Szociológusok megszámolták, a Békemeneten 58 ezren hallgatták Orbán Viktort, a Nemzeti Meneten 162 ezren Magyar Pétert

A főszónok (Orbán Viktor és Magyar Péter) beszédének 10. percében a Békemeneten 58 ezer, a Nemzeti Meneten 162 ezer ember vett részt – közölte szerdán a Telex beszámolója szerint Szabó Andrea szociológus, politikatudós, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának igazgatóhelyettese, a Tömegbecslő Kutatás 2026 munkacsoport vezetője. 

Szabó Andrea csapata volt az, amely tudományos alapossággal végzett tömegbecslést az október 23-i rendezvényeken is. Akkor azt hozták ki, hogy több mint másfélszer annyian lehettek Magyar Péterék 1956-os megemlékezésén, mint a fideszes Békemeneten. 

Most vasárnap a csoportban résztvevői megfigyelést végző hallgatók és több szakemberből álló csapat dolgozott együtt. „Hosszú évek óta minden nagyobb politikai tömegrendezvény után elkezdődik a számháború: hányan voltak a résztvevők? Az ellenérdekelt felek, a szervezők – politikailag persze érthetően – évtizedek óta, és nemcsak Magyarországon, túlzó számokat állítanak magukról, jelentősen túlbecsülve a saját rendezvényükön megjelentek számát, és persze alábecsülve a riválisét. Ugyanez igaz a megjelentekre, akik egyik vagy másik oldallal rokonszenveznek, a tömeghangulat miatt érzelmileg is érintettek, ráadásul csak korlátozottan – szó szerint a saját szemszögükből ítélik meg a tömeg nagyságát” – közölte a munkacsoport.

Azt írták, hogy a cél a Békemenet – állami ünnepség és a TISZA Párt 2026. március 15-i ünnepségén egy meghatározott időpontban megjelentek számának szakszerű, objektív becslése volt, annak érdekében, hogy a nyilvánosságban, a korábbiaknál megbízhatóbb adatok jelenjenek meg.

Az 56 fős, hallgatói önkéntesekből álló csapat mellett létrejött egy fesztivál- és koncertszervezőből, geofizikusból, szoftveres, adatelemző szakemberből, korábbi demonstrációk szervezésében részt vevő, illetve politikai elemzőből álló projektcsapat, ami a nemzetközi legjobb gyakorlatokat felhasználva kidolgozott egy új mérési, becslési módszertant, amelyet Magyarországon korábban nem használtak.

A két vizsgált rendezvényt sűrűség alapján 4 típusra osztották:

• nagyon sűrű tömeg, ahol szinte lehetetlen beljebb haladni (3 fő/m² felett),

• sűrű tömeg (2-3 fő között/m²),

• ritkább tömeg (1-2 fő között/m²),

• valamint a tömeg széle, a perem (1 fő/m² alatt).

Minden zónában legalább 1-3 mintavételi pontra osztották be a kétfős adatfelvevő csapatokat, akik előre meghatározott időpontokban, 3 méter hosszú szelfibot segítségével 4 darab fényképet készítettek a körülöttük álló tömegről és egy résztvevő-megfigyelő naplót töltöttek ki, amiben egy 4x4 méteres területen megszámolták a tömeg sűrűségét. A fényképeket beküldték a kutatási operatív törzshöz, ahol 5 hallgató egy vezető irányítása mellett feldolgozta a beküldött fotókat, ellentmondás esetén a rendelkezésre álló légi felvételekkel pontosítva az eredményeket. A módszertant a kutatásban ennél részletesebben is ismertetik. 

A Békemenet esetében buszszámlálást is végeztek – a Nemzeti Menetre jóval kevesebb busz érkezhetett, és azok rendezvényektől nagyon távol, különböző helyeken parkoltak –, ami a rendezvényre érkező buszok teljes szállítókapacitását összegezte. A számításokat egymástól függetlenül két kutató végezte el, mindez alapján a szociológus és csapata úgy becsülte:

A lap szemléje szerint felhívták a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a becslés nem terjed ki arra, hogy összesen hányan fordultak meg hosszabb-rövidebb ideig a tiszás, illetve a fideszes rendezvényen, ez a szám magasabb lenne. A kutatók fenntartják a jogot, hogy a további, még részletesebb elemzések után az alább közölt becslést szükség esetén pontosítsák, a mintavétel hibahatára 10-15 százalékpont.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 178. évfordulója alkalmából tartott két nagy fővárosi rendezvény, a fideszes Békemenet és a tiszás Nemzeti Menet után, sőt már közben is elindult az ilyenkor megszokott számháború. A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tárcája által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség pedig roppant gyorsan, már vasárnap késő délután győztest hirdetett.

Az MTÜ mobilcella-adatokon alapuló előzetes elemzése alapján arra jutott, hogy a Kossuth téren, az Alkotmány utcában és a környező utcák területén – értsd: a fideszes Békemeneten – mintegy 180 ezer mobiltelefon jelenléte volt azonosítható, míg a Hősök terén és az Andrássy úton – a Tisza Párt által meghirdetett Nemzeti Meneten – hozzávetőlegesen 150 ezer készüléket számoltak össze.

Erre gyorsan ráugrott a kormányközeli média, a NER-holdudvar propagandistái és a fideszes politikusok is, akik azt kezdték el bizonygatni, hogy márpedig a Békemeneten voltak többen. Az azóta elkészült független becslések azonban egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy jelentősen nagyobb tömeg lehetett Magyar Péterék március 15-ei megemlékezésén.