infrastruktúra;riogatás;Ruszin-Szendi Romulusz;Barátság kőolajvezeték;

Ruszin-Szendi Romulusz ízekre szedte az Orbán-kormány háborús riogatását, ha valódi lenne a fenyegetés, annak a NATO-ban ismert és világos eljárása van

Ehhez képest semmilyen egyeztetés nem történt – hívta fel a figyelmet a volt vezérkari főnök, a Tisza Párt honvédelmi szakpolitikusa.

Hosszú Facebook-posztban szedte ízekre az Orbán-kormány háborús riogatását Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség volt vezérkari főnöke, a Tisza Párt országgyűlési képviselőjelöltje és honvédelmi szakpolitikusa.

„Amikor egy kormány a választási kampány zaját katonai intézkedések hangjával próbálja felerősíteni, ott érdemes megállni egy pillanatra és tisztán gondolkodni. A kritikus infrastruktúra védelme nem politikai showműsor. Ez az ország biztonságának egyik legkomolyabb szakmai területe, nemzetbiztonsági feladat” - szögezte le a volt vezérkari főnök. Miután Orbán Viktor miniszterelnök és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter megpróbálja elhitetni, hogy azért kell katonákat küldeni a magyarországi kritikus infrastruktúra, vagyis az energetikai rendszer védelmére mert Ukrajna támadni akar, Ruszin-Szendi Romulusz szerint érdemes végiggondolni a helyzetet és világosan beszélni.

A volt honvédségi vezérkari főnök először is kiemelte: „Ha valódi, állami szintű fenyegetés érné Magyarország energiaellátását, akkor annak a NATO-ban jól ismert és világos eljárása van. Ilyenkor a kormány kezdeményezheti a NATO 4. cikkelyének konzultációját. Ez pontosan arról szól, hogy ha egy szövetséges ország fenyegetést érzékel a biztonságára – például kritikus infrastruktúra ellen –, akkor a szövetségesek azonnal közös helyzetértékelést és koordinációt, konzultációt indítanak.

Most mégsem ez történt. Nem indult 4. cikkelyes konzultáció. Nem történt szövetségi egyeztetés. Viszont történt valami más: látványos katonai telepítés és politikai kommunikáció.

Ezért érdemes nyugodtan feltenni egy egyszerű kérdést: ha valódi fenyegetésről van szó, miért nem a szövetségeseinkhez fordult a kormány?” - tette fel a kérdést a Tisza Párt szakpolitikusa.

Ruszin-Szendi Romulusz emlékeztetett, hogy az Orbán-kormány visszatérő hazugságával ellentétben - miszerint Ukrajna állította le a Barátság kőolajvezetéket - a nyersanyag szállítás orosz támadás miatt állt le, amely tényről az orosz Barátságért kitüntetés büszke tulajdonosa, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyszer sem ejtette ki az ügyben az Oroszország szót.

A Tisza Párt honvédelmi szakpolitikusa úgy folytatta, a kritikus infrastruktúra védelme kiemelt terület a NATO-ban. „Létezik a NATO legmagasabb szintjén politikai szervezet, amely az energiabiztonsággal és ezen belül is a kritikus infrastruktúra védelemmel kapcsolatos elvi-politikai döntéseket hozza meg. Létezik egy dedikált szakmai központ is, amely operatív szinten az ilyen helyzetek kezelésével foglalkozik: energiaellátás, kritikus infrastruktúra sebezhetősége, hibrid fenyegetések. És létezik egy olyan NATO szervezet, amely ehhez kapcsolódó oktatás-képzést folytat le évente több alkalommal is. Érdekes módon többszöri felkérést követően Magyarország nem csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. Nem vagyunk tagja annak a szervezetnek, amely épp azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyekre ma hivatkozva katonákat küldünk az utcákra” - hívta fel a figyelmet Ruszin-Szendi Romulusz.

A volt vezérkari főnök szerint érdemes feltenni a kérdést, hogy ha valóban biztonsági vészhelyzetben van az ország, miért nem fordult a kormány a NATO-hoz, amelynek keretében ilyen esetben azonnal, ingyenesen lehetne konzultációt tartani a világ legerősebb katonai szövetségének teljes politikai és szakmai súlya mellett. Feltette azt a kérdést is,

miért nem csatlakozott Magyarország ahhoz a vilniusi NATO-szervezethez, amely 2012 óta kizárólag a kritikus energiainfrastruktúrák védelmével foglalkozik. 

Saját kérdéseit megválaszolva arra jutott, azért, mert ezek esetén oda lenne a narratíva, valódi megoldások születnének és immár nem tudna a kormány szavazatokat generálni a félelemkeltéssel.

A szakpolitikus megjegyezte továbbá, hogy nemcsak a NATO, hanem az Európai Unió is kiemelt stratégiai területként kezeli a kritikus infrastruktúra védelmét. „Az EU külön szabályozást és programokat hozott létre az energia-, közlekedési és digitális rendszerek ellenálló képességének erősítésére - pontosan azért, hogy egyetlen tagállam se maradjon egyedül, ha külső nyomás, hibrid támadás vagy ellátási zavar éri. Az információmegosztás, a közös kockázatelemzés és a koordinált védelem nem ígéret, hanem kötelező érvényű európai jog. Magyarország tehát nem elszigetelt ország: rendelkezésre állnak európai és szövetségi mechanizmusok - csak élni kellene velük. Éppen ezért különösen árulkodó, hogy a valódi biztonsági keretek helyett a kormány kampánylogikát választott” - magyarázta Ruszin-Szendi.

A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy az energiabiztonságot nem megoldani akarják. Hanem kampányüzemmódban tartani. Új félelmet generálni. Új ellenséget mutatni. Katonákat az utcára küldeni - látványosan, választások előtt, ott, ahol a kamera jól fog - vonta le a konklúziót a volt vezérkari főnök, megjegyezve, a magyar embereket a saját kormányuk ejti foglyul, az állomány pedig tudja, hogy igaza van.

Túl veszélyes lett volna egy találkozó?