Kármán András: Nem lesznek megszorítások, ha győz a Tisza, a magyar euróval rengeteget nyerhetünk

Orbán Viktor, egy kampányrendezvényen azt mondta, marhaság azt állítani, hogy a magyar gazdaság dögrováson lenne, hiszen egyszázalékos növekedés mellett a kormány 11 százalékos minimálbér emelést hajtott végre. A gondolatcsokor valamelyik részével egyet tud érteni?

Nem tudok, mert három éve nincs növekedés a magyar gazdaságban. Nem egyszerűen ciklikus növekedési problémák vannak, hanem komoly szerkezeti, strukturális gondok. Ilyen helyzetben nem lehet tartós a bérfelzárkózás, hiszen nincs mögötte többletteljesítmény. Magyarországon a bérek leszakadtak az EU átlagától, csak Bulgáriában és Görögországban alacsonyabbak a bérek, már Románia is megelőzött minket. Ezt semmiképp nem nevezném sikertörténetnek. A Fidesz egy olyan gazdaságpolitikát vitt az elmúlt 15 évben, amely az extenzív növekedésre épített. Tehát, hogy több munkaerőt, ráadásul alacsony költségű munkaerőt vontak be a termelésbe, jött a külföldi működő tőke, hozta az összeszerelő üzemeket, s ebből volt növekedés 2020-ig, miközben nem nőtt a termelékenység. Ennek a modellnek elfogytak a tartalékai, ezért váltanunk kell.

Melyek lennének a legfontosabb lépések?

Legyen tisztességes verseny, ahol nem a politikai kapcsolatok, a korrupció jelenti az érvényesülés útját. Legyen több beruházás, de nemcsak a fizikai, hanem a humántőkébe, az emberekbe, az oktatásba, a szakképzésbe, az egészségügybe is kell invesztálni. És egy mainál sokkal innovatívabb gazdaság megteremtése a cél, ahol a kis- és középvállalkozásoknak sokkal nagyobb súlyuk lesz. Egy sokkal inkább a hatékonyságra, a termelékenységre fókuszáló növekedési modellre van szükség - ez lökheti ki a jelenlegi gödörből a gazdaságot, ez teremtheti meg az alapját a bérek tartós felzárkózásának is.

Hogyan állnak neki? Melyek lesznek az első intézkedéseik?

Mindennek az alapja, hogy hazahozzuk az uniós támogatásokat! Az új országgyűlés első ülésein meghozzuk azokat a döntéseket, amelyek orvosolják a jogállami hiányokat és felszabadíthatják ezeket a pénzeket. Óriási összegről, 8000 milliárdról van szó, s ez a pénz égetően hiányzik a gazdaság finanszírozásából. Átvilágítjuk a költségvetést és az első száz nap végén beterjesztjük a felülvizsgált 2026-os büdzsét, amely reális alapokra helyezi az adóbevételek előirányzatait, a hiány várható alakulását. Óriási probléma, hogy teljesen hitelét vesztette a költségvetési politika. Folyamatosan változnak a hiánycélok, ami bizonytalanságban tartja ez a befektetőket. Többek között ez a bizonytalanság beépül az adósságfinanszírozás kamataiba is, és rengeteg plusz költséget okoz a kamatfelárakon keresztül az államnak. Emellett meg kell hozni azokat a nyugdíj- és adóintézkedéseket, amelyek a programunk markáns részét képezik.

Mire számíthatnak a nyugdíjasok?

