Az utóbbi hetek közel-keleti feszültségei nemcsak a diplomáciai és katonai színtereken okoztak élénk mozgást, hanem egy kevéssé ismert online világban is: az úgynevezett „előrejelzési piacokon is. Az olyan platformokon, mint a Polymarket, az emberek hatalmas tétekben fogadtak katonai műveletek bekövetkezésére – például arra, hogy mikor csap le az Egyesült Államok Iránra.
Egy felhasználó például 4500 dollárt (körülbelül másfél millió forintot) nyert azzal, hogy pontosan eltalálta a támadás időpontját, miközben a platformon összesen több mint 4 millió dollárnyi (mintegy 1,35 milliárd forintnyi) tét érkezett arra, hogy az USA február 28-án csapást mér a közel-keleti országra. Összeszedtük, mit érdemes tudni ezekről ezekről a fogadási oldalakról, és milyen aggályok merülnek fel velük szemben.
Mi az a Polymarket és az előrejelzési piac?
A Polymarket egy kriptovaluta-alapú előrejelzési platform, ahol a felhasználók naponta több milliárd dollár értékben tesznek fogadásokat bizonyos történések valószínűségére, illetve kimenetelére. Ezek közt sportmérkőzéseket éppúgy találunk, mint különböző politikai, gazdasági-pénzpiaci vagy geopolitikai eseményeket. A rendszer eltér a hagyományos szerencsejátéktól: itt nem a „ház” határozza meg az oddsokat, hanem maguk a felhasználók áraznak be egy-egy eseményt.
A Polymarketen minden esemény kimenetele valójában egyfajta tőzsdei részvényként működik, és a fogadások „igen” vagy „nem” kimenetelű tokenek megvásárlásával történnek. Például ha egy fogadás úgy szól, hogy „Donald Trump megnyeri az elnökválasztást?”, akkor arra is „igennel”, vagy „nemmel” lehet szavazni. A tokenek ára mindig 0 és 1 dollár között mozog, és attól függően változik folyamatosan, valós időben, hogy melyiket mennyien vásárolták meg.
Vagyis az állás a piac által vélt valószínűséget tükrözi: ha például az „igen” opció ára 0,62 dollár, az azt jelenti, hogy a piac 62 százalékos valószínűséget tulajdonít az adott esemény bekövetkezésének. Ezeket a tokeneket bárki megveheti és eladhatja az esemény lezárultáig.
A példánál maradva: ha Trump végül tényleg győz a választáson, és a piac ennek valószínűségét 62 százalékra lőtte be, akkor minden „Igen”-token automatikusan 1 dollárt ér, a „nem” pedig nullát, tehát a felhasználók megvásárolt részvényenként 0,38 dollár profitot termeltek.
Sokan éppen ezért egyfajta „kollektív bölcsességként” is hivatkoznak a Polymarkethez hasonló platformokra, amelyek adott esetben pontosabb képet tudnak nyújtani, mint egy-egy közvélemény-kutatás – az oldal tökéletesen jósolta meg többek közt a 2024-es amerikai elnökválasztás végkimenetelét –, miután az emberek itt nem szimpátia alapján fejezik ki a véleményüket, hanem valódi pénzt kockáztatnak. Ezt a nézetet némiképp árnyalja, hogy egy-egy nagyobb szereplőnek megvan a lehetősége arra, hogy aránytalanul befolyásolhatja az esélyeket.
A háború mint szerencsejáték
A platformon a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban számos fogadás jelent meg, például arra, bezárja-e Irán a Hormuzi-szorost, mikor lépnek amerikai csapatok iráni területre, vagy milyen célpontokat támadhat Irán. Az iráni konfliktussal kapcsolatos fogadások összértéke március elejéig 529 millió dollárra nőtt.
A platform nemcsak a közel-keleti eseményekkel kapcsolatban kínál fogadásokat, a felhasználók például a orosz–ukrán háború alakulására is tétet tehetnek. Mint arra az ausztrál Új-dél-walesi Egyetem nemzetközi joggal és biztonsággal foglalkozói kutatói rámutatnak, az ilyen fogadások komoly morális aggályokat is felvetnek: a felhasználók civilek szenvedésekből profitálhatnak, amikor például arra tesznek pénzt, hogy egy ukrán várost elfoglalnak-e az orosz erők.
A The Conversation tudományos lapban megjelent elemzés szerint dehumanizálja a konfliktusok civil áldozatait, és akár visszaélésekhez is vezethet, ha komplex katonai döntéseket „igen vagy nem” jellegű fogadásokká egyszerűsítenek.
Felmerül például a kérdés: mi történik, ha egy döntéshozót – vagy környezetét – befolyásolják azok a fogadások, amelyekre ők maguk is pénzt tettek fel?
