zoltán azt felelte: azért, mert az EESZT-ben, az egészségügyi adattárban is meg kell teremteni a gyógyszerészi vényírás informatikai lehetőségeit. Például azt, hogy a beteg orvosa is lássa a saját szoftverében, hogy az előző 25 napban a beteg melyik patikában váltott ki a szóban forgó gyógyszerből. Ehhez szükség van az informatikai háttérrendszer fejlesztésére. Továbbá ahhoz is idő kell, hogy ha ez hatályba lép, akkor a páciensek ne jöjjenek olyan igényekkel a gyógyszertárakba, amelyeket nem tudnak teljesíteni, azaz az előzetes betegtájékoztató kampányokhoz is időre van szükség.
Egyébként hasonló kompetencia-kiterjesztés egy éve létezik a szakdolgozóknál, konkrétan az okleveles, kiterjesztett hatáskörű ápolóknál, akik például képalkotó vizsgálatot rendelhetnek, akut és krónikus beteget kezelhetnek
és a krónikus ellátás során hatóanyagot rendelhetnek és alkalmazhatnak is. Ám ebből eddig azért sem lehetett feszültség, mert ezzel a jogosítványukkal a szakdolgozók azóta sem tudnak élni. A Népszavának Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke elmondta: egyelőre ők is további pontosító rendelkezésekre várnak. Ahhoz ugyanis, hogy a szakdolgozók például receptet tudjanak írni, saját jogon be kéne tudniuk jelentkezni az EESZT-be, amihez egyéni pecsétszámra is szükségük lenne. Azt pedig még nem kapták meg, noha a kamara rendre jelzi a kormányzatnak ennek hiányát.
Lapunk megkérdezte a Magyar Orvosi Kamarát is, hogy a fentiek tükrében kívánja-e pontosítani a hétvégén kiadott közleményt, ám eddig nem kaptunk választ.
