A maguk kezébe veszik a sorsukat a szórakozóhelyek, hogy a drograzziák ne lökjék a jelenleginél is kétségbeejtőbb helyzetbe

„A járvány óta válságos, anyagi értelemben is veszteséges évek pályáján ez minden tekintetben újabb nehezítés. Hosszabb távon a klubélet visszaszorulását is eredményezheti, ha a szabályozás nem különíti el világosan a prevenciót, az egészségvédelmet és a büntető jellegű megközelítést” – jellemezte a jelenlegi helyzetet kérdésünkre egy fővárosi szórakozóhely munkatársa, utalva többek között arra a még novemberben életbe lépett kormányrendeletre, amelynek értelmében a hatóságok akár három hónapra is bezárhatják azokat a szórakozóhelyeket, ahol kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény gyanúja merül fel.

A megugrott rezsiköltségek, a csökkenő fogyasztás, a dráguló fellépti díjak mind nehéz helyzetben tartják a magyar klubéletet, amelyen nem segít a razziák megfélemlítő, indokolatlanul szigorú büntetéssel járó mivolta. „A jelenlegi jogi környezet több ponton aránytalan kockázatot hárít a szórakozóhelyekre, a hatósági intézkedések akár ideiglenes bezárást, működési engedély visszavonását is eredményezhetik olyan esetekben, ahol a klub valójában nem elkövető. Ezek a szabályok jogbizonytalanságot okoznak, és hosszú távon a könnyűzenei színtér intézményi működését veszélyeztethetik” – tette hozzá a helyzetet ismerő forrásunk. Különösen, hogy ez már a közönség magatartásán is látszik: a fővárosi szórakozóhely tapasztalata szerint 

Az elmúlt hónapokban épp ezért több szórakoztatóipari szereplő bírálta a Drogmentes Magyarországért program keretében történt szigorítást. Február elején Lobenwein Norbert ismert kulturális menedzser Facebook bejegyzésben tette hivatalossá, hogy példátlan összefogás valósult meg 55 szórakozóhely részvételével, amely lista azóta csak bővült: több százan, köztük klubok, népszerű koncerthelyszínek és ismert előadók (többek között Azahriah, Krúbi, Beton.Hofi, Dzsúdló, a Carson Coma zenekar) is kiálltak az ügy mellett. A kiállás szóvivője, Gellai Gergő lapunknak megerősítette, az összefogásra azért is van szükség, hogy hatékonyabb legyen a párbeszéd a döntéshozókkal. Gellai annak a Pécsi Est klubnak a vezetője, amely január 17-én hajnalban nagy port kavart hatósági ellenőrzés áldozatául esett: később több, mind a közönség, mind pedig a munkatársak részéről túlkapásként megélt elemét a közösségi médiában közzétett hivatalos közleményben bírálták. Ebben leszögezték, az eljárás szükségességével egyetértenek, de nehezményezték, hogy egy 15 éve jogszerűen működő klub esetében miért szükséges olyan drasztikus módszerek alkalmazása a másfél órán át tartó ellenőrzés alatt, mint például a telefonhasználat megtiltása. „Szerintünk biztosan nincs rendben, hogy egy intézkedő rendőr többször arra utalgat, hogy úgyis lesz még egymással dolgunk, készüljünk fel rá, hogy addig fognak hozzánk járni ellenőrzi, amíg nem találnak valami problémát.” – emelték ki bejegyzésükben. Gellai kérdésünkre hangsúlyozta, a szórakoztatóipari szereplők tisztában vannak a felelősségükkel, a biztonságos szórakozásnak mindig is készek voltak eleget tenni, ezért is érthetetlen a szórakozóhelyek démonizálása. „Nálunk sem találtak senkinél semmit, mégis, ha aznap este a parkolóban mondjuk egy autóban betesz valamit a zsebébe valaki és aztán bejön a klubba, ahol később razziára kerül sor, akkor valószínűleg most egy bezárt klubnak a vezetőjeként, kvázi tönkre menve beszélgetnénk. Ha ugyanis egy klubot, ahol koncertek vannak, bezárnak 90 napra, attól még minden előzetesen leszervezett zenekart ki kell fizetnünk úgy, hogy nem lesz esemény. Az elővételben váltott jegyeket is vissza kell fizetnünk. Ez olyan mértékű rés a működésen, ami biztos vagyok benne, hogy minden szórakozóhelynek végzetes. Ezért is zárt össze most a klubélet” – magyarázta a helyzetet Gellai, hozzátéve, hogy a döntéshozókkal a kiállás résztvevői kivétel nélkül partnerségre törekednének.