Vagy mi lenne, ha egy katonai csapás után kiderülne, hogy egy hatalmon lévő tisztviselő személyesen profitált abból a döntésből, amit ő maga hozott meg?
Az iráni támadásoknál felvetődött a bennfentes kereskedés gyanúja
A cikk szerzői szerint a bennfentes információk használata igenis jogos félelem. Jelenleg több izraeli katona is őrizetben van, és belső vizsgálat folyik ellenük, mert állítólag titkos információkat használtak fel a Polymarketen tett fogadásaikhoz arról, hogy Izrael végrehajt-e vagy támadásokat vagy sem.
Nicolás Maduró elrablásánál is felmerült a bennfentes információkkal való visszaélés gyanúja, valaki ugyanis 400 ezer dollárt nyert az oldalon, miután néhány órával korábban helyesen tippelte meg, mikor csapnak le az amerikaiak a venezuelai elnökre.
A szakértők szerint a fogadásokból származó adatok rendkívül értékesek lehetnek, és mindez akár az információs hadviselés eszközévé is válhat. Egy külföldi, adott esetben ellenséges állam például nagy összegű fogadásokkal manipulálhatja a közbeszédet vagy a platformon látható valószínűségeket, miközben felméri, milyen témák alkalmasak dezinformáció terjesztésére.
Magyar Pétert hozza ki győztesnek, elérhetetlenné tették Magyarországon
A Polymarketen számos fogadás jelent meg magyarországi választásokkal kapcsolatban is. Az oldal adatai szerint jelenleg is Magyar Péter miniszterelnökségére fogadnak többen: cikkünk írásakor, március 18-án a Tisza Párt elnöke 65 százalékkal vezet, vele szemben Orbán Viktor mindössze 35 százalékon áll. A fogadások összértéke meghaladja a 32 millió dollárt, ami átszámítva 10,8 milliárd forintot tesz ki.
Toronymagasan vezet a Tisza, a magyarok csaknem fele szerint április 12-én mégis a Fidesz fog győzniKét hónapja egyébként még sokkal inkább zárult az olló, akkor az állás 53-48 százalék volt Magyar Péter javára. A következő miniszterelnök személye mellett egy másik fogadás konkrétan az április 12-i parlamenti választások eredményére vonatkozik: ennél a Tisza Párt győzelmére jelenleg a piac 67, a Fidesz-KDNP-ére 33 százaléka lát esélyt, a fogadások összértéke több mint 15 millió dollár.
Nem sokkal azután, hogy Orbán Viktor bukását kezdte előrejelezni, január végén blokkolta a Polymarketet Magyarországon a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hivatala (SZTFH).
A szolgáltatás magyar IP-címről azóta sem érhető el, ugyanakkor azok, akik VPN-t használnak, továbbra is hozzáférhetnek. A döntés indoklása szerint tiltott szerencsejáték szervezése miatt eljárást indítottak a szolgáltatás üzemeltetőjével szemben. Az intézkedés viszont átmeneti, ugyanis az erről szóló végzésben az áll, hogy a letiltás csak az ügyben hozott érdemi döntés véglegessé válásáig szól. A magyar hatóságok emellett napokkal később letiltották a Polymarket fő versenytársát, a szintén blokklánc-alapú Kalshi nevű platformot is tiltott szerencsejáték címén.
Újabb fogadási weblapot tiltottak le a magyar hatóságok, miután Orbán Viktor bukását jelezteBár az időzítés valóban érdekes, nem Magyarország az első, amely letiltotta az oldalt. A Polymarket 2020-ban indult az Egyesült Államokban, de 2022 és 2025 között az amerikai felhasználók számára tiltott volt. Az amerikai határidős árutőzsde felügyelet, a CFTC ugyanis úgy ítélte meg, hogy a platform nem felel meg a szerencsejátékokra vonatkozó jogszabályoknak. Az elmúlt években több mint harminc ország hasonló következtetésre jutott, több európai állam, köztük az Egyesült Királyság, Franciaország, Belgium, Németország és Olaszország a mai napig blokkolja a hozzáférést.
Az Egesült Államokban azonban ma már elérhető az oldal, a tiltást ráadásul éppen a második Trump-adminisztráció oldotta fel tavaly, elfogadva a Polymarket érvelését, hogy a szolgáltatása valójában nem minősül szerencsejátéknak. Érdemes hozzátenni, hogy Donald Trump fia jelentős befektető a Polymarketben, emellett stratégiai tanácsadó a Kalshinél is.
Ötszörösére ugrott a Polymarketen annak az esélye, hogy Kapitány István lesz a következő miniszterelnök