Nyugdíjemelésre. A nyugdíjak leszakadtak az elmúlt 15 évben a bérektől, másrészt az állam egyre kevesebbet költött GDP-arányosan az időskori ellátásokra. Már 2010-ben megvolt a lemaradás, hisz akkor a GDP 7,5 százalékát fordítottuk nyugdíjakra, szemben az EU 9-10 százalékos átlagával. A helyzet ma még rosszabb, hiszen most csak a GDP 6 százaléka jut az idősekre. Mindenképpen szükséges a nyugdíjak felzárkóztatása, ám emellett megtartjuk a 13. és 14. havi nyugdíjat és bevezetjük a nyugdíjasok SZÉP-kártyáját. A másik probléma a nyugdíjrendszerben, amit orvosolni fogunk, hogy nagy szakadék alakult ki a kisnyugdíjak és a nagy összegű ellátások között. Ma közel félmillió nyugdíjas havi 140 ezer forintot sem kap. Ezért rendkívüli emeléseket tervezünk: 120 ezer forintra emeljük a legkisebb ellátás mértékét, ennél senki sem kaphat kevesebbet, és hogy ne alakuljon ki jövedelemtorlódás, a 120-140 ezer forintos nyugdíjaknál is lesz emelés. Ezen felül megduplázzuk az időskori járadék összegét is.

Tervezik-e, hogy hozzányúlnak a nyugdíjemelési szabályokhoz?

Hosszabb távon a nyugdíjindexálás újragondolása fontos kérdés lesz, hogy a nyugdíjak jobban lépést tartsanak a bérekkel. Több megoldás is szóba jöhet, nem csak a korábban létezett svájci típusú nyugdíjindexálás. A konkrét megoldást később, az érintettekkel való egyeztetések után alakítjuk ki.

Milyen adóintézkedések várhatóak?

A lakosság adózása igazságtalan, mert ha az egész adórendszert nézzük, akkor azt látjuk, hogy az alacsonyabb jövedelműek arányaiban több adót fizetnek. Ennek az az oka, hogy jövedelmük teljes részét elfogyasztják, befizetik a magas áfát, míg a jómódúak a jövedelmük nagy részét megtakarítják. Az igazságosabb adóterhelés érdekében egyfelől célzott szja-csökkentést tervezünk az adójóváírás bevezetésével a mediánjövedelem alatt, ez az adózok felét fogja érinteni. A minimálbér esetében így az adóterhelés a jelenlegi 15 százalékról 9 százalékra csökken, de mediánbérig mindenkinek csökken az adója, miközben senkinek sem emeljük.

A magas jövedelmeknél miért tabu az szja emelése?

Az elmúlt években fokozódott Magyarországon a jövedelmek közötti eltérés, de még jobban emelkedett a vagyonok aránytalansága. Emiatt azt gondoljuk, hogy a vagyonadó képes erre közvetlenül hatni. Ezért vezetjük be az évi 1 százalékos vagyonadót az egymilliárd forintnál magasabb vagyonokra. A vagyonadó kiterjed majd a produktív vagyonelemekre – cégtulajdonra, részvényekre –, és a nem produktív vagyonokra, például a luxusingatlanokra is. Jövedelemarányosan annál kisebb terhet jelenthet a vagyonadó, minél inkább produktív vagyonelemben tartják a gazdagok a vagyonukat, ami reményeim szerint arra ösztönzi majd őket, hogy visszaforgassák a vállalkozásokba a nyereséget, és ne luxusra költsenek belőle. Ez is egy előnye a vagyonadónak a jövedelemadóval szemben. Az igazságosabb adórendszer kialakításának harmadik eleme a gyógyszerek, a tűzifa és az egészséges élelmiszerek célzott áfacsökkentése lesz.

A jelenlegi inflációs környezetben jelentős teher a 27 százalékos áfa és a kiskereskedelmi különadó. Ezek csökkentésére legalább középtávon van esély?

A tervezés során felmerült az a lehetőség is, hogy ne néhány terméknél legyen nagymértékű áfacsökkentés, hanem az általános kulcsot csökkentsük 1-2 százalékponttal. Ami miatt ez elvetettük, az az, hogy ez utóbbi esetben sokkal nagyobb annak az esélye, hogy a kereskedők „lenyelnék” az adócsökkentést, így annak hatása nem jelenne meg a fogyasztói árakban. Azzal, hogy az egészséges élelmiszerek áfáját 27 százalékról, 5-re csökkentjük, a verseny miatt már nem tudják megtartani az adócsökkenés hatását a kereskedők, hanem az meg fog jelenni az alacsonyabb árakban. A kiskereskedelmi különadó a nagyobb élelmiszerláncok esetében 4,5 százalékos terhet jelent, ami szintén beépül a fogyasztói árakba, vagyis a családok fizetik meg a magasabb árakban. Célunk, hogy mérsékeljük a kiskereskedelmi adót, hosszabb távon pedig kivezessük. De olyan feltételek mellett tesszük majd, ami az árak csökkenéséhez vezet.

