Görögország;támadás;Ciprus;háború Iránban;

A dróntámadás után evakuálták a ciprusi brit támaszponton tartózkodókat

Görögország fregattokat és F-16-osokat vezényel Ciprusra

A görög védelmi miniszter közölte, minden lehetséges eszközzel megvédik a szigetországot. Miután iráni gyártmányú dróntámadás ért egy brit légitámaszpontot, Ciprus elnöke leszögezte, hogy országa semmilyen katonai akcióban nem vesz részt.

Két fregattot, valamint négy F-16-os vadászgépet küld Ciprusra Görögország, az egyik hadihajó drónelhárító rendszerrel van felszerelve – idézte a Reuters Nikosz Dendiasz görög védelmi minisztert, aki hétfőn kijelentette, hogy minden lehetséges eszközzel megvédik Ciprust. A vezénylést azután rendelték el, hogy dróntámadás ért egy brit légibázist Cipruson, de szerencsére korlátozott károkat okozott, és sérültek sincsenek.

– Szeretném világosan leszögezni: országunk semmilyen módon nem vesz részt semmilyen katonai műveletben, és nem is szándékozik azokban részt venni 

– közölte a hírekre reagálva Níkosz Hrisztodulídisz Ciprus elnöke, hozzátéve azonban, hogy a köztársaság összes illetékes szerve készültségben és teljes műveleti készenlétben van. A jelenleg az Európai Unió soros elnökségét adó ország Bár nem NATO-tag, mint az Egyesült Királyság, az EU kölcsönös védelmi záradéka értelmében az EU-tagállamoknak a segítségére kell sietniük, ha támadás éri.

– A légicsapás, amely éjfél után nem sokkal eltalálta a brit királyi légierő Akrotiri bázisának kifutópályáját, megrázta a kelet-mediterrán szigetet, amely a népszerű nyaralóhelyek közé tartozik. Magas rangú ciprusi tisztviselők megerősítették, hogy a támadást egy iráni Shahed drónnal hajtották végre, amelyet valószínűleg az Irán által támogatott Hezbollah militáns csoport lőtt ki Libanonból. Hétfőn napközben további két drónt észleltek Akrotiri felé tartva, amelyeket azonban elfogtak.

A rendelkezésre álló adatok szerint az Egyesült Királyság 7000 fős személyzete és hozzátartozóik állomásoznak Cipruson. A támadás után evakuálták a bázis személyzetét, ugyanakkor a brit légierőt megerősítették azután, hogy vasárnap Sir Keir Starmer miniszterelnök közölte, elfogadták az Egyesült Államok kérését arra, hogy bázisaikat úgynevezett védekező csapásokra használhassák.

A libanoni kormány szerint ők nem érdekeltek a közel-keleti konfliktus kiszélesítésében.