Az „Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság” elnevezésű fórumon a helyettes-államtitkár előtt többen is arról beszéltek, hogy a hazai egészségügyi ellátások nyomán gyűjtött adatvagyon milyen elméleti és gyakorlati lehetőségeket kínál akár az ellátásszervezésében, akár a hatékony gyógyításban.
Bidló Judit szerint az adatvezéreltséghez és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlesztések csak akkor szabad őket finanszírozni, ha már a fejlesztések korai szakaszukban láthatók azok első eredményei. Szerinte a döntéshozóknak nem ígéretekre, hanem mérhető eredményekre van szükségük. Bidló Judit felidézte a Theranos történetét, amikor az amerikai cég azt ígérte, hogy néhány csepp vérből teljes laborvizsgálatot tud végezni, milliárdokat vont be, kormányzati támogatásra is pályázott – majd kiderült, hogy az egész gyakorlatilag átverés. Az ügyből nagy per és nemzetközi botrány lett; azóta a Theranos a „túlígért, alig bizonyított” egészségügyi innováció jelképe. Az előadó pozitív példaként említette, az NGS (Next‑Generation Sequencing), magyarul újgenerációs szekvenálást. Ez egy olyan modern genetikai vizsgálati módszer, amely egyetlen vizsgálattal nagyon sok betegségekkel összefüggő genetikai eltérést képes azonosítani. Ezt használják például daganatok molekuláris diagnosztikájában (hogy személyre szabott célzott terápiát lehessen választani), valamint ritka genetikai betegségek felismerésére.
Brutális adatrobbanás van – fogalmazott a politikus. Szerinte most a kérdés az, hogy az egészségügy képes-e ezt az óriási mennyiségű adatot értelmesen használni. Az EESZT példáján keresztül utalt arra, hogy az orvosok hatalmas mennyiségű strukturált és strukturálatlan adattal szembesülnek, miközben időhiánnyal küzdenek.
Nagyon sokszor az orvosnak nincs ideje átnézni azt a sok adatot, ami rendelkezésre áll
– mondta.
Szerinte a modern egészségügyi döntéshozatal – legyen az szakpolitikai vagy klinikai – egyre nagyobb információs nyomás alatt zajlik. Az orvosok és a betegek mind gyakrabban fordulnak mesterséges intelligenciához. A helyettes-államtitkár egy 2021-ben a Lancet-ben publikált tanulmányt idézett, amely arra figyelmeztetett, hogy ha az orvosok kritikátlanul rábízzák magukat a mesterséges intelligenciára, egy idő után gyengülhet a saját diagnosztikus és racionális döntéshozó képességük. Magyarul: ha mindig a gép mondja meg, mi a baj és mi a terápia, az orvos egyre kevésbé lesz képes önállóan ellenőrizni, hogy a javaslat valóban helyes‑e. Ezért szerinte fontos, hogy a mesterséges intelligencia ne döntéshozóként, hanem döntéstámogatóként jelenjen meg.
Bidló Judit előadása végén kitért arra is, hogy elkészült a magyar mesterséges intelligencia stratégia, és zajlanak az adathasznosítás szabályozásával kapcsolatos munkák. Az uniós miniszterek minapi informális találkozóján szerzett tapasztalatai alapján azt mondta: az európai országok óvatosak az Európai Egészségügyi Adattér (EHDS) bevezetésével kapcsolatban. „Érdekes volt, az a tapasztalat, hogy azért mindenki nagyon óvatos. Senki nem mondta azt, hogy mi már mindennel készen vagyunk, és mi már összekötöttünk mindent. Nagyon-nagyon hangsúlyozták azt, hogy a bizottságnak magának milyen joga van felelősségre, és feladata van abban, hogy ez jól működőn.” Hozzátette: mindenki elkezdett valamifajta munkát. Ugyanakkor én azt éreztem – mondta - a különböző országok egészségügyi minisztereinek a rendszereiről szóló beszámolókból, hogy azért van egyfajta óvatos hozzáállás: dolgozzunk rajta, de azért közbe mérlegeljük, hogy mire és hogyan használjuk!”
