Szalay-Bobrovniczky Kristóf bejelentette, hogy összeállt a húszas lista, hova küld katonákat péntektől az Orbán-kormány

Megtartotta második értekezletét és újabb intézkedésekről döntött a kritikus infrastruktúra védelmének megerősítésére összehívott egyeztető törzs - jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta, megduplázták az ország keleti felébe telepített helikopterek számát. Ezek a helikopterek arra hivatottak, hogy elhárítsák azokat a Magyarország területére berepülő eszközöket, amelyek túl lassan és túl alacsonyan repülnek ahhoz, hogy az egyébként ügyeletben lévő légvédelmi erők el tudják őket hárítani - magyarázta. A miniszter közölte, hogy nagy számban osztottak szét elektronikus zavaró eszközöket a védelmi erőknek, továbbá az Energiaügyi Minisztérium javaslatára összeállítottak a kritikus végpontok közül egy húszas listát, amelyekre megszervezték a katonai kitelepülést. Pénteken mind a húsz végponton megjelennek a megerősítésre hivatott erők.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta, hogy a csütörtöki ülésen meghatároztak további negyven végpontot, amelyek katonai megerősítést kapnak, így következő hét elejére már hatvan végpont kap katonai védelmet, később pedig haladni fognak egy még magasabb szám felé. A miniszter szerint az ehhez szükséges erők a Magyar Honvédség és a Belügyminisztérium alakulatai keretében rendelkezésre állnak. Beszámolt arról is, hogy a lépésekről értesítették a NATO-t, amellyel a kapcsolattartást a „folyamatos és baráti” fordulattal jellemezte.

A semmiféle harctéri tapasztalattal nem rendelkező honvédelmi miniszter az „időnként okoskodó és okvetlenkedő ellenzéki szakértőket” is kioktatta, mondván, Magyarország nem óhajt semmilyen külső erőt igénybe venni, a végpontokat saját erőből, megelőző módon látják el katonai védelemmel. „Ezeknek az intézkedéseknek az a célja, hogy megelőzzük és szükség esetén elhárítsuk a magyarországi energetikai infrastruktúrát érő provokációs és egyéb, légi vagy szárazföldi támadásokat, és ezen keresztül biztosítsuk a magyar gazdaság és a közlekedés feltétlenül szükséges, alapvető eszközeit - az energiát -, és ezáltal a magyar emberek biztonságát is garantáljuk” - fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette, szeretnék javítani az emberek érzését is, hogy amikor ilyen nehéz és vészterhes idők járnak, akkor biztosak legyenek abban, hogy az ország működése, energiaellátása zavartalan lesz.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kitért arra is, hogy „Magyarország jelenleg egy zsaroló állam olajblokádja alatt áll Szlovákiával együtt”. Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket - ismételte meg a kormányzati hazugságot, hozzátéve, elegendő információ van ahhoz, hogy tudják, sem műszaki, sem technikai körülmények nincsenek, amelyek miatt ne lehetne kőolajat szállítani, amire egyébként Ukrajnának jogi kötelezettsége is van. Mint ismert, a Barátság kőolajvezeték egy orosz támadás miatt állt le január 27-én, amelyet követően az Orbán-kormány sokáig mélyen hallgatott.

A miniszter emlékeztetett arra is, hogy az ilyen támadások nem precedens nélküliek, hiszen az Északi Áramlatot Ukrajna felrobbantotta. „Hogy Németország ezt miért tűri el, azt nem tudom, Magyarország az ilyen természetű zsarolásnak ellenáll” - közölte. Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról is beszélt, hogy Magyarországra is repült már be drón, amely áthaladt az ország teljes területén, és a jelenleg Tisza-képviselőként politikusi pályára lépő korábbi vezérkari főnök (Ruszin-Szendi Romulusz – szerk.) karba tett kézzel nézte. „Szeretném felszólítani az ellenzéki pártokat - és különösen a Tiszát - arra, hogy az intézkedéseink ellen való folyamatos hangulatkeltést fejezzék be” - folytatta a miniszter, majd felszólította Brüsszelt, hogy „vesse be befolyását és nyomását ez ellen a zavarás ellen.”