Az Orbán-kormány hétfő este megjelent rendeletében az iráni háború miatt megdrágult „a nyugati olajra” hivatkozva „védett árat” vezetett be a benzinre és a gázolajra. Ennek értelmében a 95-ös benzin literenkénti árát 595 forintban, a gázolaj árát 615 forintban maximálják, amelyre semmi egyéb díj vagy költség nem számítható fel. Csakhogy ez csak a benzinkutaknál vásárolt üzemanyagra érvényes, márpedig a BKV és a Volánbusz járművei nem a benzinkutakon, hanem saját telephelyeiken tankolnak.
A fővárosi közlekedési társaság a Moltól vásárolja az üzemanyagot nagykereskedelmi árhoz kötötten, saját kedvezményt is tartalmazó képlet alapján, de mozgó áron. Ez akár hetente többször is változhat, az orosz–ukrán háború kitörése után 2021-ben például 61 alkalommal módosult. A járművek évente 25-26 millió liter gázolajat fogyasztanak, a 2025-ös tervszám 25,8 millió liter volt. Az idei évre még nincs elfogadott üzleti terve a cégnek.
Újra itt a benzinárstop, a négy évvel ezelőtti hasonló lépés után kiapadtak a kutak„A kormányrendeletből kiolvashatóan, illetve a Mollal történt egyeztetés után nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy a benzinárstop nem vonatkozik ránk. A BKV most sem kap kedvezményt, támogatást, ahogy nem kapott az első 2021-es benzinárstop idején és az azt követő energiaválság alatt sem” – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója.
A Mol már is be is jelentette a következő nagykereskedelmi árváltozás, miszerint március 11-től bruttó 45 forinttal emelkedik a gázolaj ára azok számára, akik nem tudnak „védett áron” tankolni. Ezek közé tartozik a BKV is.
A főváros már négy százalékkal többért vásárolja az üzemanyagot, mint a védett áron tankolók. Ez az árszint 14 százalékkal magasabb a 2025-ös évinél. Tavaly 11 milliárd forintot költött a BKV üzemanyagra, így ha marad ez a 14 százalékos emelkedés, akkor egész évre vetítve akár 1,5 milliárdos többletköltséget is jelenthet a cégnek. De valójában kiszámíthatatlan a folyamat – magyarázta a főigazgató. Ráadásul ezen nem spórolhatnak, hiszen nem járhatnak rövidebb úton a buszok, ahogy az sem opció, hogy kevesebb járat legyen. Márpedig a főváros közösségi közlekedést szervező cége már így is 45 milliárd forint átmeneti működési hitelt volt kénytelen felvenni 2026-ra.
Mészáros Lőrinc bankja 15 milliárd forint hitelt ad BudapestnekA főváros abban se nagyon bízhat, hogy a kormány később majd kisegíti. Mint emlékezhetünk a 2023 elején kiosztott 44 milliárd forintos állami energiakompenzációs csomagjából se jutott egyetlen fillér se fővárosi önkormányzatnak. Holott 2022-ben, csak a negyedik negyedévében 15,1 milliárdra nőtt az energiaköltség az előző év azonos szakában kifizetett 5,5 milliárdról. Az időben bevezetett fővárosi megtakarítási intézkedések nélkül 18,2 milliárd lett volna a számla. Hiába nőtt háromszorosára a fővárosi energiaszámla, nem kapott semmit.
A kerületi önkormányzatok között is nagy volt a szórás: az akkor még ellenzéki vezetésű budavári önkormányzata 88,5 milliót kapott, míg hasonló lakosságszámú Belváros-Lipótváros félmilliárdot. Az 37 ezer lakosú, szintén ellenzéki Terézvárosnak 76,7 millióval kell beérnie, míg a 72 ezer fős Csepel a VI. kerületi összeg tízszeresét kapta. A legtöbb lakost számláló hat fővárosi kerületből csak a szocialista vezetésű Angyalföldnek és Zuglónak jutott az állami támogatásból.
