Egyesült Államok;szankciók;orosz olaj;háború Iránban;

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter - Korábbi felvétel

Az USA egy hónapra feloldja a tengeren rekedt orosz olajra kivetett szankciókat

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter indoklása szerint a lépéssel az iráni háború miatt megingott globális energiapiacokat szeretnék stabilizálni.

Washington 30 napra feloldotta a tengeren rekedt, szankcionált orosz olaj és kőolajtermékek kereskedelmi tilalmát. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint „ez a lépés azért kell, hogy az iráni háború miatt megingott globális energiapiacokat stabilizálják”. 

Az amerikai engedély felhatalmazza a március 12-ig hajókra berakodott orosz olaj kiszállítását és értékesítését április 11-éig, washingtoni idő szerint éjfélig. Az indoklás szerint a döntést az olajárak drámai emelkedése indokolta: a Brent ára csütörtökön ismét hordónként 100 dollár fölé ugrott.

Donald Trump amerikai elnök ezzel a lépéssel az energiaárak fékezését célozza, mivel a megugró árak hátrányosan érinthetnék az amerikai vállalkozásokat és fogyasztókat, különösen a novemberi félidős választások előtt.

Trump az engedély mellett utasította az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztésfinanszírozási Társaságát, hogy nyújtson politikai kockázati biztosítást és pénzügyi garanciákat a Perzsa-öbölben zajló tengeri kereskedelemhez, és az amerikai haditengerészet kísérheti a hajókat a térségben.

A Fox News beszámolója szerint csütörtökön világszerte mintegy 124 millió hordó orosz olaj volt vízen, és az amerikai engedély körülbelül öt-hat napnyi ellátást biztosítana, figyelembe véve a Hormuzi-szoros miatti napi kieséseket. Bessent szerint az intézkedés rövid távú, és „nem biztosít jelentős pénzügyi előnyt az orosz kormánynak, míg az Egyesült Államoknak annál inkább”.

Az amerikai pénzügyminiszter úgy fogalmazott, „az olajárak átmeneti emelkedése rövid távú és átmeneti zavar, amely hosszabb távon hatalmas előnyt hoz majd a nemzetünknek és a gazdaságunknak”. A Trump-kormányzat emellett további intézkedéseket is fontolgat, köztük a Jones Act ideiglenes felfüggesztését, amely lehetővé tenné az energia- és agrártermékek szabad áramlását az amerikai kikötők között.

Emmanuel Macron elnök közlése szerint ő az első francia katona, aki életét vesztette az Egyesült Államok és Izrael által közösen indított Irán elleni háború kezdete óta. Eközben légitámadás érte az iráni Arak városát, továbbá iráni rakéták csapódtak be Észak-Izraelben, ahol 33-an megsebesültek.