Rendkívül nagymértékben megemelkedett januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – derül ki a KSH friss számaiból. Akár az is kijelenthető, hogy katapultált a hazai jövedelem, mert az említett összeg 840 600 forintra, a nettó átlagkereset pedig 585 700 forintra ugrott. Ez a bruttó átlagkereset esetében 26,3, a nettó átlagkeresetnél kereken 28,0, a reálkeresetnél pedig 25,4 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest. Ez a növekmény köszönőviszonyban sincs az eddigi normál bérdinamikával, jelentősen meghaladja azt.
A KSH gyorsan hozzá is teszi, hogy az átlagkereset kiugró emelkedéséhez elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása, az úgynevezett fegyverpénz járult hozzá.
(Korábbi kormányoldali nyilatkozatok szerint mintegy 80 000 ember kapott ilyen illetményt.) Ez a hatás a bruttó átlagkereset növekedéséből 18 százalékpontot magyaráz. A nettó átlagkereset emelkedése – többek között a családi kedvezmény, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülésének köszönhetően – haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését. A bruttó kereset mediánértéke 598 700, a nettó kereset mediánértéke pedig 420 200 forintot ért el, ami 11,0, illetve 12,5 százalékkal magasabb értéket mutat a tavalyi bázissal összevetve.
A bérnövekedési számok fegyverpénz általi torzítására hívja fel a figyelmet Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is. Rámutat, hogy ha ennek a tételnek az egyszeri hatását kiszűrik, akkor jóval szerényebb számok jönnek össze: a bruttó átlagkereset valójában 8,3 százalékkal emelkedett. Felhívja a figyelmet arra, hogy miután az átlagbér idén januárban különösen torzított, így még nagyobb relevanciával bír a mediánbér változása. Nem meglepő módon a mediánbér növekedése a 11 százalékos minimálbér-emelésnek megfelelő volt. Ez jól jelzi, hogy a minimálbér emelése bértorlódást okozott az alsóbb jövedelmi rétegekben, amelyet a vállalatok igyekeztek kezelni. Vagyis a magasabb jövedelmi kategóriákban is növelték a munkáltatók a béreket. A nettó mediánbér a már említett adóváltozások miatt 12,5 százalékkal emelkedett.
Minden második magyar elégedetlen a fizetésével, a munkavállalói stressz már az egekben vanAz elemző hozzátette, hogy a kiskereskedelmi forgalom meglepően erős bővüléssel kezdte az évet, amire az egyszeri juttatások, az adóváltozások és a vásárlóerő együttes növekedése hatott. Miközben a vállalati oldalon egyértelműen erősödő bérnyomást jeleznek a friss statisztikák.
Ami a strukturális folyamatokat illeti: mivel a vállalatok egyre jelentősebb része tartalékol munkaerőt, miközben a demográfiai folyamatok finoman szólva sem kedvezőek munkaerőpiaci szempontból, így a 2026-os év egészében 9–10 százalék körüli éves átlagbér-növekedést vár.
A legnagyobb kérdés, hogy a közel-keleti háború okozta költségsokk, a munkaerőköltség emelkedése, valamint a várhatóan gyengébb gazdasági növekedés mellett hogyan döntenek a vállalatok. A kilátások érdemi romlása miatt ugyanis a bérköltségek áthárítása az árakba nehézkesebb lehet, így egyre nagyobb esély mutatkozik arra, hogy a vállalatok a foglalkoztatotti létszám jelentősebb leépítésével reagálnak majd, ami pedig további kockázatot jelent a növekedési kilátásokra.
Orbán Viktor véletlenül beismerte, hogy nem lehet tartani a korábbi ígéretét a béremelésről