Az Orbán-kormány 2010 óta 42 ezer milliárddal növelte, vagyis megháromszorozta az államadósságot

Tavaly év végén 64 912 milliárd forint volt a magyar állam adóssága. Már harmadik éve nőtt a GDP-ben kifejezett magyar államadósság, hiszen 2025 végén az állam tartozása a GDP 74,6 százalékára rúgott, ami 1,1 százalékpontos növekedés az előző évi 73,5 százalékhoz képest – derül ki a KSH friss adataiból. Az államadósság Orbán Viktor országlása alatt, 2010 júniusa óta 42 548 milliárddal nőtt, igaz a GDP arányos mutató 83,8 százalékról 74,6 százalékra csökkent.

Nagy kérdés, hogy miként alakul az államadósság a következő években, ugyanis a kamatkiadások rendkívüli mértékben megterhelik a büdzsét. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzése szerint az államháztartás kamatkiadásai a tavalyi GDP 4 százalékról idén egy jottányit sem mozdulnak, ám 2027-ben 3,8, 2028-ban pedig 3,7 százalékra csökkenhetnek.

Az MNB az előrejelzése kapcsán mindig változatlan gazdaságpolitikából indul el – vagyis ez a pálya várható, ha marad a Fidesz-kormány. Ezzel párhuzamosan idén a MNB-ben még az államadósság további emelkedésével számolnak: a lassú növekedés és a magas költségvetési hiány (osztogatások) eredőjeként 2026 végére az államadósság mértéke 76,3 százalékra emelkedik. Ezt követően már csökkenés várható az MNB szerint, 2027 végére 75,2, 2028 utolsó napjára pedig 74,1 százalékos GDP arányos államadósságot várnak, ami hajszálra megegyezik a 2022 végi tényadattal – vagyis hat év egy helyben topogást várnak, abban az esetben ha változatlan marad a gazdaságpolitika, vagyis maradna az Orbán-kormány.

Ellenben, ha áprilisban kormányváltás lesz, akkor új irányt vehet a gazdaságpolitika. Az növekedés beindításának kulcskérdése az uniós támogatások „hazahozatala” amire az Orbán-kormánynak semmi esélye, sőt a Fidesz választási győzelme esetén akár még keményedhet az Európai Bizottság álláspontja. Ezzel szemben egy Tisza-kormány könnyen és gyorsan teljesítheti a jogállamisági kritériumok helyállítását, amely az uniós támogatások egy részének elérését eredményezheti.

Emellett a Tisza változásokra is készül – erről Kármán András, a Tisza gazdaságpolitikai szakértője egy Facebookra feltöltött előadásban beszélt. A Tisza Párt választási győzelme esetén olyan gazdaságpolitikát fog folytatni, amely lehetővé teszi az államadósság, de különösen a kamatkiadások csökkentését – mondta Kármán. A politikus emlékeztet arra, hogy 2024-ben az államháztartás kamatkiadási megközelítették a GDP 5 százalékát. ( Ez tavaly 4 százalék közelébe csökkent. Ez sem kevés pénz – pontosan 4197 milliárd forint volt 2025-ben. Az összeg súlyát jelzi, hogy tavaly az egészségügy gyógyító-megelőző kiadásaira mindössze 2916 milliárd forint jutott.) 

A Tisza gazdaságpolitikusa szerint a kamatkiadások jelentős csökkentése lehetővé tenné, hogy a valóban fontos területekre – oktatásra, egészségügyre – a jelenleginél többet tudjon fordítani az állam. Ennek érdekében a leendő Tisza kormány 2030-ig teljesíteni akarja a maastrichti kritériumokat, vagyis a GDP-arányos államadósság lassú növekedését megállítanák, majd csökkenő pályára vinnék, a költségvetés hiányát GDP 3 százaléka alá faragnák, valamint az inflációt az uniós szint alá csökkentenék. Ehhez a gazdasági növekedés beindításra, hiteles gazdaság- és költségvetési politikára lesz szükség – ezt igyekszik majd megteremteni a Tisza.

Kármán úgy szeretné csökkenteni a ma Európa-rekordernek számító, a GDP 4-5 százalékára rúgó kamatkiadásokat, hogy eléri: a piac olcsóban finanszírozza a magyar államadósságot. Ehhez csökkenteni kell a hosszú lejáratú, 5-20 éves állampapírok kamatait. Ehhez kell hiteles költségvetési politika szükséges, ennek eszköze lenne a maastrichti-kritériumok teljesítése. Az is fontos, hogy az alacsony hiányt, állandósságot és inflációt nem rövid távú trükkel akarják elérni – hiszen így nem lenne fenntartható - hanem reformokkal, korrupcióellenes intézkedésekkel és a hitelezők számára is hiteles gazdaságpolitikával. Ha a befektetők elhiszik, hogy a kormány az euróbevezetés felé halad – csökkentve a finanszírozási kockázatokat – akkor hajlandóak lesznek olcsóbban finanszírozni a magyar államot – fogalmazott Kármán András.