Elérte Romániát a háború szele, az Egyesült Államok újra jelentős számú katonát telepít két bázisra

Washington kérésére, a román parlament jóváhagyásával átmeneti jelleggel, egyelőre 90 napra, 400-500 amerikai katona és jelentős számú felszerelés érkezik a Fekete-tenger melletti Mihail Kogălniceanu, illetve a Kolozsvár melletti aranyosgyéresi katonai bázisra. Amennyiben hosszabbításra lenne szükség, azt a parlamentnek újra jóvá kell hagynia. Mivel a lépésre az Irán elleni háború kontextusában került sor, komoly civil aggodalmat és heves politikai csatározást eredményezett a szomszédos országban.

Nicușor Dan román államfő tájékoztatása szerint Románia biztonsága nem sérül, ugyanis nem az iráni célpontok elleni támadásokban közvetlenül részt vevő bombázókat vagy vadászgépeket telepítenek Romániába, hanem csak védelmi és logisztikai felszerelést, úgynevezett „repülő benzinkutakat”, (légi utántöltő gépeket), radarokat, valamint a deveselui rakétapajzshoz kapcsolódó műholdas kommunikációs eszközöket. Az utántöltő gépek a Kogălniceanura érkeznek, a Marosvásárhely és Kolozsvár közötti aranyosgyéresi támaszpontra megfigyelő és hírszerzési rendszerek, drónok, illetve olyan kiszolgáló berendezések kerülnek, amelyek nem helyezhetők el a tengerparti bázison. Ilie Bolojan miniszterelnök, Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, az államfő, valamint katonai, biztonságpolitikai szakértők sora azt állítja – aggodalomra nincsen ok, az amerikai katonai erősítés az ország védelmét szolgálja, Washington kérésének teljesítése pedig a román–amerikai stratégiai partnerség alapján történik, több más NATO-tagállam és az USA közötti együttműködéshez hasonlóan.

Szerdán először a román legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) vitatta meg az amerikai kérést, majd jóváhagyási javaslattal terjesztette a végső döntést meghozni hivatott parlament elé, amely botrányos körülmények között ugyan, de megszavazta. Civil körökben is felmerült a félelem, hogy az amerikai katonák és felszerelések befogadásával Románia is az iráni rakéták célpontjává válhat, de az amerikai kérés leghangosabb bírálói a parlament szélsőjobb szuverenista pártjai voltak. Síppal, vuvuzelákkal és ordítozásokkal zavarták a parlament ülését, annyira, hogy a házelnöknek be kellett fagyasztania a vitát és áttérni a szavazásra. Az ő esetük egyben rávilágít arra is, miért nem találják a hangjukat a Donald Trump, a „béke elnöke” és politikája iránt elkötelezett európai szuverenisták az iráni háború kirobbantása óta.

George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) párt elnöke, a román szuverenisták szószólója, aki nem egyszer pózolt már piros Trump- vagy MAGA feliratú sapkában, a parlamenti vitában ki is mondta: Tiszteli az „America First”-politikát, de nekik Románia az első, a békét választják a háborúval szemben”. Az AUR nyitott is egy washingtoni irodát, az iráni háború kitörése idején a pártelnök éppen az amerikai fővárosban tartózkodott egy, a MAGA mozgalom által szervezett szuverenista konferencián. George Simion közösségi bejelentkezéseiben mindvégig kerülte az általa is korábban a béke elnökeként aposztrofált Donald Trump Irán ellen indított háborújának kérdését, és azóta is mélyen hallgatott e témában. A szerdai parlamenti vitán azonban pártja már a Magyarországon ismerősen csengő érvelést használta: azzal vádolta a bukaresti kormányt, hogy az amerikai kérés teljesítésével Romániát olyan konfliktusba sodorhatják, „amely nem az ő háborújuk.

A Pentagon tavaly októberben döntött úgy, hogy jelentős számú amerikai katonát von ki a NATO keleti szárnyáról, mindenekelőtt Romániából, az amerikai erők „globális átcsoportosítása” keretében, nagyobb hangsúlyt fektetve a továbbiakban a Távol-Keletre. A Trump-adminisztráció döntését az amerikai szenátus és a képviselőház védelmi bizottságainak republikánus elnökei élesen bírálták, mindkét táborból 16-16 törvényhozó írta alá a Pete Hegseth védelmi miniszternek címzett nyílt levelet, amelyben arra kérték, ne vonják ki a csapatokat Romániából, ne gyengítsék a NATO keleti szárnyát, a szövetség elrettentő erejét, miközben zajlik az ukrajnai háború. Figyelmeztettek, hogy ez a lépés aláássa az „USA Európa és a transzatlanti szövetség iránti elkötelezettségét”, és ellentmond az elnök azon céljának is, hogy tartós békét biztosítson Ukrajnában.

A figyelmeztetés hiábavaló volt, Romániából mintegy 800 katonát vont ki a Pentagon, elsősorban épp a kogălniceanui bázisról, ahová most az amerikai erősítés zöme érkezik majd. Itt jelenleg mintegy 700-an vannak, Aranyosgyéresen és Deveselun egyaránt 100-100 amerikai katona szolgál.

De Románia eleve nemcsak az orosz-ukrán háború, hanem Irán szempontjából  is fontos geopolitikai tényező. A Deveselun működő amerikai rakétavédelmi pajzs létrehozásáról még 2010-ben döntött a NATO, épp az iráni nagy hatótávolságú rakéták jelentette veszély elhárítása érdekében. Deveselu Európa védelmének igen fontos eleme, az ide telepített Aegis Ashore ballisztikus rakétavédelmi rendszer része és egyik alappillére a NATO ballisztikus rakéták elleni védelmi rendszerének (BMD).  2016 óta működik, 2019-ben, majd 2023-ban az ukrajnai háború okán is modernizálták. A helyszínválasztás nem véletlen volt. Deveselu Irántól 2500 km-re fekszik, az iráni ballisztikus rakéták csúcskategóriái pedig 2000-2500 kilométeres hatótávolságú, de egyes jelentések szerint van közöttük 3000 kilométeressek is. 2025 júniusában, az izraeli hadsereg közzétett egy térképet az X-en, amelyen az iráni ballisztikus rakéták hatótávolsága volt látható. (A térképet a román Mediafax hírügynökség azonnal közölte.) E térkép szerint Románia az iráni arzenál maximális hatótávolságán belül van, de Magyarország sem lehetne nyugodt a deveselui rakétapajzs nélkül.

Deveselu után döntött a NATO egy hasonló lengyelországi bázis létrehozásáról is, ezt 2024 novemberében, már az ukrajnai háború közepette helyezték üzembe Redzikowo katonai bázisán, amely légvonalban csupán 160 km-re fekszik Oroszország kalinyingrád exklávéjától. Oroszország szerint mindkét rakétavédelmi létesítmény fenyegeti a biztonságát.

Az Egyesült Államok az európai fokozatos adaptív megközelítés, az EPAA keretében járul hozzá a NATO BMD-rendszeréhez.