Miből tervezik mindezt finanszírozni, miközben a hiányt is csökkenteni kell?

Úgy gondoljuk – hasonlóan a befektetőkhöz és a hitelminősítőkhöz –, hogy nem a költségvetési hiány gyors csökkentése szükséges, hanem egy középtávon is fenntartható költségvetési politika kialakítása, amely révén az államadósság csökkenő pályára tud állni. Ehhez viszont egyszerre van szükség kiszámítható költségvetési gazdálkodásra és gazdasági növekedésre. Növekedés nélkül nem lesznek fenntarthatóak a hiánycsökkentés eredményei. Ami a forrásokat illeti: legfontosabb a 8000 milliárd forintnyi befagyasztott uniós forrás hazahozatala. A másik forrás a korrupció csökkentése, a túlárazott közbeszerzések megszüntetése. Visszafogott elemzések is 30-40 százalékos túlárazásról beszélnek közbeszerzéseknél. Ha ezt csak 10 százalékponttal tudjuk csökkenteni – ami egyáltalán nem ambiciózus cél –, az is évi 1000 milliárd forintnyi megtakarítást jelent! További források nyerhetők a felesleges kiadások leállításából, ezalatt a propaganda, a közmédia túlfinanszírozására vagy álcivilszervezetek támogatására kell gondolni. Ebben is több száz milliárdnyi megtakarítási lehetőség van, és többletbevételt hoz a vagyonadó bevezetése, valamint a gazdasági növekedés is.

Ezen felül még egy dolgot emelnék ki: az államadósság finanszírozását. Miközben a magyar államadósság az uniós átlag szintjén van, eközben a kifizetett kamatok összege kiugróan magas, megközelíti a GDP 5 százalékát. Ennek kevesebb mint felét fizeti Lengyelország, tehát itt is lehetne megtakarítani. Ehhez viszont kiszámítható, hiteles gazdaságpolitikára és költségvetési politikára van szükség, ami az euróbevezetés kijelölt pályája mellett segítene abban, hogy a befektetők által elvárt kamatprémium kisebb legyen, és ezzel is hatalmas összegeket lehetne megspórolni.

Lesz magyar euró?

Rengeteget nyerhet az euró bevezetésével a magyar gazdaság, ezért cél az euróbevezetés kritériumainak teljesítése. Ezzel, valamint az alacsonyabb inflációval és költségvetési hiánnyal gyorsabb növekedés érhető el. A magyar gazdaság szorosan integrálódott az eurózóna gazdaságába, ebből eredendően rengeteg pozitív hatása lenne a közös deviza bevezetésének. A cégek megspórolhatnák az átváltási költségeket, mentesülnének az árfolyamkockázatoktól. Magyarország hagyományosan sikertelen volt az infláció csökkentésében. Euró nélkül sokkal nehezebb letörni az inflációt és alacsonyan tartani, de az euró bevezetésétől a monetáris politika hitelességet tudna nyerni. Sok előny származna ebből, amelyek egy része már az eurózónához való csatlakozás előtt is segítene. Ahogy elfogadják a befektetők, hogy a csatlakozás tényleg bekövetkezhet, úgy olcsóbban kezdik hitelezni az országot. Ahogy elhiszik az emberek az euróbevezetés realitását, úgy csökkennek majd az inflációs várakozásaik, így könnyebb lesz az inflációt alacsonyan tartani. Most azzal számolunk, hogy 2030-ra a maastrichti kritériumokat teljesítjük, ami előfeltétele az euró bevezetésének. Ez mutatja tervünk komolyságát. Őszre elkészül a költségvetés felülvizsgálata, majd ezt követően egy középtávú programban vázoljuk fel, hogy miként érünk el 2030-ra az eurózóna közelébe. Lépésről lépésre.