A Pécsi Estben történt razziára bő egy hónappal azután került sor, hogy Horváth László a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos decemberben, egy röszkei sajtótájékoztatón beszélt a hatóságok kábítószer-ellenes akcióit összefoglaló DELTA program eredményeiről. Horváth akkor egy, a szórakozóhelyekkel és fesztiválokkal közösen egyeztetett szakmai ajánlás kidolgozásáról is beszélt. Szükség is volt erre, hiszen a razziák (Horváth László szavaival élve hajtóvadászat) több esetben nem feltétlenül annak hatékonyságával, hanem az eljárás során a vendégek által tapasztalt méltatlan bánásmóddal kerültek a hírekbe. Arról, hogy az egyeztetési folyamat jelenleg hol tart és pontosan mely szórakozóhelyekkel kívánnak beszélni a szakmai ajánlásról Horváth László kérdésünkre nem reagált, csak a közösségi médiában osztott meg február 18-án egy bejegyzést, amelyben elismerte, hogy szigorú intézkedéseket vezettek be, de akik „partnerek a kábítószer elleni küzdelemben, azok partnerségre számíthatnak” a kormány részéről is, a „drogfészkek” ezzel szemben viszont a „leghatározottabb hatósági fellépésre”. Horváth a bejegyzésben azt írja, több szórakozóhellyel elkezdődött az egyeztetés, amely során kiderült „több az egyetértési pont, mint a véleménykülönbség”. Az elmúlt napokban folytatódtak a klubbezárások, a helyi rendőrség közleménye szerint kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények gyanúja miatt ideiglenesen bezárt a szegedi Sunder Club, valamint két hónapra a Symbol Budapest is.

Sokan látnak a hatósági fellépésekben olyan politikai eszközt, amely alibiként használja a kábítószer-ellenes hadjáratot. Hiszen a tavaly meghirdetett Drogmentes Magyarország program során az nagyobb visszhangot kapott, hogy ByeAlexnél a rendőrség házkutatást tartott, mint hogy a drog és alkohol befolyása alatt közúti balesetet okozó, majd büntetőeljárás alá vont Curtist tartotta a Miniszterelnökség a legalkalmasabbnak iskolai drogprevenciós program prezentálására; hogy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság épp azután közölt egy kutatást arról, Azahriah dalaiban gyakran feltűnik a kábítószer, miután az ország legnépszerűbb énekese véglényeknek nevezte a Fidesz szavazóit a közösségi médiában; vagy hogy Horváth László hogyan kritizálta Pogány Indulót, miután a rapper többször nyilvános kritikával illette azt a törvénymódosítást, amely a kábítószerek népszerűsítését is tiltja – beleértve a dalszövegekben való felbukkanását is. Az, hogy ez utóbbi pontosan mit jelent, azóta sem derült ki és a kábítószer-megelőzési törekvések részéről is érezhető bizonytalan kapkodás a könnyűzene helyes irányaival kapcsolatban. Pogány Indulón kívül a hiphop műfajban alkotók kifejezetten szúrják Horváth László kormánybiztos szemét, egy szeptember végén a közösségi médiában megosztott videóban arról beszél, hogy a magyar előadók népszerűsége miatt “minden fiatal átlagosan 100-szor találkozik a kábítószeres életmódot népszerűsítő zenével”. A videóhoz pedig többek között KKevin, DESH, T. Danny és Pogány Induló hiphop előadók dalaiból idézett elrettentő példaként. A rap a miniszterelnök számára is sok, ezt ő maga is kifejtette az azóta Digitális Polgári Kör taggá érett Dopemannel készített interjúban augusztusban – ő inkább a Led Zeppelin rajongója. Mármint azé a Led Zeppeliné, amelynek tagjai az 1970-es években kifejezetten a rock and roll életstílus jegyében nem vetették meg a kokaint vagy a marihuánát sem, koncertjeiken rendszeres volt a drograzzia, illetve egyes beszámolók szerint a frontember Jimmy Page nem vetette meg a zenekarért rajongó tinédzser lányok társaságát sem egy-egy fellépés után.

