Németország;Magyarország;Orbán Viktor;vétó;EP-választás;egyhangú döntés követelménye;

Johann Wadephul

A németek is megunták Orbán Viktor allűrjeit, 2029-ig eltörölnék az egyhangú döntés követelményét az Európai Unióban

Johann Wadephul külügyminiszter szerint ez kell ahhoz, hogy a következő EP-választás után Európai Unió  már „valódi felnőttként” léphessen ki a nemzetközi politikai életbe.

Minden jel szerint a világ egyik vezető gazdasági hatalma, Németország is kezdi látványosan unni Orbán Viktor allűrjeit, erre enged következtetni legalábbis, hogy Johann Wadephul német külügyminiszter szombaton felszólította a Európai Uniót, hogy ami a külpolitikai és a biztonsági kérdéseket illeti, vessen véget az egyhangú döntés követelményének az EU-tagországok állam vagy kormányfőit tömörítő Európai Tanácsban. A tárcavezető egyértelműen annak a magyar miniszterelnöknek az attitűdjével magyarázta ezt a felszólítást, aki blokkolja az Oroszország elleni új szankciókör elfogadását és az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hitel folyósítását is.  

Az elmúlt hetek minden tapasztalata, az Ukrajnának nyújtandó hitel az Oroszország elleni szankciók sorsa is azt sugallja, hogy erre (az egyhangú döntés követelményének a megszüntetésére) van szükség – nyilatkozta a tárcavezető, Friedrich Merz kancellár pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) tekintélyes tagja abban az interjúban, amelyet Funke Media Groupnak adott.

Szerinte az egyhangúság követelményét még a jelenlegi EU-ciklus, vagyis a 2029-es EP-választások előtt el kellene törölni,

hogy utána az Európai Unió „valódi felnőttként” léphessen ki a nemzetközi politikai életbe. 

Ha eltörlik, az egyhangú döntés követelményének a helyébe a minősített többségi szavazás léphet. Egy-egy döntés elfogadásához ekkor elég az EU-tagállamok 55 százalékának a támogatása, ha az EU népességének 65 százalékát képviselik.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyébként nemrég, március 16-án fájlalta a nyilvánosság előtt, hogy a németek „durván megfenyegették”, az Orbán-kormány adja fel a nemzeti érdek védelmét Ukrajnával szemben. Közlése szerint éppen Johann Wadephul fenyegetőzött, de hogy a tartalmát tekintve mivel, azt Szijjártó Péter nem árulta el, csak újra vizionált egy „Brüsszel-Berlin-Kijev” tengelyt, amely szerinte kormányváltást akar Magyarországon.

Magyarország az itt jelenlévő autógyárak miatt kvázi német gazdasági gyarmat, ​a teljes magyar áruexport nagyjából 18-20 százalékát közvetlenül a járműgyártók és a hozzájuk kapcsolódó beszállítói hálózatok adják, ha kifejezetten a német háttérrel rendelkezőket és azok közvetlen beszállítóit nézzük, akkor a teljes magyar áruexport csaknem 15 százalékáról van szó.

A holttest már 2025. március 6-án előkerült, azonosítani azonban csak hónapok múltán tudták. Az idegenkezűséget a spanyol hatóságok elvileg kizárták, de a baleset vagy önkezűség nem zárható ki.