A végjáték mindig kegyetlenül tragikomikus. Ahogy szétesik a védelem, ahogy lanyhul a figyelem és porlik fegyelem, ahogy egyre több a ki nem kényszerített hiba és a kikényszerített luft, és az eladott labda (százezer plusz áfa). Semmi nem jön be, mester, semmi! Ezeket mintha kicserélték volna, teljesen máshogy mozognak, mint amikor kielemeztük őket a videón kétezertizenhárom nyarán a Cinege utcai edzőtáborban. Biztos, hogy ezek ugyanazok? Ugyanazok a komcsik meg judeoplutokrata liberálbolsevikok, mint akiket a Mesternek tetszett elvinnie a hátán anno bármikor bárhová? Ugyanazok hát, Lütyő, ugyanazok! És egyet se félj, amíg engem látsz, átvettem Balutól a csapatkapitányi karszalagot, és a hajrában már én irányítom a stratégiát. Most például elmegyek, és ultizom egy eszetlen nagyot, amivel jól összezavarom a csatársorukat. Erre még Brüsszelben sem számítanak, az tuti!
És elment, és ultizott Orbán a Tabánban, de rajtavesztett. Azt még nem tudni, hogy Korda György, Font Sándor, Seszták Miklós, Nógrádi György vagy Pintér Sándor verte-e porrá Magyarország örökös és megbonthatatlan Fidesz-elnökét terített betlivel vagy piros durchmarssal, de amaz igencsak lógó orral közlekedett kifelé az étteremből, ami után egyedül a legendás tatár bifsztek miatt maradhatott némi jó szájíze. Esetleg még a Nemzeti Blöff- és Hazárdjáték-tudományi Központ megalapítása okozhat neki valamicske elégedettségérzést, hiszen az Ulti Digitális Polgári Kör összejövetele mégsem telt haszontalanul.
Hárompontos kiáltványt is megfogalmaztak, de olyannyira, hogy ha ettől sem derül fényre a haza, akkor megérdemeljük a sorsunkat.
1. Az ultit hungarikummá kell nyilvánítani. 2. Ki kell emelni szépen a szerencsejátékok közül, hogy végre pénzben is lehessen játszani, ne csak jachtokban, kaszinókban meg autópálya-koncessziókban, mert az uncsi. 3. Végre-valahára a Nemzeti alaptantervbe is legyen beillesztve az ulti, ugyanis ennek a játéknak a szabályait iskolákban kéne tanítani, állapította meg a jeles grémium. Miután egy átlagos magyar ultizás alkalmával senki sem marad józan, ezért brit tudósok még vizsgálják, hogy komolyan beszéltek-e. De hát hogyan is beszélhettek volna másként, mint komolyan, ha Orbán Viktor azt mondta. Meg azt is, hogy az ulti kitartásra, bátorságra és együttműködésre nevel, nem beszélve a matematikai fejlődésről, és ez a játék valóban páratlan, hiszen hárman játsszák, és az a lényege, hogy egyedül szállj szembe két másik játékossal, vagyis a túlerővel. Na jó, arra adott valamiféle magyarázatot, hogy miért jó játék az ulti, de még iszonyatosan erőlködve sem látjuk magunk előtt azt az egyetemi katedrát, ahol a magyar nemzeti ultioktatókat képzik.
Béla bácsit, a pedellust/iskolaőrt viszont nagyon is látjuk, aki Engedj oda, Marikám! felszólítással birtokba veszik a tanári asztalt, félretolja a haza kibontakozását hátráltató horgolt terítőt, a feszültség fokozása végett lassan megnyalja az ujját, és izgatottan leosztja az első partit az erősen meglepett harmadik bé osztálynak.
A kormányfő ugyan nem emlékezett meg róla, de a vonatkozó Wikipédia-oldalak szerint az ulti tele van kamuval, blöffel, füllentéssel. A megtévesztés tudománya egyenesen jól jön annak, aki ultizásra adja a fejét. A legtöbb pontot ugyanis a legrázósabb játszmákban, a legnagyobb ordas kamukkal lehet begyűjteni. Itt van példának okáért a terített betli, amikor a játékos a lapjai leterítésével, vagyis nyilvánosságra hozásával azt vállalja, hogy egyetlen ütést sem visz el. A nyílt lapokkal operálás persze nem Orbán asztala, mégis egyre inkább ez a helyzet hatja át a mindennapjait. Kínjában átlátszó trükkökkel és gyatra lapokkal megy neki a partinak, de egy ütése azért mindig van. De azt meg inkább bunkósbottal csinálja. Aztán itt van a durchmars, amikor az erre vállalkozóak minden ütést el kell vinnie: hatalmas hazardírozás, ha a játékos nem uralja teljesen a legmagasabb értékű lapokat. Márpedig, ugye, nem uralja. Aztán valamiféle „fékező kontra” mint orbitális blöff is a parti része lehet, amikor a játékos a kezdő licitnél kontrázza az ellenfelet, jól megijeszti, és abban bízik, hogy javuló lapjárás mellett nem nevetteti ki magát. Hát pedig de.
Orbán a hazardírozást nem csak az ultiban gyakorolja újabban. Nagy Márton gazdasági miniszterrel például teljesen terített betlit játszik. Teljesen világos a játék képlete, teljesen világos a játék tétje, és az is, hogy a szavakat is igen jól kereső gazdasági miniszterrel óriási bukta lesz a végén. És lett is. A tárcavezetőt Ausztriában lepte meg a 444 stábja, és nyomban kérdést is intézett felé. Amire nagyon Nagy Márton bármely óvodai nagycsoportban őshonos gesztusokkal kikérte magának a kérdést, hiszen ők csak mítingelnek négymillió adóforintból, aztán kisvártatva vérig sértődött, és hazafelé vette az útját. Így aztán neki köszönhető a modern magyar politikatörténet egyik legszebb mondata:
„Köszönöm szépen, hogy itt voltak, szétverték az NGM mítingjét.” És ezt még párszor, amire végre magára tudta húzni a szolgálati gépjárművet hermetikusan.
A nagy magyar ultimóka még kerek ötven napig tart, élvezzük ki hát minden pillanatát. Hátha Orbán Balázs sokszor elmondja még, hogy csak ők képesek uniós forrásokat Magyarországra hozni, vagy Orbán Viktor hátha elismétli még százszor, hogy a barátságtalan ukránok megállították az olajszállítást a Barátság vezetéken. Vagy azt, hogy a gödi akkugyár horrorisztikus környezet- és egészségkárosító fejleménye kamuügy. De annyira rezzenéstelen arccal, annyira pacekba, hogy erre még Korda György se adna ötösnél gyengébb jegyet blöfftanból.
*
(Az Ultinacionális Föderalizmus Organizátora (UFO) lapzártánk után érkezett meg D. Jollypoker T. béke- és golfklubjába, ahol az elemzők várakozása szerint elkártyázza az ENSZ-t. Egy hét múlva alaposan beszámolunk a fejleményekről, amint Donaldo Trumpo dél-amerikai cockvisztádor UFO-aktáiról is.)
