Szijjártó Péter újra lebukott, gyűlnek a bizonyítékok, hogy a szuverén Orbán-kormány álláspontját a Putyin-rezsim diktálja

Kedden röppent világgá az újabb hír, amely szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az orosz érdekeket képviseli az Európai Unióban.

Mint megírtuk, VSquare, a Ján Kuciak Oknyomozó Központ, a Delfi Estonia, a FRONTSTORY, valamint az Insider által jegyzett közös cikk egy olyan hangfelvételt tesz közzé, amelyben Szijjártó Péter Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel beszélget. A beszélgetésre 2024. augusztus 30-án kerítettek sort, amikor Szijjártó Péter éppen csak visszatért Szentpétervárról, még meg is kérdezi, hogy azért hívja-e őt az orosz kolléga, mert valami rosszat mondott. Az ezzel kapcsolatos félelmeket eloszlató orosz dicséret után a kérés arról szól, hogy Szijjártó Péter érje el, hogy levegyék az EU szankciós listájáról Gulbahor Iszmajlovát, aki az orosz-üzbég oligarcha Aliser Uszmanov testvérét. Szijjártó Péter meg is ígérte, hogy segíteni fog. Igaz, végül csak 2025 márciusában tudta „meggyőzni” uniós kollégáit, hogy oldják fel a korlátozásokat az üzbég nőgyógyász ellen, aki nem mellesleg több száz millió dolláros vagyonnal bír.

A cikk másik állítása szerint Szijjártó Péter Pavel Szorokin orosz energiaügyi miniszterhelyettessel az orosz árnyékflotta elleni uniós fellépés gyengítéséről egyeztetett. Az nem derült ki, hogy Magyarországnak miért fontos, hogy minél több rossz fizikai állapotú és zavaros tulajdonosi hátterű tanker szállítsa az orosz kőolajat a világ tengerein az amerikai és európai szankciók megkerülésével.

A lehallgatott beszélgetés publikálása – amelyet múlt héten egy másik, Szijjártó és Lavrov közötti egyeztetés kiszivárogtatása előzött meg –, nagy felháborodást kelthet az Európai Unióban. Azzal, hogy a tárgyalások során egyeztet Magyarország, súlyosan aláássa az szankciók hatékonyságát. Az Európai Bizottság a huszonhét tagállam számára minden szankciós csomag elfogadása előtt bemutatja a javaslatait, amelyeket ezek után módosíthatnak. A szankciók egyik része személyekre és cégekre vonatkozik, ilyenkor az itteni vagyonokat fagyasztják be és általában tilos velük uniós cégeknek kereskedni. A másik típusú szankció a különböző kereskedelmi korlátozások, vagyis például egyes termékek exportjának vagy importjátnak betiltása.

Ahogy most kiderült – és ezt nem is tagadta le – Szijjártó Péter még a szankciók elfogadása előtt egyeztet az oroszokkal, így a döntés előtt az érintett cégek és személyek kimenekíthetik a vagyonukat vagy gyorsan szőhetnek egy céghálót köré, hogy elrejtsék, amijük van.. Az Európai Bizottság kedden nem kívánta kommentálni a legújabb híreket, de Anitta Hipper szóvivő azt mondta, hogy Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a napokban beszélt is Szijjártó Péterrel, hogy felhívta a magyar miniszter figyelmét, a zárt ajtók mögötti tárgyalások bizalmas voltára.

Az EU-ban a szankciók elfogadása egyhangú döntéshozatalhoz van kötve, a tagállamoknak joguk van a saját érdekeiket képviselni.

De a legtöbb esetben valódi nemzeti érdekről szól az alkudozás, és a zsarolás helyett inkább kompromisszum születik. Abba, hogy melyik tagállam mit tart a saját nemzeti érdekének, a többi uniós ország nem tud beleszólni.

 Brüsszelben eddig csak az látszott, hogy az Orbán-kormány olyan álláspontot képvisel, ami egybecseng az orosz érdekkel, most viszont egyre gyűlnek a jelek, hogy a szuverén magyar álláspont melletti érveket Moszkvában diktálják.