Hamarosan már csak a magyar védelmi hitel elbírálása marad hátra, az Európai Bizottság a többi programmal ugyanis információink szerint jól halad. Az EU 150 milliárd euró hitelt nyújt a tagállamok védelmi képességeik fejlesztésére, Magyarország a 16,2 milliárd eurós kerettel az egyik legnagyobb összeget kaphatná a SAFE nevű programból, de a magyar terv elfogadása várat magára.
A SAFE-ből 15 százalékos előleg jár, így közel 2,5 milliárd euró érkezhetett volna Magyarországra, az előzetes menetrend szerint akár a választási kampány közepén. Ez sokak nemtetszését váltotta ki, hiszen míg egyéb utakon nagyságrendileg 17 milliárd euró támogatást tart vissza a Bizottság Magyarországtól, és amíg különféle jogállamisági feltételekhez kötötték a zárolás feloldását, a SAFE-nél a feltételek nem egyértelműek, azaz nem tudni, erre is vonatkoznak-e a jogállamisági elvárások. Az Európai Parlament még egy vitát is rendezett erről. Ami biztos: a tagországok tavaly november végén adták le a nemzeti terveket, és a 19 igénylőből 16 ország esetében sínen van a folyamat. Hazánkon kívül a cseh és a francia kérelemről nem született még döntés, de sajtóhírek szerint a másik két esetben ez napokon belül megtörténhet. Az Európai Bizottság elismerte, hogy ezek elbírálása nem függ egymástól.
Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője úgy fogalmazott, az elfogadott terveknek összhangba kell lennie az ősszel eldöntött pénzügyi felosztással, allokációval. Ez a kitétel arra vonatkozhat, hogy az előzetesen nekünk szánt 16,2 milliárd eurónál (nagyjából 6100 milliárd forint)
jóval többet, 17,4 milliárd eurót kért az Orbán-kormány, de a többletet szinte bizonyosan nem kaphatjuk meg. A többi tagország jóváhagyott SAFE-programja euróra pontosan annyi volt, mint az előzetes allokáció.
Az Európai Bizottság azt is vizsgálja, hogy a beadott kérelmek valóban olyan védelmi fejlesztési célokat szolgálnak-e, amikre létrehozták a SAFE-programot, illetve, hogy elegendő arányban van-e uniós résztvevő a beszerzésekben. Miután az Európai Bizottság zöld utat ad a terveknek, a tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak is jóvá kell azt hagynia. Az eddigi országok esetében a Tanács négy hét alatt döntött. A gyorsaság politikai akarat kérdése, nem a jogszabály írja elő.
Ez sem lesz sima ügy, az Orbán-kormány a 17,4 milliárd eurós védelmi pénz miatt is kaphat még kínos kérdéseketA magyar esetben ez a lépés is várhatóan hosszabb lesz, és nem valószínű, hogy a tagállamok ingyen pénzt adnának az EU-ellen kampányoló Orbánnak. A Tanácsban a nemzeti kormányok jogállamisági feltételekhez is köthetik a kifizetéseket. Azaz visszatarthatják a kifizetést amíg a korábbi korrupciós és jogállami problémákat nem orvosolja a kormány. Ha úgy érzik, sérülhetnek az EU pénzügyi érdekei, új feltételeket is szabhatnak. A legtöbb tagállam esetében a Tanács döntése után már csak a szerződés aláírása maradt hátra, ez jó esetben néhány hetes folyamat. Az Európai Bizottság köti meg a hitelszerződéseket a kormányokkal, de a február közepi döntés óta ez még nem történt meg a 16 ország egyikénél sem.
A magyaroknak a hitelszerződés is bonyolultabb lehet: Piotr Serafin, a költségvetésért felelős uniós biztos néhány hete úgy fogalmazott, ehhez vizsgálni fogják az irányítási és ellenőrzési, valamint közbeszerzési szabályokat is.
Ha a magyar szabályok nem megfelelőek, nehezen tudja elképzelni, hogy megszülessen a szerződés, mondta a biztos. A SAFE programot létrehozó jogszabály utal egy másik uniós törvényre is, ami nagy teret ad a Bizottságnak. Az általános költségvetési szabályokról szóló rendelet alapján nem csak az adott projektekre vonatkozóan adhat feltételeket az Európai Bizottság. Vagyis, az EU által korábban megfogalmazott jogállamisági elvárások teljesítésén túl akár új reformokhoz is köthetnék a kifizetéseket.
Az EB az irányítási, ellenőrzési és közbeszerzési szabályokat vizsgálja, csak azután dönt, megkaphatja-e az Orbán-kormány a 17,4 milliárd eurós védelmi hiteltHa a napokban még ki is hozná az EB a magyar terv szakmai elbírálását, akkor is egy politikai vitákkal szegélezett út vezetne a kifizetésig, a gyorsasághoz pedig jóindulat is kellene. Márpedig azzal, hogy Orbán Viktor múlt héten megvétózta az Ukrajnának nyújtott uniós segítséget, amit előzetesen már elfogadott, inkább csak újabb ellenségeket szerzett magának.
