Kis-Benedek József: Netanjahu beszélte rá Trumpot Irán megtámadására

Az amerikaiak eredetileg nem akarták Iránt megtámadni, erre az izraeli miniszterelnök beszélte rá Donald Trumpot - jelentette ki a Népszava Törésvonal című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő.

A címzetes egyetemi tanár emlékeztetett: az Amerikai Egyesült Államokban az izraeli vezetők egymásnak adták a kilincset, ami azt jelenti, hogy számos kérdésben folyamatos egyeztetés zajlott. Izraelnek mindenképpen szándékában áll Irán meggyengítése, megsemmisítéséről azonban egy 92 milliós ország esetében nem lehet beszélni - magyarázta. Szerinte Trumpnak nem állt feltétlen szándékában Irán megtámadása, a tárgyalások viszont nem vezettek eredményre az urándúsítás kérdésében, és vita maradt a rakéták bevonásáról is. Megjegyezte: Irán interkontinentális ballisztikus rakétával is rendelkezik, de az Egyesült Államok területét nem tudja elérni, viszont a közelben állomásozó amerikai csapatokat igen.

Kis-Benedek József szerint az amerikai fellépéssel folytatódhat az atom- és rakétaprogram megsemmisítése (vagy legalábbis visszafogása), de ez nem egy hét alatt valósítható meg. Jelezte, a kezdeti célok között a rezsimváltás is szerepelt, amely az új vezetéssel közösen számolta volna fel a rakétaprogramot és az atomprogramot, ám ez megvalósíthatatlannak tűnik. Szárazföldi erők küldése nem valószínű, mert az amerikai hadsereg alapvetően a légierőre és a haditengerészetre épül, és az Irak elleni háború tapasztalatai, valamint az arab országok elleni támadások következményei is óvatosságra intenek, ráadásul most Iránban összezár a hatalom és az ellenzék. Már csak emiatt is kockázatos lenne szárazföldi erőket küldeni - magyarázta.

A szakértő úgy véli, a 90 százalékra fegyvertisztaságúra felgyorsított urán önmagában nem jelent atombombát, mert annak előállításához további technológia és célba juttatási képesség szükséges. Irán ebben nem áll olyan jól. Éppen ezért vélhetően áttérnek az asszimetrikus hadviselésre, ami a terrorakciókat jelent majd, szerinte terrorakciók elszaporodásával fog járni - különös tekintettel az Egyesült Államokra és Izraelre. A fokozott kockázat ugyanakkor az európai zsidó közösségeket is érintheti. Mindemellett ott van a migráció fokozott kockázata.

Kis-Benedek József szerint a háború bármikor befejezhető. Ha rövid idő alatt történik, akkor az Egyesült Államok azt fogja kommunikálni, hogy sikerült meggyengíteni az iráni vezetést. Szerinte nem akarják hosszúra nyújtani a háborút. A két-négy hetes időtartam azért merül fel, mert az amerikai hadseregben és a NATO-ban legalább egy hónapra elegendő lőszert, élelmet és üzemanyagot visznek magukkal, amit azonban folyamatosan pótolni kell - fejtegette.

Beszélt arról is, hogy az Öböl-menti államok sem fognak sokáig tétlenek maradni. Úgy véli, hogy Irán részéről hiba volt ezen államokat megtámadni. Az iráni álláspont szerint az amerikai objektumokat meg kell támadni, és a vallási indoklás alapján azok az országok is ellenségnek számítanak, amelyek támogatják az amerikaiakat. Ezért polgári létesítményeket, például szállodákat is ér támadás, ami nem hozott számukra barátokat, és az arab vezetőket is belerángatta a háborúba, noha kezdetben nem akartak részt venni benne - fejtegette.

A szakértő a helyzetet eszkalálódónak látja, és bár a fegyveres konfliktus nem terjed ki Európára, ugyanakkor hatása a kontinensen is érződni fog, elsősorban a terrorveszély és a migráció erősödésében.” Kis-Benedek József értékelése szerint légicsapásokkal nem váltható le egy rezsim, és Iránban jelenleg nem látható olyan erős ellenzék, amely képes lenne külső katonai erő nélkül fellépni. A lakosság zöme nem akar rendszerváltást vagy amerikai uralmat. Mindemellett a külső beavatkozás az afganisztáni és iraki tapasztalatok, valamint Szaddám Husszein és Kadhafi példája alapján negatív következményekkel járhatna, ami ellentmondana a trumpi tételnek is.

A biztonságpolitikai szakértő közölte, az Egyesült Államok elnöke elfelejtheti a Nobel-békedíjat, ugyanis az iráni leányiskola elleni légicsapás „nem abba az irányba mutat, hogy annyira békeszeretők lennének még akkor is, hogyha ez állítólag tévedésből történt.”