Épp a klubok lehetnének a megoldás

– Több klub tulajdonossal is beszéltem az utóbbi időben, ha egy kifejezéssel kéne jellemeznem, akkor a fortélyos félelem lenne, ami illik a helyzethez. Félnek felszólalni, mert megeshet, hogy utána őket pécézi ki a hatóság. Persze itt is vannak „védett vadak”, hisz aki csókos, annak nem kell félnie egy razziától – mondta lapunknak Sárosi Péter, jogvédő, a Drogriporter oldal szerkesztője, aki hozzátette, ezek a razziák egyedül a kormánynak hasznosak, hogy a választás előtt eltereljék a figyelmet a valódi problémákról.

A szakértő arról is beszélt, hogy a klubélet eleve óriási problémákkal küzd, melynek számos oka van, de a hatalom ahelyett, hogy segítené őket, még beléjük is rúg. Ennek pedig a kábítószerek elleni küzdelemben is sokkal inkább kártékony hatása van. – Ezzel nem lehet elérni, hogy kevesebb fiatal legyen szerhasználó. Sőt, valójában olyan helyeken fognak kábítószereket használni, ahol ha gond van, rosszul lesznek, nincs lehetőségük, hogy segítséget kérjenek, vagy épp nem is merik megtenni, mert akár rendőrségi eljárás lehet a vége. Épp, hogy a kluboknál lenne nagyobb esély, hogy felügyelt, támogatott tereket teremtsenek. Ki lehetne képezni a személyzetet arra, hogy hogyan avatkozzanak be, figyeljék, hogy mi történik a fiatalokkal, legyen az kábítószer, bántalmazás, szexuális zaklatás. Az olyan nagyobb szórakóhelyeken, mint például a Budapest Park, működik is ilyen csapat, akik a szórakozók testi-lelki épségét felügyelik. Egy házibuliban erre nincs lehetőség, így a klubok valójában nem a probléma, hanem a megoldás kulcsa lehetnének – fogalmazott Sárosi, aki elárulta a Főváros részéről van is ilyen kezdeményezés, a biztonságosabb éjszakai élet munkacsoport ezért jött létre. A szórakozóhely tulajdonosokat, party szervezőket, az önkormányzat munkatársait, és civil szakembereket tömörítő munkacsoport legutóbbi ülésén az is kiderült, a legkevesebb problémát épp, hogy az illegális szerek jelentik. – A klub tulajok elárulták, az első számú gond az alkohol. A legtöbb baleset, rosszullét, erőszakos cselekmény ahhoz kötődik. Másik probléma, hogy mióta zárt helyen tiltott a dohányzás, a szórakozók az utcán hangoskodnak. Rájuk szakosodnak aztán bizonyos terjesztői csoportok, akik az utcán kínálnak nekik drogot, ami sok esetben sütőpor vagy rossz minőségű kábítószer. Ezt egy diszkórazzia biztosan nem oldja meg. – magyarázta a szakértő, aki elmondta azt is, hogy február 28-án mindenkit várnak a Kossuth térre, a „Tánc a Szabadságért - Szórakoztok velünk?” nevű tiltakozásukra, amely épp a klubélet szabadsága mellett, a szórakozni vágyó fiatalok vegzálása ellen kíván szót emelni.