Minden bizonnyal véget ért februárban a négy éve tartó dezinflációs ciklus a magyar gazdaságban: a második hónapban az árak alig 1,4 (!) százalékkal voltak csak magasabbak, mint egy évvel korábban, ennél alacsonyabb inflációt 2016 novemberében produkált a magyar gazdaság. A januári 2,1 százalék után az elemzők 1,7-1,8 százalékot vártak, ehhez képest az 1,4 százalék vaskos meglepetés. Az infláció és sok esetben az árak csökkenését segítette tavalyi magas bázis.
Varga Mihály: A következő hónapokban marad a három százalék alatti inflációAz infláció a 2022-es választások utáni kormányzati megszorítások és az akkori olajár-áremelkedés miatt szabadult el, 2023 januárjában 25,7 százalék volt a 12 havi drágulás – innen jutottunk el a mostani 1,4 százalékig. A februári inflációs adat mesterségesen alacsony, a kormányzati intézkedések – élelmiszer ársapkák, egyéb árkorlátozások – elfojtják az inflációs folyatok egy részét, ezért az elemzők azzal számoltak, hogy a kora nyárig oldalazás, majd az év második felében az infláció emelkedése várható.
Padlón a magyar gazdaság, tavaly csak 0,3 százalékos növekedésre futotta Orbán Viktor repülőrajtjábólA Trump-kormányzat közel-keleti háborúja, azonban ezt a forgatókönyvet felülírja, így már februárban meredeken emelkedni fognak az üzemanyagárak, hisz a benzinársapka ellenére a kutakon 30-60 forintos drágulást láthatunk. A választások után vélhetően elengedik az élelmiszer-árréseket is, és a távközlési cégek, bankok, biztosítók is felszabadulnak az „önként vállalat” árkorlátozások alól. Ezzel együtt nem tartanak az elemzők az infláció elszabadulásától: 2026-ra átlagosan 3,2 százalékot várnak – ez azt jelenti, hogy év végére 4 százalékra emelkedhet az árindex. 2027 egy kicsit magasabb inflációt hozhat, a vg.hu elemző konszenzusa 3,6 százalékos drágulást jelez a jövő évre. Ha tartósan maradnak a magas energiaárak az az inflációsban néhány tized százalékos emelkedés hozhat. A történelmi tapasztalok alapján az energiaárak 10 százalékos emelkedés az éves inflációt 0,3-0,4 százaléka emelheti.
Orbán Viktor bejelentette, hogy védett árat vezetnek be a benzinre és a gázolajraFebruárban tehát az éves infláció mindössze 1,4 százalék volt a KSH szerint.
A közlemény szerint az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 3,2 százalékkal csökkent), ezen belül a sütőipari lisztesárué 12,6, a büféáruké 10,9, a friss hazai- és déligyümölcsé 10,3, a jégkrémé és a házon kívüli étkezésé 8,1-8,1 százalékkal.
A termékcsoporton belül a margarin ára 32,3, a húskonzervé 26,9, a vaj, vajkrémé 19,8, a burgonyáé 19,7, a sertészsiradéké 19,5, a tejtermékeké (sajt nélkül) 18,8, a tejé 17,0, míg a liszté 14,9 százalékkal mérséklődött.
A szolgáltatások 4,2 százalékkal drágultak, ezen belül a színház 18,8, a külföldi üdülés 18,0, a belföldi üdülés 10,2, a testápolási szolgáltatás 8,5, a járműjavítás és -karbantartás 8,2, míg a sport, múzeumi belépők 8,1 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 5,8 százalékkal emelkedett. A háztartási energiáért 4,2, ezen belül a vezetékes gázért 10,8, az elektromos energiáért 2,3 százalékkal többet kellett fizetni.
A tartós fogyasztási cikkek ára 2,8 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 26,6, a motorkerékpárok 6,6, a szobabútorok és a használt személygépkocsik 5,0-5,0 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 5,4 százalékkal drágultak, a járműüzemanyagok ára 11,1 százalékkal mérséklődött.
Januárhoz képest az árak átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek.
Újraindította az MNB a kamatcsökkentéseketAz infláció januárban sok év után süllyedt háromszázalékos szint alá, közel lehet a kamatvágás„Gazdaságpolitikai váltásra, kiigazításokra lesz szükség, bárki kerüljön is hatalomra”