Nem látni, hogy mi zökkentené ki a jelenlegi állapotából a magyar gazdaságot – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója a cég legfrissebb gazdasági előrejelzését bemutató sajtótájékoztatóján. A magyar gazdaság ugyanis az elmúlt három évben, vagyis 2023-2025 közötti években összesen – nem évente, hanem összesen – 0,2 százalékkal „nőtt”. Ez hibahatáron belüli stagnálás. Szokás a magyar gazdaság első számú és kizárólagos bajának nevezni a német gazdaság, ezen belül az autóipar stagnálását, de ez csak részigazság.
A Kopint-Tárki szakértői szerint tavaly a gazdaság mindössze 0,3 százalékkal növekedett – ennyi maradt az orbáni repülőrajtból. Ugyanakkor Palócz Éva szerint tavaly a magyar gazdaság is – hasonlóan más közép-kelet-európai országokhoz – tudott volna 1-1,5 százalékkal növekedni,
ha lettek volna beruházások, ehhez azonban nagyobb üzleti bizalomra lett volna szükség a cégek és a befektetők részéről.
Ez hiányzik a jelenlegi gazdaságirányítással szemben, ezért nem lehet tudni, hogy ha marad a jelenlegi gazdaságpolitika akkor mi billenthetné ki a magyar gazdaságot a jelenlegi stagnálásból.
A magyar gazdaság 2025 utolsó negyedében sem tudott felpörögni, ebből nem lesz növekedésA Kopint-Tárki 2026 és 2027-re is mindössze a 2 százalékos gazdasági növekedést vár, az idei előrejelzés már most fél százalékponttal alacsonyabb, mint amit előző őszi gazdasági előrejelzésben írt a cég.
Az idei 2 százalékos előrejelzést már most lefele mutató kockázatok terhelik
– jegyezte meg a Palócz Éva. A kormány jelenleg idénre 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, a Kopint-Tárki prognózisa jelenleg még a független elemzők várakozásainak konszenzusa alatt van, de a kutatócég arra számít, hogy a többi elemző csökkenti fogja prognózisát és nem nekik kell korrigálniuk.
Nagyon bizonytalan ugyanis még ez a 2 százalékos növekedés is: gyenge a tavalyi bázis, talán abban lehet bízni, hogy az ipari termelés csökkenése megáll, illetve az építőipar a lakásépítéseknek köszönhetően hozhat némi növekedést 2026-ban. A cég szerint az ipari termelés tavaly 3 százalékkal csökkent, ez idén 2,3 százalékos pluszba fordulhat.
Ha nem lesz meg ez az ipari felívelés, akkor a teljes GDP-re adott 2 százalékos növekedés sem valósulhat meg
– tette hozzá Palócz Éva.
Brutális hiányt hozott össze tavaly az Orbán-kormány, nem tudni, mire szórt el decemberben 1668 milliárd forintotFelhasználási oldalon óriási tévedés, hogy az alacsony lakossági fogyasztás lenne a magyar gazdaság fő problémája. A lakosság fogyasztása tavaly 2,7 százalékkal nőtt az idén 3,4 százalékkal bővülhet a nettó reálkeresetek 4,5, illetve 5,3 százalékos emelkedése mellett. A lakosságnál is hiányzik a fogyasztói bizalom:
az emelkedő jövedelem egy részét nem költik el, illetve ha el is költik, akkor azt részben a határon túl teszik, ahol nem kell 27 százalékos áfát és kiskereskedelmi adót is fizetni.
De nem ez a fő gondja a magyar gazdaságnak, hanem a beruházások csökkenése, amely szintén 2022 óta folyamatos zuhanásban van. A cégek nem fektetnek be, hiányzik a bizalom, míg a kormány a költségvetési megtakarítások miatt számos közösségi beruházást törölt. Emiatt nem készültek el azok az infrastrukturális beruházások (utak, vasutak) amelyekre nagy szüksége lett volna a gazdaságnak, ehelyett viszont megépültek azok a presztízsberuházások a Budai Várban, amelyek viszont egy fillér GDP-t nem termelnek soha az életben.
Csak a NER hízott, az Orbán-kormány inkább csak a saját vállalkozóit pénzelte, amikor százmilliárdokat szórt el a fővárosi fejlesztésekreAz inflációs helyzet javult, bár nem igaz a kormány azon állítása, hogy legyőzték volna az inflációt. Valójában az infláció győzte le a magyar gazdaságot, itt hagyva a magas árakat, ezért nem tud a fogyasztás nőni. Ezzel együtt 2026 végére normalizálódott az infláció, decemberben 3,3 százalékra lassult a pénzromlás üteme, míg 2025-ben az árak éves átlagban 4,4 százalékkal emelkedtek. A Kopint-Tárki szakértői szerint 2026 első hónapjaiban
3 százalék alá megy az infláció, ám éves átlagban 3,5-3,9 százalékkal emelkedhetnek az árak, annak függvényében a két szélsőérték között, hogy mikor vezetik ki az árrésstopokat.
