Irán;Izrael;háború;Egyesült Államok;

Füstfelhő vasárnap Teheránban egy izraeli légicsapás után

Donald Trump szerint akár négy hétig is tarthat a háború, Izrael lebombázta az Iráni Forradalmi Gárda főhadiszállását

Csak minden negyedik amerikai támogatja, hogy az Egyesült Államok részt vesz a perzsa ország elleni katonai akcióban.

Irán új vezetése tárgyalni akar. Beszélni akarnak, és én beleegyeztem abba, hogy beszéljünk, így beszélni fogok velük. Korábban kellett volna ezt megtenniük. Korábban kellett volna megadniuk azt, ami nagyon praktikus és könnyű volt. Túl sokáig vártak – jelentette ki vasárnap Donald Trump amerikai elnök a The Atlantic című lapnak interjúban, miután az Izrael és az Egyesült Államok által indított háború első napján az izraeliek likvidálták Ali Hamenei ajatollahot, Irán legfőbb vallási vezetőjét, a teheráni síita rezsim első emberét.

Donald Trump később a Daily Mailnek arról beszélt, „Irán nagy ország”, a háború akár négy héten át is tarthat, annyira tervezték, de előfordulhat, hogy kevesebb időt vesz igénybe. Azt sajnálatosnak nevezte, hogy három amerikai katona életét vesztette egy iráni válaszcsapásban, de – jegyezte meg – hasonló megtörténhet újra. Az amerikai  elnök korábban a Fox Newsnak beszélt arról, hogy 48 magas rangú vallási vagy politikai tisztviselőt likvidáltak, amihez – értesült az AP hírügynökség – a CIA által szolgáltatott hírszerzési információk nyújtottak segítséget az izraelieknek. Úgy tűnik, a nyugati médiának nyilatkozó Abbasz Aragcsi külügyminiszter és Maszúd Peszeskján elnök egyelőre nem szerepel a likvidálandó célszemélyek között, aminek a nyilvánvaló oka az, hogy az izraeliek és az amerikaiak életben akarnak hagyni valakit, akivel tárgyalhatnak is a pusztítás után. 

Annak ellenére, hogy Donald Trump kvázi kérkedik az eleve gyenge Hamenei-rezsim megdöntésével, az Irán ellen indított izraeli-amerikai háború az Egyesült Államokban nem túl népszerű. A Reuters/Ipsos felmérésében megkérdezett amerikaiak közül mindössze minden negyedik válaszolta azt, hogy helyesli a beavatkozást, a válaszadók fele – köztük minden negyedik republikánus szavazó – véli úgy, hogy Donald Trump túl szívesen folyamodik katonai erőhöz egy-egy-konfliktus megoldásában. Az 1282 ember megkérdezésével  végzett felmérésben egészen pontosan 27 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy részükről rendben van az egész, 43 százaléknyian mondták, hogy nem értenek egyet a háború elindításával, 29 százaléknyian pedig nem tudtak vagy nem akartak véleményt formálni róla. 

Donald Trump még szombaton Pete Hegseth védelmi miniszter, Marco Rubio külügyminiszter és a kabinetfőnöke, Susie Wiles társaságában követte a katonai akció fejleményeit

Kora esti bejelentések szerint Izrael vasárnap főleg az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) teheráni bázisait vette célba. Effie Defrin, az izraeli hadsereg (IDF) dandártábornoka szerint 100 vadászrepülőgép hajtott végre légicsapásokat különféle élpontokra,  a gárdista hírszerzés, a belbiztonság és a légierőért felelős parancsnokság épülete mellett az IRGC főhadiszállását meg is semmisítették. Ezzel párhuzamosan egy névtelenséget kérő kormányzati tisztviselő az izraeli 12-es csatornának úgy nyilatkozott, a légierő, az IAF gyorsabban halad, mint arra számítani lehetett, néhány nap múlva az irániakat már tiltakozásra fogják szólítani a teheráni rezsim ellen. 

Most azt intézik el, hogy a karhatalom már ne léphessen fel érdemi erővel a tüntetők ellen. 

Az IAF szombaton gyakorlatilag teljes ellenőrzést szerzett Irán légtere felett. 

Vasárnap korábban az izraeliek csapást mértek az iráni állami média, az IRIB teheráni épületkomplexumaira is, beleértve egy átjátszóállomást, ami miatt aztán fennakadások is támadtak a televíziós műsorszolgáltatásban. Az iráni ISNA hírügynökség szerint találat ért egy Teherán északi részén fekvő kórházat is.

A US Central Command eközben arról tett bejelentést, hogy amerikai erők vasárnap több mint ezer célpontot támadtak a perzsa ország területén. Mint kiderült, bevetettek a B-2-es lopakodó nehézbombázóikat is, amelyek 900 kilogrammos bombákat dobtak le azokra a kilövőállomásokra, amelyeket az irániak ballisztikus rakéták indítására használnak.

Ami a bosszút esküdő Irán válaszcsapásait illeti, Izraelben kilenc ember vesztette életét, amikor Bét Semesben iráni ballisztikus rakéta becsapódott egy zsinagóga nyilvános óvóhelyébe, Ramat Ganban egy 102 éves férfihalt meg, aki menekülés közben leesett egy lépcsőről, még szombaton Tel-Avivban pedig egy nő vesztette életét, mert nem tudott időben nyilvános óvóhelyre vonulni egy iráni rakéta elől. Kórházban jelenleg 677 embert ápolnak, közülük 166-an fekszenek intenzív osztályon – idézi a The Times of Israel az izraeli egészségügyi minisztérium bejelentését. 

Már a négyezret is meghaladta a Közel-Keleten tartózkodó, vasárnapig konzuli védelemre regisztrált magyar állampolgárok száma. Az egyéni és szervezett utazáson, turisztikai vagy üzleti céllal kint tartózkodók többsége egyelőre nem tudja, hogyan jut haza, csak azt, hogy a régióban légtérzár van, a repülőterek zárva tartanak.