Hurrá, jövőre robbanhat a kőolaj-infláció is Magyarországon

Rövid távon is felfelé mutatnak az inflációs kockázatok, de az év második felében és 2027-ben éreztethetik hatásukat az árakban, ha nem rendeződik megnyugtató módon egy hónapon belül az Izrael és az Egyesült Államok, illetve Irán közötti háború, illetve nem indul újra a forgalom a Hormuzi-szorosban – nyilatkozta a Népszavának Nyeste Orsolya. Az Erste Bank vezető elemzője szerint azonban egyelőre pánikra nincs ok.

Az iráni válság kirobbanása előtt 3,2 százalékos inflációt vártunk 2026 egészére, a februári nagyon kedvező, 1,4 százalékos árindex azt indokolta volna, hogy idei várakozásainkat 2,8 százalékra csökkentsük. De nem tettük, épp az iráni háború kitörése miatt tartjuk az előrejelzést – egyelőre a jelenlegi kockázatoknak megfelel egy idei 3,2-3,3 inflációs prognózis, feltéve, hogy egy hónapon belül lesz valamilyen megoldás a Hormuzi-szorosban. Rövid távon az inflációs hatás a benzinársapkák és a rezsitámogatás miatt nem lesz jelentős idehaza, hosszabb távon viszont nem ez a helyzet – tette hozzá az elemző.

Ha elhúzódik a válság, akkor az energiaárak emelkedése hatással lehet az élelmiszerárakra, a szállítási költségek emelkedésére, de a forint árfolyamára is – ami, ha tovább gyengül extra inflációs impulzust kelthet az importárakon keresztül. Így ha nem lesz rövidtávon változás, vagyis marad a jelenlegi helyzet az Arab-öbölben az év második felében, akkor az inflációs kockázatok 2027-ben fel is robbanhatnak.

Nagy szerencse, hogy jelenleg nagyon alacsony szintről indul az inflációs hullám – vagyis nem az a helyzet, mint 2022-ben, amikor már eleve magas inflációra érkezett az energiaársokk – fogalmazott az elemző. Nagy a bizonytalanság a lehetséges forgatókönyvekkel kapcsolatban, de azt elmondhatjuk, hogy idei „iráni” inflációs hatás egy százalékpontnál nem lehet magasabb, ám 2027 okozhat kellemetlen meglepetést, ha a következő egy hónapban nem rendeződik a helyzet – mondta Nyeste Orsolya. Rosszabb esetben az idei éves drágulás 4,4-4,5 százalékra emelkedhet. Februárban 1,4 százalék volt az infláció, ám ha rosszul alakulnak a dolgok, akkor decemberre már 5 százalék, sőt akár 6 százalékos éves áremelkedés is lehet, és erről a szintről indulhat 2027 – tette hozzá az Erste Bank vezető elemzője.

Az inflációs kilátások nem rózsásak, és a helyzet bonyolítja, hogy az év eleji alacsony árindexek ellenére sem jelenthető ki, hogy Magyarországon rendeződött volna az inflációs válság. A tavalyi adatok szerint is még idehaza volt a harmadik-negyedik leggyorsabb a pénzromlás – ez derül ki az Eurostat napokban publikált adataidból. Januárban és februárban a magyarországi infláció több éves mélypontra esett, részben az élelmiszerek világpiaci árának csökkenése, az erősödő forint és az Orbán-kormány árkorlátozó intézkedései miatt. Márciustól az infláció már emelkedő pályára került volna akkor is, ha nem robban be az iráni-háború, ha a Irán nem blokkolná az Hormuzi-szoros olaj és földgázforgalmát, ezzel sokkolva az energiaárakat, ami magas inflációs nyomást hoz az egész világgazdaságba.

A magyar infláció továbbra sem alacsony: 2025-ben az KSH és az Eurostat szerint is 4,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ez a harmadik legmagasabb inflációt jelenti Horvátországgal megosztva az Európia Unióban. Ennél magasabb infláció tavaly csak Romániában (6,8 százalék) illetve Észtországban volt, ahol az árak egy év alatt 4,8 százalékkal emelkedtek. Az átlagos uniós infláció az előző évi 2,6 százalékról 2,5 százalékra csökkent, az eurózóna áremelkedése pedig 2 százalékra mérséklődött tavaly decemberre – ezzel a devizaövezet elérte az árstabilitást. Az Európia Központi Bank célja éppen 2 százalékos mérték elérése és fenntartása.

A tavalyi éves adatok nézve kiderül, hogy a legkisebb pénzromlás Cipruson volt – itt az árak alig 0,8 százalékkal emelkedtek egész évben, Franciaországban 0,9 százalék, Olaszországban pedig 1,6 százalék volt az infláció. A közép-kelet-európia régióban – ideértve Ausztriát és Szlovéniát is - tavaly 3,9 százalék volt az infláció, szemben a magyar 4,4 százalékos adattal. A régióban a legvisszafogottabban, 2,3 százalékkal Csehországban emelkedtek az árak.

A magyar adat tavaly is felfelé lógott ki a régióból, annak ellenére, hogy a magyar kormány számos árkorlátozó intézkedést vezetett be 2025-ben: nem emelhették áraikat a bankok, biztosítók, távközlési cégek, emellett árrésstopot vezettek be az élelmiszerek jelentős részére, ennek ellenére lett a régió egyik legmagasabb inflációja a magyar. Az okok a múltban keresendők: a 2020-2024 inflációs válságok, a Covid miatti lezárás, majd az orosz-ukrán háború nyomán kialakult energiaár-robbanás leginkább a magyar gazdaságot rázta meg.