Másfél milliárd forintot kaszált néhány Mol-vezető olajrészvények eladásával a Barátság kőolajvezeték leállásakor

Bennfentes kereskedés gyanújával fordult a jegybankhoz a tőzsdei kisbefektetőket képviselő szövetség, miután szerintük a Mol Nyrt. néhány vezetője jogszerűtlenül kereshetett az olajrészvények eladásán, miközben hallgattak arról, hogy leállt az orosz kőolaj szállítása a Barátság vezetéken – írja a 24.hu.

A lap szerint a Mol a jogszabályban előírt helyen nem tette közzé, hogy leállt az alapanyag-ellátás a Barátság kőolajvezetéken, a nagy hallgatás közben pedig a társaság vezetői történelmi csúcs közelében adtak túl részvénycsomagjaikon. Mint írják, négy Mol-vezető összesen mintegy másfél milliárd forintért adott el Mol-részvényeket január vége óta. 

• Január 27-én Székely Ákos pénzügyi vezérigazgató-helyettes 29 852 darab Mol-részvényt adott el 3978 forint/darab átlagáron, ebből 118 751 256 forint bevétele származott.

• A január 29-i közzététel szerint Ratatics Péter, a fogyasztói szolgáltatások ügyvezető igazgatója január 26-án 52 795 darab részvényt adott el 3820 forint/darab átlagáron, ebből 201 676 900 forint bevételre tett szert.

• Február 5-én Anthony Radev, a Mol Nyrt. igazgatósági tagja 160 072 darab Mol-részvényt adott el 4013 forintos átlagáron, amiből 642 368 936 forint bevétele lett.

• Február 6-án Járai Zsigmond igazgatósági tag 150 620 darab Mol-részvényt értékesített 4016 forint/darab átlagáron, ami 604 889 920 forint bevételt hozott neki.

A Mol-vezetők tehát elég jó üzletet csináltak, az elmúlt öt évben nem tudtak volna ennél jobban kiszállni. A részvényárfolyam az előző öt évben alig ment 3000 forint fölé, az idén januárban azonban kilőttek a Mol-papírok, és február 4-én 4128 forinttal történelmi csúcsra értek – írja a lap.

Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) elnöke szerint mindez nem véletlen, ezért közérdekű bejelentést tett a tőzsdei cégek felügyeletét ellátó jegybanknál, azt kérve, hogy az MNB vizsgálja ki, megsértette-e a Mol rendkívüli közzétételi kötelezettségét, illetve ezzel összefüggésben történt-e bennfentes kereskedés.

Mint arról beszámoltunk, Orbán Viktor februári évértékelőjén a Shellt, az Erstét és Brüsszelt a „halál vámszedőinek, a háború kutyáinak” nevezte, amelyeket csak a profit érdekel, a Molt és a magyar államot azonban elfelejtette megemlíteni, mint ami rengeteget keres az orosz-ukrán háborún. A kirohanás nyilvánvalóan nem volt független attól, hogy a Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai szakértője, Kapitány István korábban a Shell globális kiskereskedelmi alelnöke volt.